Ahogy azt mi is megírtuk, a decemberi – előzetes – adatok szerint csupán 3,2 százalékkal bővült a kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumene, míg az elemzői konszenzus ennél dinamikusabb növekedéssel kalkulált, vagyis a KSH adatközlése negatív meglepetést okozott.

Megvan, mi rontotta a számokat?

Teljes részletezettségében még nem látjuk az adatokat, de az előzetes számokból az kiderül, hogy a nem élelmiszer-kiskereskedelem okozta a negatív meglepetést. Ebben a körben ugyanis csupán 3,4 százalékos éves bővülést regisztráltak decemberben, ami az év leggyengébb mutatója lett.

Virovácz Péter, az ING szenior makroelemzője szerint kifejezetten érdekes, hogy az igen erős munkaerőpiac mellett mégsem tudott igazán dinamikus növekedést felmutatni ez az ágazat. Eközben az élelmiszer-kereskedelem közel átlagos növekedést mutatott az év utolsó hónapjában, miközben az üzemanyagfogyasztás több mint négy százalékkal bővült.

A gyengébb adatokra lehetséges magyarázatot kínálhat a lakosság fogyasztási szokásainak kezdődő változása, melynek során a hangsúly a termékekről a szolgáltatásokra helyeződik át. A másik lehetséges ok a megtakarítások növekedése lehet, mely az ingatlanvásárlási lázzal lehet összhangban.

A negyedik negyedéves gazdasági növekedés tekintetében a decemberi gyenge kiskereskedelmi adat ismét erősíti azt a várakozást, hogy kellemetlen meglepetésben lehet részünk majd február 14-én, mikor a KSH nyilvánosságra hozza első GDP becslését. Jelenlegi várakozásunk szerint 1,8 százalékos lehetett a növekedés az utolsó három hónapban, a kockázatot pedig jelenleg inkább lefelé mutatnak.

A hideg idő itt is bekavart

Az adatok jelentős lassulást mutatnak az előző havi 4,5 százalékhoz képest, ami ellentétes a bérek és a munkahelyek számának tavaly év végi határozott gyorsulásával, valamint a megugró fogyasztói bizalommal, így a kiskereskedelmi forgalom lassulása feltehetően átmeneti, esetleg a hideg időjárás okozhatta – írja elemzésében a Takarékbank elemzője, Suppan Gergely.

A szakértő szerint a reálbérek emelkedése a bérmegállapodás, a minimálbér és bérminimum kiemelkedő növelése, valamint a szinte minden ágazatban jelentkező szakember hiány miatt idén tovább gyorsulhat, a kiskereskedelmi forgalom bővülése megközelítheti az 5 százalékot, míg a gyorsuló bérkiáramlás és a meredeken javuló fogyasztói bizalom pozitív meglepetést is okozhat.

A kiskereskedelmi forgalom növekedését a lakástámogatások kiterjesztése, a lakáspiac élénkülése is támogathatja. Növeli a háztartások elkölthető jövedelmét a kamatcsökkentések hatására a referencia kamatlábakhoz rögzített hitelek csökkenő törlesztő részletei is. Szintén a fogyasztás és a kiskereskedelem bővülését segíti a háztartások mérlegének jelentős javulása, pénzügyi vagyonának érdemi növekedése, a fogyasztói bizalom erősödése, valamint a hitelfelvételi kedv javulása. Az idei év elején ugyanakkor az igen hideg időjárás miatt a magasabb fűtési költségek még kissé visszafoghatják a fogyasztást, így évközben fokozatos élénkülésre számítunk.

Az egész csak átmeneti?

Ürmössy Gergely, az Erste vezető makrogazdasági elemzője szerint a decemberben látott lassulás átmeneti jelenség lehetett, hiszen az átlagkeresetek folyamatosan emelkednek, ráadásul gyorsuló tempóban. A bérnövekedés idén is folytatódhat és még nagyobb lendületet vehet köszönhetően a feszes munkaerőpiacnak.

Emellett a fogyasztói bizalmat mérő mutatók is arról tanúskodnak, hogy a háztartások fogyasztása felfelé ívelhet a következő hónapokban. Ők továbbra is úgy vélik, hogy háztartások fogyasztása lesz az elsődleges motorja a GDP növekedésnek idén. A becslés szerint idén 3,4 százalékkal nőhet a magyar GDP 2017-ben.