Az Európai Bizottság nemrég visszaküldte a nemzeti konzultációs ívet a magyar kormánynak – ám a válaszadásnál nem a felajánlott opciók közül választott, hanem tételesen cáfolta a manipulatív kérdésfeltevéseket is. Az "Állítsuk meg Brüsszelt!" névre keresztelt nemzeti konzultációban feltett kérdésekre a megszólított "Lássuk a tényeket" néven kiadott tájékoztatóval válaszolt, amellyel itt foglalkoztunk bővebben.
A kormány már akkor jelezte, hogy „visszakonzultál”, azaz válaszol a válaszra – végig is vették a Bizottság pontjait.
A magyar kormány úgy látja, Brüsszelben a jövőnket meghatározó, komoly veszélyeket rejtő terveket kovácsolnak. Azt írják, a kormány azt akarja elérni, hogy ne változzon meg az uniós intézmények és a nemzetállamok jogköreinek jelenlegi megosztása. „A képviselendő álláspontunkat pontosan kifejezi a konzultáció címe: Állítsuk meg Brüsszelt! Állítsuk meg a nemzeti hatáskörök Brüsszelbe vonását!” – írja a kormány.
1. Rezsiköltségek
Már az első kérdésnél látszik, hogy nem lesz itt közös pont: a Bizottság szerint más tagállamokban, ahol a hatóságok nem szabályozzák az áramdíjakat, a háztartási fogyasztók egyre kevesebbet fizetnek a villamos energiáért.
A kormány szerint ezzel szemben az uniós országokban 2010 és 2015 között átlagosan 20 százalékkal nőtt az áram ára, a gázárak pedig 25 százalékkal. Azért kell megvédenünk a rezsicsökkentést, hogy elkerüljük az ilyen brutális áremelkedéseket - írják.
2. A bevándorlók betelepítése
|
Egymillió fölött a visszaküldött konzultációs ívek száma A Miniszterelnöki Kabinetiroda a napokban azt közölte: már 1,1 milliónál több nemzeti konzultációs kérdőívet küldtek vissza a magyarok levélben és az interneten - bár ez utóbbi csatornán - ahogy arról korábban a Magyar Nemzet beszámolt - érvényes e-mail címek segítségével bárki annyi levelet küldhet el, amennyit akar. |
Az Európai Bizottság maga is elismeri, hogy első körben 1300 bevándorlót akar Magyarországra telepíteni. Állásfoglalásában azonban hallgat arról, hogy létezik egy felső létszámküszöb nélküli javaslat is a bevándorlók elosztására - írja a kormány.
Magyarország a határok védelmének rendelne alá minden erőfeszítést. Az Európai Bizottság ezzel szemben olyan javaslatokat tesz le az asztalra, amelyek szétterítenék a terheket és a kockázatokat az egyes országok között, függetlenül attól, hogy támogatják-e a bevándorlást.
Ebben a kérdésben bármiféle kompromisszum lehetősége már ott elvész, hogy bár a Bizottság azt írta, "Különbséget kell tennünk az illegális migránsok és a menedékkérők között", a magyar kormány erre nem hajlandó, válaszában csak bevándorlók, illegális határátlépők szerepelnek. Menedékkérők befogadása helyett a növekvő terrorveszélyt emlegetik, valamint felróják a Bizottságnak, hogy nem veszik figyelembe az eredménytelen kvótanépszavazás eredményeit.
3. Bevándorlást segítő nemzetközi szervezetek
A Bizottság szerint a tengeri életmentés, a vérontás és a háború elől menekülő kiszolgáltatott, nemzetközi védelemre szoruló emberekről való gondoskodás nem egyenlő az illegális migráció támogatásával.
A kormány viszont azt ígéri: fel fog lépni a migránsbiznisz ellen. Nem fogadhatjuk el, hogy külföldről pénzelt aktivistacsoportok pereket indítsanak Magyarország ellen, kihasználva az elhibázott uniós szabályozást. Ennek költségeit ugyanis a magyar adófizetőknek kellene kifizetniük - írják. Itt arra az ügyre gondolnak, hogy Magyarország 2015-ben megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményét, ezért az Emberi Jogok Európai Bírósága 6 milliós kártérítést ítélt meg két menedékkérőnek - illetve ahogy a kormány nevezi őket, illegális bevándorlónak.
