A válság eredménye: a munkanélküliek több mint fele hiába kér segítséget

A Policy Agenda elemzése szerint a 2008-as válság előtti időszakhoz képest 141 ezerrel nőtt a munkanélküliek száma. Ezen a jelenlegi kormány nem tudott jelentősen változtatni, igaz kb. 20 ezerrel csökkent azoknak a száma, akik a KSH adatgyűjtése során arról számoltak be, hogy az elmúlt időszakban nem volt munkájuk. Ennek  oka lehet, hogy míg 2010 májusában 104 ezer ember dolgozott közfoglalkoztatás keretében, most 124 ezret mutatott ki a KSH.

A munkaügyi rendszer nyilvántartása szerint a válság kezdete óta 120 ezerrel nőtt azoknak a száma, akik semmilyen ellátást sem kapnak az államtól. 2008 májusában még 155 ezren voltak olyanok, akik szerettek volna munkát találni, és ezért rendszeres időközönként megjelentek a munkaügyi szolgálatnál, de valamilyen kizáró ok miatt, még szociális ellátásra sem voltak jogosultak. 2010-re a számuk meghaladta a 223 ezret, míg a legfrissebb adatok szerint már 276 ezren vannak az ellátás nélküliek. Ez azt jelenti, hogy 2013-ban a munkaügyi rendszer ügyfeleinek 54 százaléka olyan személy, aki nem kap tanácsadáson és információn kívül segítséget az államtól ahhoz, hogy elhelyezkedhessen.

Forrás: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat

Csökkenő álláskeresési idő, több segélyezett

A jelenlegi kormány Európa legrövidebb ideig tartó álláskeresési támogatási rendszerét vezette be. Ennek hamar megjelent a társadalmi hatása, mivel 2010-hez viszonyítva 104 ezerrel csökkent az álláskeresési támogatásban részesítettek száma. Ez mintegy 60 százalékos csökkenést jelent, ami rendkívül radikális ilyen rövid idő alatt.

Az álláskeresési támogatás rendszere 2011 szeptemberében változott. Az álláskeresési járadékot az eddigi 270 nap helyett legfeljebb 90 napig folyósíthatják. A járadék felső határa a minimálbér. Az aktív keresőképeseknél megszűnt az álláskeresési segély. Eddig ezt az álláskeresési járadék lejárta után kaphatták.

Több a segélyezett

A Policy Agenda szerint nehéz felmérni, hogy mi történik azokkal, akik elvesztették a jogosultságukat a munkanélkülieknek járó támogatásra. Ha valaki egyedülálló, vagy olyan a család jövedelmi helyzete hogy a háztartásban vele együtt élőknek lényegében nincsen jövedelmük, akkor bekerülhet az illető a szociális segélyesek rendszerébe. Az adatok azt mutatják, hogy az ezekben a háztartásokban élők száma 159 ezerről 187 ezerre nőtt. Azaz az álláskeresési támogatás letelte után 28 ezren átkerültek a segélyezettek közé.

41 ezerrel csökkent azok száma, akik kikerültek a munkaügyi hálózat nyilvántartásából. A Policy Agenda szerint jelentős részük olyan személy, aki a munkanélküli ellátás letelte után semmilyen segítséget sem kap az államtól, és nem is látja értelmét, hogy időközönként megjelenjen a munkaügyi szolgálat irodáiban.

Amennyiben ehhez hozzászámoljuk azt az 53 ezres növekedést, amennyivel megugrott az ellátás nélküliek száma 2010-hez képest, akkor már 122 ezer emberrel számolhatunk.

Forrás: az NFSZ adatai alapján készítette a Policy Agenda

Összességében - a Policy Agenda szerint - az látszik, hogy a jelenlegi kormány nem tudott kitörni abból a helyzetből, amelyet a gazdasági válság okozott. Természetesen nehéz pontosan megítélni, hogy ebben mekkora az ad-hoc döntésekre épülő unortodox gazdaságpolitika szerepe. Az azonban egyértelműen látszik, hogy a költségvetési hiány mindenáron történő lefaragásának áldozatul esett a munkanélküliek jelentős része. Számukra még a szociális rendszer sem tudott védelmet adni, hanem állami segítség nélkül kénytelenek napról napra élni. Rajtuk láthatólag még a közmunka sem segített, hiába fordít rá jelentős összegeket a kormány, írja a Policy Agenda.