Merkel-Sarkozy helyett Obama-Hollande?
Európa jelentős lépéseket tett a válságkezelés terén, s így közelebb került egy olyan konszenzushoz, amely segíti majd a növekedést, és a munkahelyteremtést - nyilatkozta Barack Obama a csúcstalálkozó után.
Hollande francia elnök, aki mindössze három nappal a beiktatása után vett részt az értekezleten, Obamával közösen érvelt a megszorító intézkedések ellen. A két vezető inkább a gazdasági fellendülés érdekében tett lépéseket tartana helyénvalónak. Hollande kijelentette, hogy a továbbiakban Franciaország célkitűzése a találkozókon a növekedés középpontba állítása lesz.
Merkel eddigi válságkezelő politikája lehetővé tette, hogy továbbra is ő maradjon Németország legnépszerűbb politikusa az egyre közeledő jövő évi választások előtt. Régi szövetségesét, Nicolas Sarkozyt azonban elveszítette az európai porondon - megszorításokat előtérbe helyező politikája nem meglepő módon az első adandó alkalommal nyomás alá került. Merkel szerint mindazonáltal a közkiadások terhére történő gazdaságösztönzésnek, amelyet a 2008-ban kitört válság kezelésére mindeddig alkalmaztak, a jelenlegi körülmények között már nincs létjogosultsága.
Forrás: Európai Tanács
4000 milliárd dollár ugrott a görögök miatt
A világ legbefolyásosabb vezetőinek találkozóján kiemelt figyelmet kapott Görögország helyzete. Az ország adósságválsága komoly hatással van a piacokra, és negatívan hat a világgazdaság növekedésére. A Bloomberg összeállítása szerint csak az elmúlt hónapban 4000 milliárd dollár tűnt el a tőkepiacokról a görögök kilépésére történő spekulációk miatt.
A G8 országok vezetői szerint Görögországnak mindenképp az eurózónában kell maradnia, a Bloomberg májusi felmérése szerint azonban a megkérdezett befektetők és elemzők több mint 50%-a Görögország kilépését valószínűsíti még ebben az évben, hiszen a választások kimenetele akár tovább is mélyítheti a válságot.
Ahogyan az várható volt, a csúcstalálkozón nem születtek konkrét döntések arról, hogy hogyan kellene a gazdaságösztönzést véghez vinni. Az európai döntéshozók több informális találkozón vesznek majd részt a közeljövőben, konkrét döntések azonban csak a következő, júniusi csúcstalálkozón várhatók.
Kisebb késés esetén jár a kártérítés.
