|
| MTI Fotó: Szigetváry Zsolt |
Az első félévben 35,1 százalékkal emelkedett az építőipar termelése az előző év azonos időszakához viszonyítva a tavalyi 21,3 százalékos növekedés után - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hétfőn.
Júniusban az építőipari termelés 20,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A májusihoz mérten 1,7 százalékkal nőtt az építőipar szezonálisan és munkanaphatással kiigazított termelése - jelentette KSH.
Az épületek építése júniusban 23,5 százalékkal, az egyéb építményeké 16,5 százalékkal nőtt. Az épületeknél az ipari és raktárépületek építése, az egyéb építményeknél pedig az út-, vasút- és közműépítések eredményezték a növekedést.
Az építőipari vállalkozások június végi szerződésállománya 11,2 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Az épületek építésére vonatkozó szerződések volumene 31,7 százalékkal nagyobb, az egyéb építményekre vonatkozóké 21,2 százalékkal kisebb volt, mint tavaly június végén.
Komoly gond a munkaerőhiány
Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője az adatokra reagálva közölte: az idén 25 ezer körüli lakás átadására számít a szektor, amennyiben sikerült leküzdeni a kapacitáskorlátokat, emellett a budapesti irodapiacon 700 ezer négyzetméter van megvalósítási fázisban, ami szintén érdemi átadási hullámot fog eredményezni a következő 1-2 évben, számottevően növelve a jelenlegi 3,7 millió négyzetméteres állományt.
A szakképzett munkaerő hiánya továbbra is jelentős probléma az iparágon belül, annak ellenére, hogy az építőipar foglalkoztatotti létszáma történelmi csúcson áll, de a lezajlott bővülésnek a jelentős része képzetlen munkaerőből áll, ami egyelőre tovább nehezíti a kivitelezések teljesítését.
Az építőiparban folytatódó béremelkedésre és fehéredésre számítunk a következő években a továbbra is kifeszített munkaerőpiac és a hatékonyságnövelő beruházások beérésével párhuzamosan, így tovább folytatódhat a már megkezdődött trend, hogy a szakképzett munkaerő egy része fokozatosan visszaáramlik a hazai építőiparba és enyhülhet a kivitelezői kapacitáskorlát, amire igen nagy szükség van, figyelembe véve a jelenlegi és a következő évek várható fejlesztéseit mind a piaci, mind az állami szférában - közölte az elemző.
Csaknem 159 milliárd forint. 
