Az Európai Bizottság nemrég visszaküldte a nemzeti konzultációs ívet a magyar kormánynak – ám a válaszadásnál nem a felajánlott opciók közül választott, hanem tételesen cáfolta a manipulatív kérdésfeltevéseket is. Az "Állítsuk meg Brüsszelt!" névre keresztelt nemzeti konzultációban feltett kérdésekre a megszólított "Lássuk a tényeket" néven kiadott tájékoztatóval válaszolt, amellyel itt foglalkoztunk bővebben.
A kormány már akkor jelezte, hogy „visszakonzultál”, azaz válaszol a válaszra – végig is vették a Bizottság pontjait.
A magyar kormány úgy látja, Brüsszelben a jövőnket meghatározó, komoly veszélyeket rejtő terveket kovácsolnak. Azt írják, a kormány azt akarja elérni, hogy ne változzon meg az uniós intézmények és a nemzetállamok jogköreinek jelenlegi megosztása. „A képviselendő álláspontunkat pontosan kifejezi a konzultáció címe: Állítsuk meg Brüsszelt! Állítsuk meg a nemzeti hatáskörök Brüsszelbe vonását!” – írja a kormány.
1. Rezsiköltségek
Már az első kérdésnél látszik, hogy nem lesz itt közös pont: a Bizottság szerint más tagállamokban, ahol a hatóságok nem szabályozzák az áramdíjakat, a háztartási fogyasztók egyre kevesebbet fizetnek a villamos energiáért.
A kormány szerint ezzel szemben az uniós országokban 2010 és 2015 között átlagosan 20 százalékkal nőtt az áram ára, a gázárak pedig 25 százalékkal. Azért kell megvédenünk a rezsicsökkentést, hogy elkerüljük az ilyen brutális áremelkedéseket - írják.
2. A bevándorlók betelepítése
|
Egymillió fölött a visszaküldött konzultációs ívek száma A Miniszterelnöki Kabinetiroda a napokban azt közölte: már 1,1 milliónál több nemzeti konzultációs kérdőívet küldtek vissza a magyarok levélben és az interneten - bár ez utóbbi csatornán - ahogy arról korábban a Magyar Nemzet beszámolt - érvényes e-mail címek segítségével bárki annyi levelet küldhet el, amennyit akar. |
Az Európai Bizottság maga is elismeri, hogy első körben 1300 bevándorlót akar Magyarországra telepíteni. Állásfoglalásában azonban hallgat arról, hogy létezik egy felső létszámküszöb nélküli javaslat is a bevándorlók elosztására - írja a kormány.
Magyarország a határok védelmének rendelne alá minden erőfeszítést. Az Európai Bizottság ezzel szemben olyan javaslatokat tesz le az asztalra, amelyek szétterítenék a terheket és a kockázatokat az egyes országok között, függetlenül attól, hogy támogatják-e a bevándorlást.
Ebben a kérdésben bármiféle kompromisszum lehetősége már ott elvész, hogy bár a Bizottság azt írta, "Különbséget kell tennünk az illegális migránsok és a menedékkérők között", a magyar kormány erre nem hajlandó, válaszában csak bevándorlók, illegális határátlépők szerepelnek. Menedékkérők befogadása helyett a növekvő terrorveszélyt emlegetik, valamint felróják a Bizottságnak, hogy nem veszik figyelembe az eredménytelen kvótanépszavazás eredményeit.
3. Bevándorlást segítő nemzetközi szervezetek
A Bizottság szerint a tengeri életmentés, a vérontás és a háború elől menekülő kiszolgáltatott, nemzetközi védelemre szoruló emberekről való gondoskodás nem egyenlő az illegális migráció támogatásával.
A kormány viszont azt ígéri: fel fog lépni a migránsbiznisz ellen. Nem fogadhatjuk el, hogy külföldről pénzelt aktivistacsoportok pereket indítsanak Magyarország ellen, kihasználva az elhibázott uniós szabályozást. Ennek költségeit ugyanis a magyar adófizetőknek kellene kifizetniük - írják. Itt arra az ügyre gondolnak, hogy Magyarország 2015-ben megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményét, ezért az Emberi Jogok Európai Bírósága 6 milliós kártérítést ítélt meg két menedékkérőnek - illetve ahogy a kormány nevezi őket, illegális bevándorlónak.
