Tárgyalni kezdett egymással Szerbia és a belőle elismerése nélkül kiszakadt Koszovó: mégsem nézhetnek egymással farkasszemet a végtelenségig, pláne, ha valamelyikük vagy mindkettő EU-tagságra vágyik. A határt még Tito húzta, egy országon belül, nem etnikai alapon: nosza, elő lehetne szedni a wilsoni elveket 100 év után.
Tito öröksége
Koszovó elnöke arról beszélt a napokban, hogy határkiigazításokat lehetne eszközölni, ha erről megegyeznek Szerbiával, hogy ezzel javítsák a két fél közti kapcsolatot. Szerbia már korábban felvetette, hogy Koszovó szerbek lakta részét kellene átadni nekik, és akkor valahogy könnyebben belenyugodnának, hogy elvesztették korábbi tartományukat, amit a szerb kultúra bölcsőjének tartanak, de ma már túlnyomórészt albán lakosságú.
Erről hallani sem akar Koszovó, ellenben kisebb kiigazításokat, ahol nagyjából arányosan kerülnének „haza” a nemzeti kisebbségek, jó megoldást tartana. Attól ódzkodik, hogy a területcsere kifejezést használja, mert ettől a fél világ ideges lesz, noha lényegében erről lenne szó, viszonylag ésszerű módon. Szerbiában gyakorlatilag egy terület, a Presevo-völgy olyan, amelyet albánok laknak, ezt Koszovó szívesen magához csatolná. Ezzel egyidejűleg jelölhetnének ki a mostani Koszovón belüli szerbek által lakott területek közül olyanokat, amit átadnának Szerbiának.
Tárgyalás, megegyezés, továbblépés
A két ország közti tárgyalások az EU kezdeményezésére indultak 2013-ban, de eddig kevés eredményt hoztak. Az ésszerű területi rendezés viszont mindkét fél számára hajtóerő lehet a megegyezés irányában, és ahogy Hashim Thaci koszovói elnök elmondta, valamiféle kapcsolatrendezés nélkül egyik ország sem léphet az Európai Unióba, Koszovó pedig a NATO-ba, utóbbi pedig logikus célja, hisz maga a katonai szövetség tette önálló országgá a korábbi szerb tartományt.
A fél világ persze aggodalmaskodik ilyen tervek hallatán, attól félve, hogy ha 100 év után valahol előveszik a wilsoni elveket, máshol is megjöhet hozzá a kedv. Hozzá kell tenni: kevés olyan hely van, ahol az ilyen jellegű problémát kölcsönös területcserével lehetne rendezi, általában egyoldalúak a követelések. Természetesen a legtöbb ilyen eset a szabályozatlanul szétesett Szovjetunió és Jugoszlávia utódállamai között van, ahol a határokat Lenin, Sztálin illetve Tito húzta, majd azok egyszer csak nemzetközi határok lettek.
Elismerni, meg nem is
Mindazonáltal az ötlet valóban valamiféle példát is mutathatna a megkésett posztszovjet és posztjugoszláv rendezésre, hiszen ahogy Szerbia és Koszovó, úgy Oroszország és Ukrajna, vagy Oroszország és Grúzia között sem maradhat fenn az örökös harag és dac, előbb-utóbb mégiscsak megegyezésre kéne jutni egymással. Koszovó esetében már odáig is eljutottak a tárgyalások, hogy Szerbiának még csak el sem kéne ismerne Koszovót, csak valamilyen közvetett módon. Ha viszont EU-taggá akar válni, saját határát Koszovóval mégiscsak el kell ismerni, hisz ez lenne az EU határa is, ehhez viszont jó lehetőség lenne a határkiigazítás.
Koszovó EU-tagsága már sokkal kevésbé reális, mivel öt EU-tagállam nem ismerte el az országot, ők Szerbia részének tekintik (Románia, Szlovákia Spanyolország, Görögország és Ciprus), így mindenekelőtt az ő elismerésük kellene, ami jelenleg szinte lehetetlennek tűnik. Koszovó persze nem is annyira erőlteti ezt, lehet, hogy szíve szerint előbb Albániához csatlakozna, végül is egy nép, két ország. Rövidtávon persze nem ez a lényeges, hanem hogy sikerül-e Wilson után 100 évvel két országnak kulturáltan, békésen, tárgyalások útján megoldani egy határkérdést.
Címlapon
Megfúrnák az EU egyik legdemokratikusabb vívmányát
Az EU azért vezette be a csúcsjelölti rendszert 2014-ben, hogy demokratikusabbá tegye az Európai Bizottság vezetőjének megválasztási folyamatát. Az volt a cél, hogy az új elnök személye ne csupán hatalmi alkuk eredménye legyen, hanem az uniós polgárok is beleszólhassanak a választásba. Ezt a rendszert rúgná fel most az Európai Tanács egy része.
