Mivel a nemzetközi tőkepiaci környezet már nem lesz szuperpozitív, a kockázatok szép lassan nőnek, óvatosabb kamatpolitikára van szükség, ami azt jelenti, hogy az MNB-nek vagy most, a 3 százalékon kellene megállnia, esetleg még egy 20 bázispontos kamatcsökkentés léphető meg - mondta Heim Péter, a Századvég Gazdaságkutató igazgatóságának elnöke a Gazdasági Rádió "Nap vendége" műsorában.
325-ig is gyengülhet a forint
A jelenlegi 3 százalékos alapkamat mellett már jelentős kockázatok jelentkeznek. Látható, hogy a forintnak nincs, illetve nagyon kicsi a hozamelőnye az eurózónával szemben. Ami látszik is, hiszen mostanában - már a jó nemzetközi pénzpiaci hangulat ellenére is - ritkán képes visszaerősödni 295 szintre a forint az euróval szemben - fejtette ki a Századvég Gazdaságkutató elnöke.
"Úgy látom, hogy az erős külső pozíció és az Európai Unióból beáramló devizaforrások miatt a forintnak - az általam korábban is említett 305 körüli árfolyamnál - erős fundamentális támogatása van" - tette hozzá Heim Péter.
Érvelése szerint, ha a forint árfolyamának technikai elemzését elvégezzük, az látható, hogy amennyiben a 305 körüli árfolyamzóna elesik, akkor előbb a 310-es árfolyamig gyengül a forint, majd az elemzők által ismert háromszög miatt a célpont 320-325 között helyezkedik el.
„Ez természetesen csak egy feltételezett opció, realitása csekély, mivel a nemzetközi tőkepiaci helyzet támogatja a forintot és az államkötvénypiacon sem várható olyan eladási hullám, azaz pénzkivonás, amely ilyen árfolyamgyengülést eredményezne” - magyarázta a közgazdász, aki nagyon nagy óvatosságra intette a kamatpolitikával kapcsolatban az MNB-t. Véleménye szerint ugyanis nehezen képzelhető el, figyelve a nemzetközi kamatok jövőjét, hogy a kockázatvállalás tovább nőne a világban.
Még legfeljebb 20 bázispont mínusz?
Az általánosan elfogadott elmélet szerint egy országban a jegybanknak hosszabb távon akkora kamatszintet kell megállapítania, amekkora a nominális gazdasági növekedés, illetve azt korrigálni szükséges a kockázati prémiummal.
„Ha ezt elfogadjuk, és figyelembe vesszük a 3 százalékos inflációs potenciált, valamint azt, hogy a magyar fizetési mérleg pozitív, akkor az egyensúlyi kamatláb valahol 4 százalék körül van” - hangsúlyozta Heim Péter.
De ez a megállapítás csak hosszabb távon érvényes, ráadásul az elmúlt időszakban a kamatláb az említett mérték fölött volt, így logikusnak látszik, hogy az alapkamat mostanában az egyensúlyi kamatláb alatt lesz - tette hozzá.
Mivel a nemzetközi tőkepiaci környezet már nem lesz szuperpozitív, a kockázatok szép lassan nőnek, óvatosabb kamatpolitikára van szükség, ami azt jelenti, hogy az MNB-nek vagy most, 3 százalékon kellene megállnia, esetleg még egy 20 bázispontos kamatcsökkentés léphető meg - fogalmazott a közgazdász.
Akár 3 százalék fölött is növekedhetünk
A világgazdasági helyzetet elemezve Heim Péter úgy látja, hogy a gazdasági növekedéssel párhuzamosan lassú fogyasztásnövekedés lesz az USA-ban.
Európában a következő öt évben fogyasztási miniboom alakulhat ki, és ebbe a folyamatba simulhat be Magyarország is, ahol a kiskereskedelmi forgalom - az elmúlt évek visszaesése után - most már folyamatosan emelkedni fog. Példaként a gépkocsipiac hozható fel, ahol a néhány évvel ezelőtt még évi 200 ezer új autót adtak el, tavaly, már csekély növekedés után 62 ezret. Az egészségesnek nevezhető mennyiség valahol évi 130-160 ezer darab között lehet - véli Heim Péter.
„Az előbbiekkel összefüggésben a magyar gazdaság növekedési üteme a következő években 2-3 százalék között alakulhat, idén 3 százalék fölé is kerülhet” - állítja a Századvég Gazdaságkutató elnöke, aki úgy látja, hogy a magyar gazdaság fenntartható pályán van, és nyugalmasabb reálgazdasági periódus előtt áll a magyar társadalom. A teljes beszélgetést a Gazdasági Rádió honlapján hallgathatja meg.
Lemondott Aleksandar Vucic. 
