|
| Kínai zászló és térfigyelő kamerák a Tienanmen téren. (EPA/HOW HWEE YOUNG) |
Mindez elsősorban annak fényében tűnik érdekesnek, hogy kínai vállalkozások próbálnak csúcstechnológiát képviselő termékeik számára újabb és újabb piacokat megszerezni a fejlődő világ országaiban.
Olyan jelentős kínai tech-cégek, mint a ZTE, a Dahua, vagy éppen a China Telecom most olyan nemzetközi érvényű szabályozást fogadtatnának el az ITU-nál, vagyis a Nemzetközi Távközlési Egyesületnél, mely egyértelműen az általuk kialakított standardok alapján gyártott arcfelismerő és térfigyelő eszközök számára biztosítana piaci előnyöket a fejlődő országokban.
Az ENSZ szakosított szervezete által elfogadott szabványokat általában azok a fejlődő országok is magukévá teszik, és itt elsősorban Afrika, Közel-Kelet és Ázsia államaira érdemes gondolnunk, melyek az Egy Övezet Egy Út program keretén belül a kínai kormány infrastrukturális és technológiai fejlesztéseinek, beruházásainak célországai - írja a Financial Times.
Az afrikai államok hajlamosak automatikusan követni mindazt, amit Kína és az ITU elkészít, mivel általában nem rendelkeznek saját erőforrással ahhoz, hogy a megfelelő szabványokat saját maguk kidolgozzák - mondta Richard Wingfield, a Global Partners Digital, egy az "emberi jogok netes környezetben"-területen dolgozó cég jogi szakértője. Európa és Észak-Amerika már régóta felállította azokat a szabályozó tesztületeket, ilyenek az IETF és az IEEE, melyek megalkották azokat az általános szabványokat, jelesül 3GPP-t, melyek a térség érintett vállalkozásai számára egyértelmű iránymutatásul szolgálnak.
Angolától Zimbabwéig
Az elmúlt néhány évben Kína gyakorlatilag elárasztotta arcfelismerő rendszereivel, térfigyelő kameráival Afrika országait, Angolától Zimbabwéig, így például ez év elején egy dél-afrikai cég, a Vumacam 15 ezer térfigyelő kamerát szerelt fel Johannesburgban, melyeket a kínai Hikvision szállított le. Augusztusban Uganda a Huawei-jel állapodott meg arcfelismerő eszközzel ellátott térfigyelő kamerák telepítéséről az országban, mint ahogy a szingapúri kormány lámpaoszlopokra szerelhető arcfelismerő kamerákat rendelt meg egy kínai start-up cégtől, a Yitu-tól.
Az ITU szabványai egyre kevésbé kormányzati és állami tisztviselők és egyre inkább magáncégek elvárásai szerint íródnak – vélik az ENSZ szakosított szervezetének munkatársai, az utóbbi években pedig egyértelműen növekedett Kína befolyása az ENSZ szabványainak kidolgozásában.
Az ITU szabványok - amelyek kidolgozása és elfogadása általában két évet vesz igénybe - nagy befolyást gyakorolnak a technológia fejlesztésének és alkalmazásának szabályainak meghatározására, különösen érvényes ez a fejlődő országokra. A tervezeteket a vállalatok és a kormányok terjesztik elő, majd azokat még a végleges jóváhagyás előtt több tagállam képviselőinek bevonásával meg is vitatják.
Számtalan, a technológiai iparban élen járó kínai cég szerzett az elmúlt időszakban komoly befolyást és részesedést a térfigyelő kamerák és az arcfelismerő rendszerek világpiacán – állítja Steven Feldstein a Carnegie Alapítvány a Nemzetközi Békeért szervezettől. A kínai állam részéről az egy kifejezetten tudatos döntés volt, hogy támogassák a mesterséges intelligenciával (AI) foglalkozó hazai cégeket, és most már látjuk mindennek a szárba szökkenését is – tette hozzá.
|
| Kínai zászló és térfigyelő kamerák a Tienanmen téren. (EPA/HOW HWEE YOUNG) |
Hiányoznak az emberjogi és az adatvédelmi szakemberek
Kínai cégek kifejezetten érdekeltek abban, hogy az Afrikában feleszerelt arcfelismerő rendszereik adataiból minél többet meg tudjanak szerezni, ezzel ugyanis még pontosabbá, még szofisztikáltabbá tudják tenni technológiájukat; ez elsősorban a helyi lakosság felismerésében jelentene nagy segítséget számukra. Az egyik ilyen kínai technológiai cég, a CloudWalk, valamint a zimbabwei kormány a közelmúltban állapodott meg abban, hogy az afrikai országból egy több milliós adatbázist kap a kínai cég technológiája tökéletesítésére.
Az AI-termékek és -szolgáltatások minőségét előíró szabványok növelhetik az új technológiák társadalmi elfogadottságát az új piacokon – állítja egy amerikai think-tank, a New America Foundation 2018-ban nyilvánosságra hozott jelentése. Márpedig Kína, a kínai kormány az új standardokra úgy tekint, mint egy olyan eszközre, mely segíti az AI területén működő cégek piaci pozíciószerzését.
Az ITU-nak azokon az ülésein, melyeken a szabványok kialakítása kerül szóba, gyakorlatilag nincs jelen sem emberjogi, sem fogyasztóvédelmi, sem pedig adatvédelmi szakértő. Márpedig arcfelismerés esetén ezek a területek különösen veszélyeztetettek. Az arcfelismerésről szóló szabványtervezet, amelynek munkálatai várhatóan 2019 vége előtt fejeződnek be, elő fogja írni, hogy az arcfelismerő szoftver adatai, így a bőrszín, a faj, az arcforma, az anyajegyek, a sérülések és egyéb demográfiai jellemzők kerüljenek be egy adatbázisba, melyet aztán hosszú időn keresztül meg is kell majd őrizni.
A hongkongi példa figyelmeztet a veszélyekre
A szabályozásba bekerülne annak lehetősége is, hogy a potenciális bűnözök arcképét tegyék összehasonlíthatóvá a bűnügyi nyilvántartások adataival, de az is, hogy legyen lehetőség egy keresett személy kiszúrására azokon a helyeken, ahol tömegek fordulnak meg, így iskolákban, templomokban, repülőtereken, kórházakban, bevásárlóközpontokban, és így tovább.
Egy másik, a ZTE és a China Mobile által javasolt szabványelem az lenne, amelyik az okos utcai lámpák kötelező tartozékának ismerné el az arcfelismerő kamerákat és rendszereket. (Talán nem véletlen, hogy a javaslattal egy időben jött ki a piacra a ZTE okos lámpa 2.0 modelljével.)
A neves amerikai polgárjogi szervezet, az American Civil Liberties Union szerint ez a megoldás alkalmas lenne arra, hogy megfigyeljék és nyomon kövessék az embereket az utcákon. Ezzel éppen most szembesülnek a hongkongi tüntetők.
Sok kritika éri az ITU-t a döntéshozatali mechanizmus átláthatatlansága miatt és hogy a civil szervezetek befolyása igencsak korlátozottan érvényesül a döntések során. Bilel Jamoussi, az ITU munkatársa nyilatkozatában kifejtette, hogy a szervezet igyekszik minden véleményt figyelembe venni, és ennek alapján konszenzussal dönteni. Megemlítette ugyanakkor, hogy a civil és a fogyasztóvédelmi szervezetek csak ritkán vesznek részt a szabványokat előkészítő üléseken.
