Amennyiben az infláció tartósan elmarad az inflációs céltól, a monetáris tanács továbbra is kész a monetáris kondíciók további lazítására nem hagyományos, célzott eszközök alkalmazásával. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának márciusi kamatdöntő ülésén minden tanácstag támogatta az alapkamat, az egynapos betéti kamat, az egynapos hitelkamat, illetve az egyhetes hitelkamat tartását - derül ki az ülésről szerdán kiadott rövidített jegyzőkönyvből.

A tanács leszögezte, hogy a jegybanki előrejelzések feltételeinek teljesülését feltételezve az alapkamat aktuális szintjének és a jegybanki eszköztár átalakításával elért laza monetáris kondícióknak a tartós fenntartása összhangban van az inflációs cél középtávú elérésével és a reálgazdaság megfelelő mértékű ösztönzésével.

A tanácstagok egyetértettek abban, hogy a három hónapos betét második negyedév végén fennálló állományának 500 milliárd forintban meghatározott korlátja biztosítja az utóbbi két negyedévben a betéti eszközből kiszorított likviditás mennyiségének szinten tartását és ezáltal a kialakított laza monetáris kondíciók fenntartását. A jegybank továbbra is a pénzpiaci hozamokon keresztül kívánja elérni a laza monetáris kondíciók fenntartását és a gazdasági növekedés ennek megfelelő ösztönzését.

3-4 százalékos növekedéssel számolnak

A monetáris tanács szerint az előrejelzési időszakban élénkül a magyar gazdaság növekedése. A tavalyi átmeneti lassulás után vannak még kihasználatlan kapacitások, de ezek a gazdaság bővülésével fokozatosan megszűnnek. Az idei gazdasági növekedést a költségvetés és az EU-s forrásoknak a beruházásokat élénkítő hatása is támogatja. A tanács a következő években stabilan 3-4 százalék közötti éves növekedésre számít, amihez nagyban hozzájárulnak az MNB és a kormány növekedésösztönző programjai.

A következő hónapban még átmenetileg az árindex további, kismértékű növekedése várható, majd a tavaszi hónapoktól, az év eleji bázishatások kifutásával, az infláció ismét a cél alá csökkenhet. A foglalkoztatás dinamikus bővülése, a feszes munkaerőpiac és a tavaly év végi bérmegállapodás következtében tovább élénkül a nemzetgazdaságban fizetett bérek növekedési üteme, amelynek költségnövelő hatását a munkáltatóijárulék-csökkentés és a vállalati nyereségadó mérséklése ellensúlyozza. Mindez a lakossági fogyasztás bővülésén keresztül kisebb részben a maginfláció növekedéséhez, nagyobb részben a külkereskedelmi mérlegtöbblet csökkenéséhez vezet. Az infláció a tanács tagjai szerint 2018 első felétől éri el fenntarthatóan az árstabilitásnak megfelelő 3 százalékos értéket.

Kockázatok a gazdaságban

A tanács tagjai a márciusi inflációs jelentés előrejelzésének ismeretében úgy ítélték meg, hogy a magyar gazdaság fundamentumai és az inflációs cél fenntartható elérése szempontjából nem történt olyan fejlemény a gazdasági folyamatokban, amely a jelenlegi alapkamat, illetve a kamatfolyosó szintjének megváltoztatását indokolná. Több tanácstag is hangsúlyozta, hogy az inflációs alapfolyamatok nem változtak, az infláció emelkedése elsősorban bázishatásokhoz köthető és átmeneti jellegű.

Jelezték, kiemelt figyelemmel kell követni a feszes munkapiac és a nemzetközi környezet esetleges hatásait az infláció alakulására. Több tanácstag hangsúlyozta, hogy a makrogazdasági kilátásokat kétirányú kockázatok övezik, ugyanakkor azok kiegyensúlyozottak.

A magas külső finanszírozási képesség és a külső adósságállomány csökkenése tartósan mérsékli a magyar gazdaság sérülékenységét. Az előretekintő hazai pénzpiaci reálkamatok az elmúlt években érdemben csökkentek, és várhatóan hosszabb ideig negatív tartományban maradnak. A tanács értékelése szerint a nemzetközi pénzügyi környezet alakulásával kapcsolatos bizonytalanság változatlanul körültekintő monetáris politikát indokol.