A decemberi rekord alacsony infláció, a MNB Monetáris Tanács tagjainak nyilatkozatai és a kedvező, higgadt nemzetközi befektetői hangulat is támogatja az újabb kamatcsökkentést, így az újabb lazítás nem kérdéses, csupán annak mértéke - nyilatkozta Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója.
Mekkorát vághatnak?
|
| Horváth István |
A várakozások szerint most az eddigieknél kisebb, 10 bázisponttal csökkenhet az alapkamat, ugyanakkor a kedvező külső és belső környezet miatt nem okozna nagy meglepetést, ha a jegybank maradna a legutóbbi, 20 bázispontos léptéknél – nyilatkozta Horváth István.
A kamatcsökkentési várakozásokkal párhuzamosan a forint fokozatosan gyengül, már csak ideiglenesen bukkan fel a 300-as szint alatt. A következő hónapokban további gyengülésre és 300-as szint feletti euró/forint árfolyamra lehet számítani, azt pedig egyelőre nem látni, hogy hol lehet a határa a további emelkedésnek.
A kötvénypiac is árazza az újabb kamatvágást: ezzel a 3 havi állampapírok jelenlegi hozamszintje már bőven 3% alatt van. A folytatódó laza monetáris politikával ez a csökkenő hozamtrend fennmarad a legrövidebb államkötvényeknél – tette hozzá a befektetési szakember.
Eddig és ne tovább?
Heim Péter, a Századvég Gazdaságkutató igazgatóságának elnöke múlt héten az nyilatkozta, hogy mivel a nemzetközi tőkepiaci környezet már nem lesz szuperpozitív, a kockázatok szép lassan nőnek, óvatosabb kamatpolitikára van szükség, ami azt jelenti, hogy az MNB-nek vagy most, a 3 százalékon kellene megállnia, esetleg még egy 20 bázispontos kamatcsökkentés léphető meg.
Az év első felében a tagországok az előző év azonos időszakához képest háromezerrel több, mintegy 33 ezer maradásra jogosulatlan embert küldtek vissza. 