- Megfúrnák az EU egyik legdemokratikusabb vívmányát
- Orbán retteghet – befut Budapestre az isztambuli gyors
- Most tankolnál? Lesz majd sírás és fogcsikorgatás
- Egészen új dolgot jelent a falusi csok azoknak, akik költöznének
- Átírta a számokat az MNB, megerősödött a forint
- Felvásárolják a Richter Gedeon partnerét – a befektetők nem örülnek
- A nap képe: ilyen töltőállomás se volt még Magyarországon
- Százmilliókat bukott a Népszabadság eladásán az MSZP
- A nagy albérletkörkép: itt van, hogyan bérelnek lakást a magyarok
További cikkek
-
San Francisco betiltja az e-cigik árusítását
A piacvezető, és épp a városban székelő Juul szerint a tiltás visszatereli az embereket a sokkal károsabb, hagyományos dohányzás felé, és életre hívja az elektromos cigaretták feketepiacát is. Tovább
-
Mindenki füvezik, de jön föl a heroin is - itt az ENSZ friss drogjelentése
Mely szerint 271 millióan fogyasztottak drogot 2017-ben. Tovább
-
2049-re megduplázódhat az USA amúgy is világelső államadóssága
A GDP 78 százalékáról a 144 százalékára nőhet. Tovább
-
Átírta a számokat az MNB, megerősödött a forint
A kamatdöntés indoklásában megjelölték azt a 4 tényezőt, amit kiemelten figyelemmel követ a Monetáris Tanács. Az infláció és a GDP-növekedés pályáját is feljebb tolták. Úgy számolnak, hogy az új lakossági állampapír még a jövőbeni fizetésemelésünket is magához vonzza. Tovább
-
Maradt az alapkamat – a forint megmozdult
Most sem nyúltak az alapkamathoz, maradt 0,9 százalékon. A nem-konvencionális eszköztáron sem változtattak Matolcsyék. Tovább
-
Klímaváltozás: akár 58 százalékkal is megugorhat a globális energiaszükséglet 2050-ig
Ördögi kör: a Föld hevül, több légkondi kell, ez fokozott üvegházgáz-kibocsátással járhat, melytől pedig még nehezebb lesz fékezni a klímaváltozást. Tovább
-
Csak légkondis kamion viheti a teheneket külföldre
Túl meleg van, ezért intézkedett az Agrárminisztérium. A korlátozás a nyolc órásnál hosszabb utakra vonatkozik, és elsősorban a Törökországba irányuló élőállat-szállítmányokat érinti. Tovább
-
Orbán retteghet – befut Budapestre az isztambuli gyors
Négy hónap múlva Magyarországon is főpolgármester-választásra kerül sor, és a nagyvárosi polgárság éppen úgy mélyütést vihet be a magyar miniszterelnöknek, ahogyan az a példaképével, Erdogannal történt. Tovább
-
Nagyon kevés fizetést kapnak idehaza a kezdő tanárok
Hiába az elmúlt időszakban végrehajtott béremelés a pedagógusok körében, nemzetközi viszonylatban elkeserítően alacsony a kezdő fizetés. Tovább
-
A nap képe: fontos emberrel találkozott Manfred Weber Brüsszelben
A néppárti csúcsjelölttel ma az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk tárgyalt. Tovább
-
141 százalékkal nőtt a hazai kockázati tőkebefektetések piaca tavaly
191 tranzakcióban 346 millió euró összértékű tőkebefektetést hajtottak végre Magyarországon 2018-ban. Tovább
-
Szerelmi dráma bonyolítja a brit miniszterelnök-választást
A miniszterelnöki posztért folyó verseny esélyese csúnyán összekapott párjával, de továbbra is vele együtt szeretne beköltözni a Downing Street 10-be. Tovább
-
776 milliárd forint az infokommunikációs ágazat első negyedéves bevétele
Ez 7,8 százalékos növekedés a tavalyihoz képest. Tovább
-
Putyin nyeregben van: ma sorsdöntő tárgyalás kezdődik a Közel-Keletről
A Szíria jövőjéről folyó ma kezdődő tárgyalásokon az oroszok nyeregben érezhetik magukat. Káncz Csaba jegyzete. Tovább
-
Egyre többen vesznek fel hitelt új lakásra
Egy év alatt 16,5 százalékról 22 százalékra nőtt az arányuk az új kihelyezésekben. Tovább
-
OECD-felmérés: elöregedtek a magyar tanárok, de nem túlterheltek
A szakma idősödése az egész régióban komoly probléma. Tovább
-
Két évvel ezelőtti szintjére esett vissza a gazdasági bizalom
A GKI jelentése szerint júniusban romlottak az üzleti, de javultak a fogyasztói várakozások. Tovább
-
Szegény magyarok - csak első ránézésre olcsóak a hazai boltok
Magyarország a statisztikát elnézve viszonylag olcsó országnak tűnik, ám az átlagfizetéseket jobban megnézve már nem ennyire egyértelmű a kép. Tovább
-
Erdogan jelöltje vesztett az isztambuli főpolgármester-választáson
Elismerte vereségét vasárnap a megismételt isztambuli főpolgármester-választás kormánypárti indulója, Binali Yildirim volt kormányfő. Tovább
-
Már nem Moldova Európa legszegényebb országa
Sokáig Albánia volt a kontinens utolsó helyezettje, aztán a helyét átvette Szovjetunió megszűnése után majdnem egy évtizedig zsugorodó gazdaságú Moldova. Tovább
Videók
Utánajártunk
Privátbankár Árkosár
Hírlevél
Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:
Exkluzív interjúk
-
Ahol a portfoliómenedzserek szabad kezet kapnak – Köves Benedek
-
Mit tegyen most az, aki lakásra szeretne spórolni? – Török Lajos
-
Ha nincs magyar reálkamat, fektessünk más devizába – Kovács Szilárd
-
Az orosz medvéből orosz bika lesz? – Pálfi György
-
2020-2021 vízválasztó lehet a hazai bankrendszerben – Jelasity Radován
-
Nem kell félni szembemenni a piaccal – Czifra Gábor
-
Nem sikervállalkozóból, hanem sikerbefektetőből van igazán kevés – Oszkó Péter
-
Száz vállalati bankot is elbírna a magyar piac – Kovács Levente
