A választási kampány során sok ijesztő dolgot mondott Donald Trump, aztán persze maradt a kérdés, hogy megvalósítja-e őket, vagy maradnak kampánytémák. Egy bő hét után látszik, hogy előszeretettel írja alá az elnöki rendeleteket, és pénteken egy olyat írt alá, amely fontos kampánytéma volt, de megvalósult formájában nagy felzúdulást keltett világszerte. Az elnök meglehetősen rendhagyó módon egész országokat tett teljes beutazási tiltólistára, ráadásul néhány részlet átgondolása nélkül, így akár brit kettős állampolgárokra is vonatkozhat.
Talált, süllyedt
Ez óriási felháborodást keltett a szigetországban, különösen a kormánypárt soraiban, ahol egyébként is elfogadhatatlannak tartják az egyes országok polgáraival szembeni teljes diszkriminációt, lényegében a kollektív bűnösség elvét, teljesen érthetően. Trumpnak talán nem ez volt a szándéka, de az eredmény mégis csak az lett, hogy 7 ország minden polgárát bünteti csak azért, mert azokból az országokból több terrorista származik, mint máshonnan. Viszont azáltal, hogy az országok kettős állampolgáraira is vonatkozik a szabály (e sorok írása idején még vita folyik erről, érzik, hogy milyen kínos), a világ szinte összes országa érintett lehet, mert hol ne akadna egy-egy iráni, szír vagy líbiai kettős polgár?
Ha valahol viszonylag sok akad, az Nagy-Britannia, és noha Theresa May sokáig kínosan ügyelt arra, hogy válaszolnia kelljen a neki feltett kérdésekre, a saját polgáraira vonatkozó kérdést nem kerülhette meg. Amerikai útját törökországi látogatás követte, és onnan hazatérve azt nyilatkozta, hogy Nagy-Britannia fel fog lépni az amerikai kormánynál, ha polgáraira is alkalmazzák a beutazási tilalmat. Szóvivője a következőket mondta: "Az Egyesült Államok beutaztatási és bevándorlási politikája az Egyesült Államok kormányára tartozik, ezzel a megoldással azonban nem értünk egyet és ilyet mi sosem fogunk alkalmazni. Tanulmányozzuk, mik a lépés jogi következményei, különösen a brit állampolgárok tekintetében."
A lelkes Brexit-pártiaknak is sok
A Bloomberg szerint May konferenciahíváson beszélt Boris Johnson külügyminiszterrel és Amber Rudd belügyminiszterrel, és felhatalmazta őket, hogy aggodalmukat fejezzék ki a tilalommal kapcsolatban amerikai kollégáiknál. Johnson azt írta a Twitteren, hogy megosztó és téves a nemzetiség alapján való megbélyegzés. A legnagyobb felzúdulást az ügy eleve a konzervatív pártban keltette, melynek csak kis többsége van a parlament alsóházában, és pont most lenne rájuk nagy szüksége Maynek, hisz rekord gyorsasággal szeretné velük megszavaztatni az Európai Unióból való kilépés megindítását, és sokuk eleve csak fogcsikorgatva szavazná meg ezt.
Egy iraki születésű konzervatív párti képviselő, Nadhim Zahawi rámutatott, hogy ő és felesége a rendelet hatálya alá tartoznak. Hozzátette: nem kellene félrenézni, amikor az amerikai elnök hibát követ el. Egy másik konzervatív képviselő, Sarah Wollaston szerint nem kellene meghívni Trumpot a parlamentbe, amikor Londonba fog látogatni. Heidi Allen, egy másik prominens konzervatív azzal vádolta a miniszterelnököt, hogy fél megmondani a nagyhatalmú amerikai elnöknek, hogy márpedig téved.
Jobb Európában
May washingtoni útját kezdetben nagy sikernek tartották, mondván, a szorosabb amerikai-brit kereskedelmi kapcsolatok majd ellensúlyozzák az Európai Unióval való szakítás okozta kárt, és a miniszterelnök még be is jelentette büszkén, hogy Trump elfogadta királynő meghívását a Buckingham Palotába. Sokak számára ez most egy pillanat alatt inkább kínos lett, az ellenzéki Munkáspárt vezetője, Jeremy Corbyn szerint nem kellene sietni azzal a látogatással, személyes véleménye szerint arra nem is szabad sort keríteni addig, amíg fel nem oldják a tilalmat.
A közelgő, az EU-val kapcsolatos parlamenti döntés előtt most mindenesetre megfontolhatják a képviselők, hogy mennyire ésszerű Amerikára hagyatkozni egy kemény Brexit, vagyis az európai belső piac elhagyása kedvéért. Talán mégis érdemes lenne erős kötelékeket tartani az Unióval, akár komoly kompromisszumok árán is.
Hatalmas füstoszlop, kisebb kitörések, hamuszórás – elrendelték a 700 ezer lakosú sziget egy részének kiürítését, de a lakosok egyelőre nem engedelmeskednek. 
