|
| Giuseppe Conte és Donald Trump (Fotó: EPA/JIM LO SCALZO) |
Hiába próbálta nyugtatni a kedélyeket olasz miniszterelnök-helyettes, Luigi Di Maio és a pénzügyminiszter Giovanni Tria, egyelőre nem sikerült megfordítani az egyre veszélyesebbnek tűnő trendet.
Az olasz miniszterelnök-helyettes, Luigi Di Maio hétfőn azt mondta, hogy nem akarnak kilépni az eurózónából és egyúttal nem akarják elhagyni az Európai Uniót sem. A politikus annak a reményének is hangot adott, hogy az Európai Unió és a piaci szereplők is megértik majd az olaszok terveit, és akceptálni fogják azokat. A jól hangzó nyilatkozatot árnyalta, hogy Di Maio szerint nem velük van a probléma, hanem azzal a néhány Európai Bizottsági taggal, akik megpróbálják lejáratni Olaszországot.
Tria is megpróbálta védeni a mundér becsületét és azt hangsúlyozta, hogy a gazdasági kilátások sokkal jobbak, mint amit jelenleg a piac feltételez. Az olasz kormányzat egyébként úgy tűnik nagyon komolyan veszi a befektetők meggyőzését, a La Stampa cikke szerint a miniszterelnök, Giuseppe Conte a pénzügyminiszterrel roadshow-ra indulhat, amelyen megpróbálják a kötvénypiaci megingást ellensúlyozni.
Kedden egyébként a rövidebb papírok hozamai ugrottak rekodrszintre, miután hétfőn a 10 éves kötvények hozama emelkedett 4,5 éves rekordra. Ekkor a hozamok elérték a 3,626 százalékot, igaz ez ma reggel előbb némileg mérséklődött, majd a délelőtt folyamán ismét növekedett. A német államkötvényekkel, a German Bunddal szemben a spread rekordszintre ugrott, immár 302,4 bázispontra nyílt az olló.
A negatív piaci folyamatok egyes elemzők szerint nem feltétlen a gazdasági nehézségek miatt vannak. Noha azok is erősen közrejátszanak ebben, több elemző úgy látja, hogy a politikusok bizalomromboló kijelentései jelentik most a gondot. A fent említett Di Maio nyilatkozatra például azért volt szükség, mert a másik miniszterelnök-helyettes, Matteo Salvini rendre azzal fenyegetőzik, hogy az olaszok kilépnek az eurózónából, sőt akár magából a közösségből is. Ahogy az is elrémiszti a befektetőket, amikor más miniszterek olyan kijelentéseket tesznek, hogy az ország jelenleg fennálló 2300 milliárd eurós olasz államadósság törlesztése irreális elvárás. Salvini egyébként hétfőn ismét kitett magáért, amikor Európa ellenségének nevezte Jean-Claude Junckert és Pierre Moscovicit.
Egy másik közelmúltbeli eset is aláaknázta a bizalmat, Conti kormánya előbb elszalasztotta a jogszabályi határidőn belül bemutatni a kabinett részletes gazdasági előrejelzését. Amikor pedig végül megjelentették, a késedelmes beszámolóban szereplő számok egyes esetekben jelentősen különböztek a Salvini és Luigi di Maio által előzetesen közöltektől.
Ugyanilyen bizalomromboló történet volt a múlt héten bejelentett költségvetési tervezet is, hiszen előzetesen a kormány nyilatkozataira támaszkodva alacsonyabb hiánnyal számolt a piac, mint ami a végül elfogadott anyagba került. Más kérdés, hogy a hosszas viták után elfogadott 2,4 százalékos hiány kapcsán Matteo Salvini néhány napja úgy nyilatkozott, hogy akkor is végrehajtják, ha az Európai Bizottság elutasítja.
Miközben a kormány pénzügyi szempontból óriási nyomás alatt áll, a választási ígéreteiket csak igen korlátozottan tudják megvalósítani. Ez pedig jó eséllyel a népszerűségük csorbulásához fog vezetni. Az elemzők szerint így a nagy kérdés az lesz, hogy belpolitikai porondon próbálnak sikeresek lenni, amivel akár az államcsődöt kockáztatják, vagy megszorító intézkedéseket, és a munkaerőpiacot átalakító lépéseket tesznek, amivel viszont a saját bukásukat készíthetik elő.
A The New York Times szerint Erdő Péter is a legtöbb szavazatot kapó jelöltek között volt a pápaválasztás első napján. 