A kormány szerint a vita nem a valóban humanitárius tevékenységet végző önkéntesekről szól, hanem azokról a csoportokról, akik pénzügyi haszonszerzésre használják az Európai Unió elhibázott politikáját. Eddig a pontig kell eljutni, hogy előkerüljön Soros György neve: "a magyar állam elleni szóban forgó pert az a Magyar Helsinki Bizottság indította, amelynek az Európai Bizottság csak 2015-ben 176 millió forint támogatást nyújtott. Ugyanebben az évben ezt a szervezetet 114 millióval az a Soros György is támogatta, akivel a kormány szintén súlyos vitában áll a bevándorlás kérdésében."
4. A külföldről pénzelt aktivistacsoportok átláthatósága
A nem kormányzati szervezetek jelentős szereplői a civil társadalomnak, és értékes támogatást nyújtanak az államok demokratikus működéséhez - emlékeztette a kormányt a Bizottság. Az uniós intézményekre szigorú szabályok vonatkoznak az átláthatósággal és a lobbitevékenységgel összefüggésben.
Az Európai Bizottság állásfoglalásában nem szerepel, de az Európai Parlamentben is létezik egy átláthatóság növelését célzó javaslat. Ennek alapján az NGO-knak részletesen közzé kellene tenniük támogatási összegeiket és éves jelentéseiket - írja reagálásában a kormány. Minden magyar állampolgárnak joga van tudni, hogy melyek azok a politikai tevékenységet végző ügynökszervezetek, amelyek külföldi támogatásból működnek - írják.
5. A foglalkoztatáspolitika hazai kézben tartása
Sem a Bizottság, sem az Európai Unió nem támadja a magyarországi munkahelyteremtő intézkedéseket. Éppen ellenkezőleg: az EU igen jelentős mértékben támogatja a magyarországi munkahelyteremtést - írta a Bizottság.
Az Európai Bizottság az elmúlt években számos alkalommal támadta a magyar munkahelyteremtő intézkedéseket - írta a kormány, az álláspontok tehát a lehető legtávolabb vannak egymástól.
Az Európai Bizottság azt állítja, hogy a közfoglalkoztatás „torzítja a munkaerőpiac megfelelő működését,” és az erre fordított kiadások átcsoportosítását szorgalmazza, a magyar kormány azonban kitart amellett, hogy segély helyett munkát kell adni az embereknek - írják.
A Bizottság felidézte, milyen irdatlan mennyiségű pénzt kap az ország az EU-tól - a 2014–2020-as költségvetési időszakban a magyarországi beruházások várhatóan több mint 25 milliárd euró (7,8 billió forint) uniós támogatásban részesülnek, ami magyar állampolgáronként évente 368 eurót (115 000 forintot) tesz ki. A magyar kormány szerint ezek az uniós források nem tekinthetőek ajándéknak vagy adománynak. Ezzel szemben az uniós források folyósítása kompenzáció azért, mert Magyarország megnyitotta piacait egy olyan időszakban, amikor a magyar cégek jelentős versenyhátrányban voltak.
6. Az adópolitika hazai kézben tartás
Az Európai Bizottság nem avatkozik be a nemzeti adópolitikákba, és ez nem is célja. Az adózással kapcsolatos uniós szabályokról a tagállamok egyhangúlag döntenek, tehát, a jelenlegi uniós szabályokat a magyar kormány jóváhagyta - hívta fel a figyelmet "Brüsszel".
Bár az Európai Bizottság állásfoglalásában azt állítja, hogy nem avatkozik bele a nemzeti adópolitikába, számos példa akad ennek ellenkezőjére - írja válaszában a kormány. Felidézik: a Bizottság 2015-ben Magyarország tekintetében háromszor függesztett fel költségvetési vonzattal bíró állami intézkedést (reklámadó, dohányipari vállalkozások magyarországi egészségügyi hozzájárulása, élelmiszerláncfelügyeleti díj), és kifogást emelt az internetáfa csökkentése ügyében.
