|
| Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke előadást tart a Magyar Közgazdasági Társaság 55. közgazdász-vándorgyűlésén Egerben 2017. szeptember 7-én. MTI Fotó: Komka Péter |
Matolcsy György az 55. Közgazdász-vándorgyűlés nyitó plenáris ülésén tartott előadást Tíz évvel a válság után – 2007–2017 címmel. Ahogy azt az előadás címe is sugallta, a jegybankelnök sokat nosztalgiázott - 2010 és 2013 között nemzetgazdasági miniszterként pont az említett időszak közepén irányította a hazai gazdaságpolitikát és az előadás alapján ezzel a gazdaságpolitikával gyakorlatilag megmentette az országot a mély recessziótól.
Hogy kerültünk válságba és mikor vettük észre?
Először összefoglalta, hogyan is került a világ pénzügyi rendszere válságba. 2007 augusztusában a válság első jelei már láthatóak voltak, még ha mi magyarok csak 2008 októberében szembesültünk is vele. Az amerikai piacon forgalomban lévő eszközfedezetű értékpapírok árfolyam-görbéjén jól látszik az a pont, amikor a Banque Nationale de Paris bejelentette három alapjának felfüggesztését – nem sokkal később a Northern Rock összeomlásával folytatódott a bank run. 2007 második felében kilőtt az arany árfolyama, tovább erősítve annak jelét, hogy valami készül. Közben a japán és dél-koreai háziasszonyok is elkezdték hazavinni a külföldi befektetéseiket. Aztán 2008 tavaszán a JP Morgant felvásárolta a Bear Stearns, majd ki kellett menteni a Fannie Mae-t és a Freddie Mac-et, a két jelzálogfinanszírozó óriást. Ezt követően a Lehmann Brothers és az AIG következett.
Vajon lehetett előre látni a válságot? Voltak, akik időben jelezték – Matolcsy felidézte, hogy Raghuram Rajan 2005 novemberében tette fel a kérdést, vajon a pénzügyi fejlődés kockázatosabbá tette-e a világot? Nouriel Roubini, akit azóta Dr. Végzet néven emlegetnek, 2006 szeptemberében figyelmeztetett az ingatlanpiaci buborékra, amely a bankrendszerben okozhat rendszerszintű problémát. 2008 elején Jim Rogers befektetési bankár a globális pénzügyi rendszerre azt mondta: „Ez össze fog omlani.” Marc Faber 2009 februárjában azt mondta: az arany dollárban kifejezett ára egy napon meghaladhatja a Dow Jones értékét. A válságot később Ben Bernanke a történelem legnagyobb globális pénzügyi válságának nevezte – emlékezetett Matolcsy
Globalizáció, dereguláció, ingatlanpiaci buborék és a pénzügyi válság gyors tovaterjedése - ezek voltak a válság kirobbanásának fő okai. A nemzetközi tőkeáramlások kifejezhetetlenül hatalmasra duzzadtak, ezáltal sérülékennyé váltak, a globalizáció miatt pedig mindenki érintetté vált. A dereguláció keretében az amerikai pénzügyi rendszer szabályozását lényegében kikapcsolták, a piac önszabályozásba vetett hite rendkívül erős volt –később komoly hibának bizonyult azt feltételezni, hogy a kockázatok nélküli rendszerben nincs szükség szabályozásra. Az ingatlapiacok megdönthetetlenségébe vetett bizalom pedig buborék kialakulásához vezetett, az ingatlanok értékemelkedéséből származó vélt haszon a tőzsdéken landolt - az ingatlan azonban megingathatónak bizonyult; a bankok nemteljesítő hitelállománya megugrott. Ez az integrált pénzügyi piacoknak köszönhetően az intézmények széles körére átterjedt. Az amerikai után az európai bankrendszer is megingott.
A bankok kimentése után a költségvetések is bajba kerültek, az államadósságok megugrottak – szuverén adósságválság lépett fel az EU perifériáján, elszálló állampapírhozamokkal – ez egyebek mellett a görög válság kirobbanásához vezetett.
Ideért a válság – de aztán jött az unortodoxia
Ez a válsághelyzet aztán számos országra, egyebek közt Magyarországra is átterjedt. Alternatív válságkezelésre volt szükség – és itt Matolcsy György rá is tért saját nemzetgazdasági minisztersége idején végrehajtott programra, amit ma már egyre jobban értékelnek világszerte – sőt be is építik a tapasztalatokat közgazdasági és oktatási projektekbe Matolcsy szerint. A magyar válság azért volt más Matolcsy szerint, mint máshol, mert egyidejűleg volt adósságválság, bankválság és társadalmi válság. Különösen mélyről kellett elindítani a magyar válságkezelést – a globális tényezők mellett a hazai gazdasági helyzet is rontotta az összképet. Ikerdeficit volt, a folyómérleg és az államháztartás egyenlege egyszerre mutatott veszteséget – a világ 10 leginkább sérülékeny országa között tartottak minket számon. Alacsony aktivitási ráta, alacsony foglalkoztatottsági ráta, magas munkanélküliség; adóelkerülés; a devizában történt eladósodottság magas aránya; magas adóék – sorolta az akkori magyar helyzet borús jellemzőit Matolcsy György.
