Hogyan indult a ViVeTech története és személyesen mióta foglalkozik kiberbiztonsággal?
A ViVeTech 2011-ben indult, én pedig 1999-ben kezdtem el informatikával, azon belül is IT-biztonsággal foglalkozni. Ekkor jelentek meg Magyarországon azok a cégek, amelyek jogosultságkezelésre, határvédelemre, tűzfalakra és ehhez hasonló fejlesztésekre specializálódtak.
A 2000-es évek elején a kiberbiztonság még azoknak a vállalatoknak volt fontos, akik azonnali károkat szenvedtek el, ha megtámadták őket. Ilyenek voltak a telekommunikációs cégek, a bankszektor szereplői, a kritikus nemzetvédelmi, állami intézmények.
A felügyeleti szervek először ezeket a vállalatokat kezdték el törvényi úton is rákényszeríteni arra, hogy foglalkozzanak a kibervédelemmel – mondta el Márton Miklós, a ViVeTech Nyrt. vezérigazgatója a laptársunknak, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Mfornak adott interjúban.
Fotó: Márton Miklós
Én a Novell nevű multinacionális szoftvercégnél kezdtem dolgozni, ami az IT-biztonság alapjának számító jogosultságkezeléssel foglalkozott.
Nyolc év után csatlakoztam a magyar tulajdonú KÜRT-höz, ahol tíz éven keresztül voltam a vállalat kereskedelmi vezetője. Itt már egyértelműen az IT-biztonság és az adatmentés volt a fókuszban. 2016-ban döntöttem úgy, hogy egy saját cégben szeretném folytatni a pályafutásomat.
Nagyon erős az állami kontroll Magyarországon
Ön felelt a ViVeTech kiberbiztonsági üzletágának kiépítéséért?
Igen. Nagyon hamar, 2016–2017 környékén már megjelent a tanácsadási, IT-biztonsági üzletágunk. Akkor még – reméljük, hogy hamarosan újra – európai uniós forrásokból történt a magyarországi informatikai fejlesztések többsége.
Ezeknek a projekteknek a megtervezése és kivitelezése nagyon komoly szakértői, tanácsadási háttérrel jár. Általában azoknál a cégeknél, intézményeknél, amelyek a kedvezményezettjei ezeknek a pályázatoknak, nincs meg ez a tudás, hiszen épp azért akarnak fejleszteni, hogy egy korábban hiányzó képességet beépítsenek a vállalat működésébe.
Magyarországon nagyon nehéz új piacokat találni, mert az ország tíz legnagyobb informatikai rendszeréből nyolc közigazgatási vagy ahhoz közeli vállalathoz kötődik.
Olyan kitettsége van a magyar szolgáltatóknak és cégeknek, hogy ha nem is egy lépésből, de két lépésből szinte biztos, hogy az államnak dolgoznak. Ez szerintem káros jelenség a piac szempontjából.
A Tisza-kormány alatt ez a helyzet változhat? Fellazulhatnak az államhoz kötődő szálak?
Az ígéretek szintjén rengeteg dolog elhangzott a kampány során. Azt ebből a székből nem tudom megítélni, hogy végül mi valósul majd meg ezekből, de nagyon bizakodó vagyok.
Mondok néhány példát: lehet-e újra függetlenséget adni az energetikai piacnak? Vagy lehet-e újra teljes függetlenséget adni a közlekedési szektornak? Hogy alakul az egészségügyi szolgáltatások finanszírozása?
Ami biztos, hogy jelenleg nagyon erős az állami kontroll Magyarországon. Részben ezért is akartunk külföldre menni. Szerintem a következő években az állami befolyás még meghatározó lesz ezeknél a nagy szolgáltatóknál.
Kormányváltás, EU-s pénzek
Mennyire befolyásolhatja az üzleti kilátásaikat a kormányváltás, az állami cégeket érintő, korábban megkötött szerződések felülvizsgálata?
Azt gondolom, hogy rövid távon lehetnek lassulások amiatt, hogy felülvizsgálják a közintézmények gazdálkodását. A kibervédelem viszont nem egy olyan terület, amit hosszabb távon el lehet hanyagolni.
Magyarország kiberbiztonsági törvénye minden szervezet első számú vezetőjének felelősségi körébe rendelte ezt a területet. Ha lesznek is felfüggesztett szerződések, nagyon rövid időn belül el kell jutni odáig, hogy újrainduljanak a védekezéshez szükséges fejlesztések, mert nem hiszem, hogy bármelyik szervezet vezetője hosszú távon szeretné futni az ezek elmaradásából fakadó nyilvánvaló kockázatokat.
Az állami intézményeknek és vállalatoknak ugyanúgy szükségük lesz kiberbiztonsági szolgáltatásokra, függetlenül attól, hogy éppen milyen politikai vezetése van az országnak.
Az európai uniós források hazahozatalában mekkora lehetőséget lát?
Szerintem ezek a források óriási lehetőséget jelenthetnek Magyarország és a ViVeTech számára is. Az elmúlt tíz évben éppen olyan projektekben vettünk részt, amelyek az európai uniós források felhasználását célzó operatív programokban szerepelnek. Rengeteg tapasztalatunk van ezen projektek tervezésében, kivitelezésében és a szabályoknak megfelelő pénzügyi elszámolásában az ügyfeleinknél. Erre a tudásra szerintem most óriási szükség lesz.
Az EU-s források akadozása miatt azonban számos fejlesztés lelassult vagy leállt finanszírozási okok miatt. Ha ezek újraindulnak, szerintem több munkánk lehet, mint az elmúlt három évben összesen, amikor az intézmények kizárólag hazai forrásokból tudtak gazdálkodni.
Az is igaz, hogy ebből a szűkösebb keretből az elmúlt években rekordmértékben költöttek a cégek kibervédelemre. Viszont egészen más dimenziók nyílhatnának meg az európai uniós forrásoknak köszönhetően.
A digitalizációért felelős tárca az eddigi bejelentések alapján jelentős infrastrukturális, alkalmazás- és adatszintű konszolidációt tervez, ami álláspontom szerint a létező legjobb stratégia mind a hatékonyság, mind a költségek kézbentartása szempontjából. Ha csak az infrastruktúrát elkezdenénk fejleszteni, az állami cégek informatikai rendszereit egységesíteni, már azzal elképesztő mennyiségű IT-biztonsági feladat merülne fel.
A teljes interjúban arról is olvashatnak, hogy Márton Miklós milyennek látja a hazai cégek kibervédelmi felkészültségét, nagyobb kockázatot jelent-e az otthoni munkavégzés és hogy a mesterséges intelligencia miatt a támadók vagy a védekezők kerültek versenyelőnybe.
Nem fogadta általános lelkesedés Nicosur Dan bejelentését. 
