Szó sincs itt török kártyáról, mi a magyar kártyában vagyunk jók

"Nem vagyunk optimisták a hitelmegállapodást illetően, nem számítunk gyors megegyezésre" - fogalmazott Török Zoltán, jelezve, hogy a bank elemzése szerint a kormány igyekszik minél tovább elhúzni a tárgyalásokat. A magyar kormány készenléti hitelkeretről - amit elővigyázatosságinak nevez - szeretne megállapodni, de nem vállal olyan programot, amelyet Washingtonból vagy Brüsszelből diktálnak, így nincs lehetőség ilyen típusú együttműködésre a nemzetközi szervezetekkel - magyarázta a Raiffeisen Bank vezető elemzője.

A bank elemzése szerint nem a "török kártyát", hanem a "magyar kártyát" kívánja kijátszani a kormány. Ez azt jelenti, hogy egy megállapodás nélkül záródó "török kártya" helyett, a minél tovább elhúzni a tárgyalásokat jelszó szerinti "magyar kártya" kerül majd az asztalra. Megállapodás akkor lesz, "ha nagy a baj", például a forint árfolyama jelentősen gyengül - fejtette ki a vezető elemző. Török Zoltán véleménye szerint politikai és nem gazdasági költség/haszon elemzés határozza meg a tárgyalások kimenetelét. Ameddig a hitelmegállapodásnak nagyobb a politikai költsége, mint a haszna, addig nem lesz megegyezés.

A magyar kártya

A Magyarországon, Ausztriában, Erdélyben, Szlovéniában, Csehországban, Horvátországban, Szlovákiában és Dél-Tirolban is használatos 32 vagy 36 lapos kártyacsomagot a magyarság körében magyar kártyának nevezik. Másik elnevezése a Tell-kártya. Ugyanazokat a színeket használja (piros vagy szív, zöld, makk vagy treff és tök), mint a korai 15. században kialakult német kártya. A kártyalapokat egyedi képek illusztrálják, amelyek az 1789-es francia forradalom után, de még az 1848–49-es forradalom és szabadságharc előtt születtek, amikor forradalmi mozgalmak ébredtek Európa-szerte. Sokáig úgy hitték, hogy a kártyacsomag a bécsi Ferdinand Piatnik kártyafestő műhelyének alkotása, ám 1973-ban megtalálták a széria ős-darabját egy angol magángyűjtőnél, ami magán viselte a feltaláló és készítő Schneider József, egy pesti kártyafestő mester nevét. Schneider egy svájci dráma szereplőit festette a kártya lapjaira, mivel ha magyar történelmi személyiségeket, szabadságharcosokat festett volna, az akkori erős cenzúra soha nem engedte volna forgalmazni a kártyákat. Érdekesség, hogy bár a kártyákon szereplő karakterek svájciak, Svájcban a magyar kártya nagyrészt ismeretlen. A magyar kártyával játszott játékok közül a legismertebbek az ulti, a snapszer vagy 66, a felsős, a zsírozás, tartli, a lórum, és a kurucos. /Wikipedia/

Energiaárak és a romák is a terítéken lesznek

A Raiffeisen Bank összegyűjtötte az IMF és az EU "kívánságlistáját", amelynek tételei felvetődhetnek a hiteltárgyalásokon. Az IMF már a múlt év végén sürgette a jegybank függetlenségének helyreállítását, a Költségvetési Tanács megerősítését, szigorúbb költségvetési politikát (elsősorban a kiadási oldalon), a válságadók és különadók csökkentését, majd kivezetését, további ad hoc gazdaságpolitikai intézkedések mellőzését, a tervezett fiskális reformok végigvitelét, a szociális juttatások rendszerének átalakítását, a tömegközlekedési vállalatok reformját és a magáncsőd intézményének a bevezetését.

A bank honlapján olvasható elemzés szerint EU által most felvethető további kérdések között szerepel a jövő évi magyar költségvetési tervek előzetes egyeztetése, a nők munkaerőpiaci részvételének elősegítése, a családokra vonatkozó szociális juttatások rendszerének hatékonyabbá tétele, a munkaerő képzése és átképzése, a korlátozott munkaképességűek munkához juttatása, a nemzeti romaintegrációs stratégia megvalósítása, a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése, a kkv-k célzott támogatása, a rögzített energiaárak felszámolása, privatizáció az energiaszektorban, ingatlanadó, vagyonadó bevezetése.

Egy kis Raiffeisen-matek

A Raiffeisen Bank 2012-re 1 százalékos gazdasági visszaesést prognosztizál, jövőre 0,5 százalékos növekedést, miközben az idei infláció 5,5 százalék fölött, a jövő évi pedig 4,5 százalék fölött lesz - ismertette az új prognózist Török Zoltán. "A magyar gazdaság akkumulátorai lemerültek" - magyarázta a vezető elemző, aki szerint lassan eltűnnek a beruházások az országból. A beruházási ráta kirívóan alacsony (GDP-arányosan 16,4 százalék, miközben a régiós átlag 23,4 százalék). Beruházások nélkül nincs jövőbeni növekedés - figyelmeztetett a vezető elemző, utalva arra, hogy a versenyszférában a beruházások vagy külföldi működőtőke formájában valósulhatnak meg, vagy pedig banki hitelből. A külföldi működőtőke-beruházások lelassultak Európában.

A Raiffeisen Bank elemzése szerint a hazai vállalkozások ma inkább a termelőeszközeik leépülését élik meg a beruházások elmaradása miatt. Márpedig sem munkahelyteremtés, sem gazdasági növekedés nincs a kkv-szektor talpra állítása és beindítása nélkül. Ehhez pedig hitel kellene. Tavaly közel 300 milliárd forinttal, idén az év első öt hónapjában pedig 130 milliárd forinttal több hitelt fizettek vissza a vállalatok, mint amennyit felvettek. A vállalati hitelezés beindítása elemi gazdasági érdek - hangsúlyozta Török Zoltán.