Hétvégi ausztráliai csúcsértekezletén öt év alatt kétezer milliárd dollár GDP-többletet és több millió új munkahelyet teremtő, a gazdasági növekedést 2,1 százalékponttal erősítő gazdaságélénkítő programot fogadott el a világ 19 legfejlettebb iparosodott országát és az Európai Uniót tömörítő G20 csoport.
A G20 vándorcirkusza az utóbbi napokban Brisbane-ből szórakoztatta a nagyérdeműt, új infrastruktúra- és K+F fejlesztéseket ígérve. Az elkövetkező évek élénkítő programjainak meghirdetésekor csupán azt nem tisztázták pontosan a cirkusz mutatványosai, hogy honnan lesz a show-műsor folytatására pénz. A 2008-as összeomlás előtti feszített adósság-szinteket ugyanis már 40 százalékkal meghaladják a mostani állományok a Föld teljes északi féltekén, az USÁ-tól Kínáig, az EU-tól Japánig.
Minden pitiáner részletkérdéssel természetesen nem lehet foglalkozni. A találkozó színes kavalkádjában amúgy volt minden, mi szem-szájnak ingere: kocsmázókkal szelfiző Merkel, durcás Putyin és lágyan ringatózó orosz hadihajók az ausztrál partokhoz vezényelve. Négyszemközti találkozójukon a német és orosz vezető hosszasan vitatta az ukrán helyzetet – hozzájuk aztán később csatlakozott a híres adótanácsadó, Jean-Claude Juncker is. A találkozóról nem sok minden szivárgott ki, de a hangulat a két európai nagyhatalom között nem éppen rózsás: csak az utóbbi napokban utasítottak ki egymástól egy-egy diplomatát kémkedés vádjával, ami az emelkedett politikai feszültség egyértelmű jele.
Ázsiai deflációs spirál
De maradjunk Ázsiában, ahol a deflációs örvény jóval erősebbé vált, mint akár pár hónappal ezelőtt gondolni lehetett és ez a kirobbanás szélén álló valutaháború miatt hamarosan átterjedhet Európára is.
A gyári kibocsátási árak (factory gate prices) már esnek Kínában, Dél-Koreában, Thaiföldön, a Fülöp-szigeteken, Tajvanon és Szingapúrban. A termelői ár-kosár 82 százaléka deflálódik Kínában, 90 százalékban Thaiföldön és 97 százalékban Szingapúrban. Ez a kosár magában foglalja a gépeket, telekommunikációs és elektromos műszereket, valamint nyersanyagokat is.
Ez gyors adósság-dinamikát vetít előre mindazon országok számára, amelyek elengedték a gyeplőt a FED likviditási bőkezűsége alatt. Az ázsiai régióban (Japánt leszámítva) az adósság szintje a GDP 147 százalékról 207 százalékra ugrott az utóbbi hat évben. Ezen országok most sziszifuszi feladattal szembesülnek. Próbálják csökkenteni adósságaikat, de a csökkenő infláció által kiváltott nominális GDP csökkenése mindig egy lépéssel előttük jár. Az adósság/GDP arány ezért növekszik az erőfeszítések ellenére, csakúgy egyébiránt, mint Olaszországban, Franciaországban, Hollandiában és az eurózóna nagy részében.
A japán jegybank egy friss tanulmánya már egyenesen a kínaiak gyenge jüan-politikáját – vagyis deviza-manipulációját – okolja a saját két évtizedes deflációs krízisükért. Talán ennek hatására is a múlt héten Tokió Pekingre borította az asztalt a jen mesterséges gyengítésével. Kínának ez most nem igazán hiányzott, hiszen a termelői árindexe már így is 32 hónapja negatívban van, amint a gazdaság túl-kapacitásokkal nyűglődik az acél-, cement-, üveg-, vegyi-, és hajógyártó-szektoraiban.
Kína termelői árindexe tehát rendületlenül folytatja hanyatlását és már mínusz 2,2 százalékra esett októberben. Ez pedig fokozatosan magával rántja a fogyasztói árindexet is, amely 1,6 százalékra esett a múlt hónapban és olyannyira távol került a jegybank 3, 5 százalék céljától, hogy Pekingben már kétségbeesetten keresik a kiutat.
Ázsiai valutaválság
Ez a megoldás pedig minden bizonnyal a jüan újabb gyengítési kísérlete lesz az elkövetkező időszakban. Az 1998-as ázsiai pénzügyi válság újrajátszáshoz tehát felsorakoztak a felek. Akkor a meredeken gyengülő jen aláásta a kínai bankszektor stabilitását és Peking a jüan-leértékelés szélére került. Washington akkor azzal oldotta meg a válságot, hogy stabilizálta a jent, Kínának pedig WTO-tagságot ígért. Ezt a trükköt a mostani deflációs időkben nehezebb lesz bemutatni. Ha Peking most ténylegesen a jüan értékének aláásása mellett dönt, az bizony pillanatok alatt brutális deflációs sokkot fog okozni Európában is.
Káncz Csaba jegyzete
Ukrajna import helyettesítési folyamatot kezdeményez az élelmiszerek állami beszerzésében. 
