|
| Elejtett csukabálnát darabolnak egy feldolgozóüzemben, a Hokkaido szigetén fekvő Kusiróban 2019. július 1-jén. MTI/EPA/JIJI |
Igen magas áron keltek el a harminc év után hétfőn felújult kereskedelmi célú bálnavadászatból származó első húsok egy árverésen Japánban. Tizenötezer jent (40 ezer forint) is fizettek a csukabálnahús egyetlen kilójáért egy csütörtökön Tajdzsiban rendezett árverésen, ami többszöröse az eddig fizetett átlagáraknak. A japán éttermekben egy adag bálnasteak mintegy ezerhétszáz forintnyi jenbe kerül. A bálnahúst az északi Kusiro város bálnavadászai által az első napon leölt két csukabálnából dobták piacra.
Japán június 30-án kilépett a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottságból (IWC), hogy folytathassa a kereskedelmi célú vadászatot, az első hajók hétfőn ki is rajzottak az ázsiai szigetország körüli vizekre.
A japán halászati ügynökség közlése szerint az év végéig kitűzött kvóta 227 bálna. Ez kevesebb, mint a Déli-sarkvidéken az elmúlt években átlagosan megölt állatok száma. A hajók, amelyekhez a későbbiekben továbbiak is csatlakoznak, a nyár nagy részében csőröscetekre és csukabálnákra vadásznak.
Japán 1988 óta tudományos kutatásnak álcázott kereskedelmi vadászatot folytatott, és az állatok húsa akkor is az üzletek polcaira és az éttermekbe került. A bálnavadászat nem nagy üzlet Japán számára. A bálnahús az éves húsfogyasztás 0,1 százalékát teszi ki, ezt akarják felfuttatni az illetékesek. Az évente 4-5 ezer tonnányi bálnahús az ország lakossága számára fejenként csak 40-50 grammot jelent. Még a vadászatot támogatók szerint is időbe telik, míg a kereslet kiépül.
2026 első negyedévében az előzetes adatok alapján 131 milliárd forint adózott eredményt jelentett a hitelintézeti szektor. 