Tudott dolog, hogy a válságból strukturális reform vezethet ki egy országot – ezeknek azonban van egy sajátossága, miszerint rövidtávon magasabb a költségük, mint a hasznuk, és ez csak közép- illetve hosszú távon tud jótékony hatásúvá válni. A kétharmados politikai felhatalmazást ezekre a strukturális reformokra használta fel az akkori kormány. Matolcsy 50 strukturális reformot tett egy bemutató diára, amelyek együtt vezettek a válságkezelés sikeréhez. Ezek közül az egykulcsos személyi jövedelemadó-rendszer bevezetését emelte ki – ez szerinte a válságkezelés sikerességének kulcsa. Ez szerinte megszüntette a magyar adórendszer talán legnagyobb hiányosságát, gyengeségét: a megkapott jövedelemből túl sokat kellett adóként befizetni. A jövedelmeket terhelő adók helyett a fogyasztást terhelő adókat növelték és különadókat vezettek be. A GDP 5-6 százalékával csökkentették az egyik kategóriát és növelték a másikat – ebből a különadók a GDP 1-2 százalékát adták, a többit a fogyasztási-forgalmi adók növelésével szedték be.
Mit tettek közben más, válságban lévő országokban? Portugáliában, Spanyolországban, Olaszországban, Görögországban a miénkhez hasonló mély, összetett válság volt, amelyet hagyományosan, először lazítással, majd megszorításokkal igyekeztek kezelni. Ők ugyanis Matolcsy Györggyel ellentétben nem ismerték fel azt, hogy minden idők legmélyebb válságát nem hagyományos eszközökkel kell kezelni – véli maga Matolcsy György. Két teljesen más pályán folyt a válságkezelés náluk és nálunk – az övék adósságspirált eredményezett, míg a miénk fiskális fordulatot. Az ördögi körből az eurózóna déli országai még 10 évvel a válság után sem tudnak kitörni, nálunk pedig költségvetési egyensúly állt be. Ha eközben nálunk is euró lett volna, akkor a válságból való kitörés nem lett volna lehetséges, csak saját nemzeti devizával lehet külön utakon járni – mondta Matolcsy. Mivel pedig nem megszorításokra támaszkodott a magyar válságkezelés, politikai stabilitás is kialakult, ami támogatta, és nem pedig lehetetlenné tette a válságkezelést, ellentétben más országokkal, ahol buktak a kormányok, utcai tüntetések alakultak ki.
A progresszív szja bünteti a munkaadót, a munkavállalót és a tanulást is: az ember azért akar több tudást szerezni, hogy többet keressen. Ha ezt bünteti az adórendszer, akkor a fejlődést bünteti. Ez a rejtett oka annak, hogy nekünk sikerült a kilábalás, a déli országoknak pedig nem – egészítette ki a szempontrendszert Matolcsy.
Az eurózóna déli országaiban a GDP-t 18 százalékkal vetették vissza a megszorítások rövid távon. És hogy mi történt közben Magyarországgal? Matolcsy György ezt is összefoglalta. Mi kikerültünk a túlzottdeficit-eljárásból, mások bent ragadtak; nálunk csökken az államadósság-ráta, a többieknél nőtt és mind a négy déli eurózóna-tagállamnál alacsonyabb szinten áll; az aktivitási rátában folyamatosan zárkózunk fel, a foglalkoztatási rátában meg is előztük őket, a munkanélküliségi ráta nálunk a legalacsonyabb. Eközben a folyómérleg-többlet is meghaladja az említett országokét, a külső adósság meredek csökkenése a sebezhetőségünket is mérsékelte.
Végül azért mostani munkájának dicséretére is szentelt pár szót az egykori nemzetgazdasági miniszter: miután átnyergelt az MNB élére, az innovatív jegybank jelentősen hozzájárult a sikeres válságkezeléshez, célzott eszközökkel, árstabilitás és pénzügyi stabilitás biztosításával, az alapkamat csökkentésével és a monetáris kondíciók lazításával, gazdaságösztönzéssel. Ezt a bankrendszerre támaszkodva, velük szövetségben érte el a jegybank, ami a sikernek fontos eleme volt. Mindeközben szűkítették a jegybank mérlegét és elkerülték a deflációt - emelte ki Matolcsy György.
A magyar külügy vezetője a hétfői ENSZ-közgyűlésre készülve mondta ezt el. 