A kormány szerint a vita nem a valóban humanitárius tevékenységet végző önkéntesekről szól, hanem azokról a csoportokról, akik pénzügyi haszonszerzésre használják az Európai Unió elhibázott politikáját. Eddig a pontig kell eljutni, hogy előkerüljön Soros György neve: "a magyar állam elleni szóban forgó pert az a Magyar Helsinki Bizottság indította, amelynek az Európai Bizottság csak 2015-ben 176 millió forint támogatást nyújtott. Ugyanebben az évben ezt a szervezetet 114 millióval az a Soros György is támogatta, akivel a kormány szintén súlyos vitában áll a bevándorlás kérdésében."
4. A külföldről pénzelt aktivistacsoportok átláthatósága
A nem kormányzati szervezetek jelentős szereplői a civil társadalomnak, és értékes támogatást nyújtanak az államok demokratikus működéséhez - emlékeztette a kormányt a Bizottság. Az uniós intézményekre szigorú szabályok vonatkoznak az átláthatósággal és a lobbitevékenységgel összefüggésben.
Az Európai Bizottság állásfoglalásában nem szerepel, de az Európai Parlamentben is létezik egy átláthatóság növelését célzó javaslat. Ennek alapján az NGO-knak részletesen közzé kellene tenniük támogatási összegeiket és éves jelentéseiket - írja reagálásában a kormány. Minden magyar állampolgárnak joga van tudni, hogy melyek azok a politikai tevékenységet végző ügynökszervezetek, amelyek külföldi támogatásból működnek - írják.
5. A foglalkoztatáspolitika hazai kézben tartása
Sem a Bizottság, sem az Európai Unió nem támadja a magyarországi munkahelyteremtő intézkedéseket. Éppen ellenkezőleg: az EU igen jelentős mértékben támogatja a magyarországi munkahelyteremtést - írta a Bizottság.
Az Európai Bizottság az elmúlt években számos alkalommal támadta a magyar munkahelyteremtő intézkedéseket - írta a kormány, az álláspontok tehát a lehető legtávolabb vannak egymástól.
Az Európai Bizottság azt állítja, hogy a közfoglalkoztatás „torzítja a munkaerőpiac megfelelő működését,” és az erre fordított kiadások átcsoportosítását szorgalmazza, a magyar kormány azonban kitart amellett, hogy segély helyett munkát kell adni az embereknek - írják.
A Bizottság felidézte, milyen irdatlan mennyiségű pénzt kap az ország az EU-tól - a 2014–2020-as költségvetési időszakban a magyarországi beruházások várhatóan több mint 25 milliárd euró (7,8 billió forint) uniós támogatásban részesülnek, ami magyar állampolgáronként évente 368 eurót (115 000 forintot) tesz ki. A magyar kormány szerint ezek az uniós források nem tekinthetőek ajándéknak vagy adománynak. Ezzel szemben az uniós források folyósítása kompenzáció azért, mert Magyarország megnyitotta piacait egy olyan időszakban, amikor a magyar cégek jelentős versenyhátrányban voltak.
6. Az adópolitika hazai kézben tartás
Az Európai Bizottság nem avatkozik be a nemzeti adópolitikákba, és ez nem is célja. Az adózással kapcsolatos uniós szabályokról a tagállamok egyhangúlag döntenek, tehát, a jelenlegi uniós szabályokat a magyar kormány jóváhagyta - hívta fel a figyelmet "Brüsszel".
Bár az Európai Bizottság állásfoglalásában azt állítja, hogy nem avatkozik bele a nemzeti adópolitikába, számos példa akad ennek ellenkezőjére - írja válaszában a kormány. Felidézik: a Bizottság 2015-ben Magyarország tekintetében háromszor függesztett fel költségvetési vonzattal bíró állami intézkedést (reklámadó, dohányipari vállalkozások magyarországi egészségügyi hozzájárulása, élelmiszerláncfelügyeleti díj), és kifogást emelt az internetáfa csökkentése ügyében.
Bár az eltelt időszakban mérséklődő tendencia rajzolódott ki, a BUX index mégis 9,3 százalékkal emelkedett az első negyedévben. 
