A Gazdasági Rádió Reggeli Monitor c. műsorában Fellegi Tamás, a Privatbankar.hu munkatársa volt a mai vendég. Négy témáról volt szó: az aranyáresés, a kínai tőzsdei helyzet, a görög ügyek és végül a közép-európai kis tőzsdék sorsa.
Aranyár
Az aranyár ma reggeli összeomlása már hosszú ideje érlelődött, miután az ár letapadt az 1150 dolláros támasz szinthez, inkább csak az időzítés volt szokatlan. Péntek este tört le az árfolyam, így aztán hétfő reggel az összes veszteséglimitáló stop program beindult és egyszerre adott el, ezt nevezi a piac flash crash-nek, mondhatnánk úgy zuhant az ár, mint a villám.
Az eső trend nem csak az aranyban mutatkozik, hanem az ezüstben és más nemesfémekben, sőt az olajban és a gabonákban is, vagyis széleskörű árupiaci esésről van szó. Ennek egyik fő oka a dollár erősödése: miután így más valutákban drágulnak a termékek, megéri őket eladni, és így dollárban mért áruk csökken. Másrészt viszont huzamosabb ideje tart a trend, mely szerint a részvénytőzsdék emelkednek, az árupiacok esnek, és sok alapkezelő dönt úgy, hogy a lemaradókat, nem teljesítőket eladja, és a jól húzó részvényekbe csoportosít át.
Kínai tőzsdék
Az arany esésében olyan fundamentális tényező is szerepet játszat, mint Kína eladásai. Friss adatok szerint csökkentek a kínai készletek, nem kizárt, hogy Kína részben aranyeladásokkal teremtette elő azt a hatalmas készpénz menyiséget, amivel mesterségesen próbálja megakadályozni a túlfűtött tőzsde további esését. Az arany pedig egy kiváló instrumentum erre, mert pár százalék árelmozdulás mellett óriási összegért lehet eladni.
Márpedig sok pénz kell egy tőzsdei buborék mesterséges fenntartásához: emlékezzünk, mi történt, amikor a Molt 30 ezer forintig húzta az ÖMV-t megakadályozni akaró baráti kör: 3 nap alatt megkapták a cég 30-40 százalékét. Így Kína esetében is fennállhat a veszély, hogy a mesterségesen magas árakon az állam megkapja mondjuk a fél piaci kapitalizációt, ami képtelenség lenne, ezért előbb-utóbb abba kell hagyniuk. Az egyetlen eredmény, amit elérhetnek, az az esés mértékének lassítása és időbeni elnyújtása.
Görög helyzet
A görög ügy nyugvópontra jutott, legalábbis befektetői szempontból. A piacok már nem foglalkoznak vele, feltehetően sínen lesz a harmadik mentőcsomag. Ellenben a görögök drága árat fizetnek azért, hogy kormányuk elhúzta a tárgyalásokat és túlfeszítette a húrt: a banki korlátozásokat visszacsinálni nem lehet, a bizalom sokáig nem tér vissza, a bankokból mindenki csak elvinni szeretne, be senki nem fizet. A polgároknak ez egy mini-Grexit, miután banki eurójukkal csak limitáltan rendelkezhetnek. Persze vásárolni azért tudnak vele, és így a megemelt áfán keresztül kissé megnövelhetik az állami bevételeket is.
Tőzsdefúziók
A zágrábi tőzsde megvásárolja a ljubljanait, ennek kapcsán merül fel, mi lehet is kis közép-európai tőzsdékkel. Ezek a piacok a rendszerváltáskor jöttek létre, és miután egyidejűleg több ország is kisebbekre vált szét, számtalan kisebb-nagyobb nemzetállami tőzsde jött létre. A technikai fejlődés ugyanakkor a másik irányba tolta a folyamatot: miután akár egy tőzsdei platformon is kereskedhet az egész emberiség, a kis nemzetállami tőzsdék versenyhátrányba kerülnek, ezért óhatatlan egy integrációs folyamat. Ennek lépéseit látjuk, de még kérdés, hogy a végén milyen struktúra lesz életképes, hány tőzsde maradhat fenn.
A beszélgetést a Gazdasági Rádió oldalán tudják meghallgatni! >>>
A Mol biometánüzemmel bővíti a Szarvasi Biogázüzemet, amely év végére készülhet el. 
