Oroszország a választások után bejelentette, hogy tiszteletben tartja a választási végeredményt, még ha hivatalosan nem is ismeri el az úgynevezett Donyecki és Luhanszki Népköztársaságok (DNR, LNR) új vezetőit. A Luhanszki Népköztársaság frissen megválasztott vezetője pedig a maga részéről kijelentette, hogy a lehető legszorosabban kell kapcsolódniuk majd Oroszországhoz.
A heves harcok kiújultak, és Oroszország kedden már páncélosokból álló katonai oszlopokat küldött Kelet-Ukrajnába. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa az orosz lépés miatt november 13-án megvitatta az ukrajnai helyzetet, de csak a tányérok röpködtek, most sem hozott a testület semmilyen határozatot.
Jens Toiberg Frandzen főtitkárhelyettes attól tart, hogy a fegyveres konfliktus évekig elhúzódhat. Ukrajna képviselője szerint csak Kijev visszafogottsága miatt nem kezdődött még valódi háború.
Oroszország szokás szerint nem ismerte el részvételét a konfliktusban. Az orosz nagykövet-helyettes arról számolt be, hogy az ukránok küldenek harckocsikat meg rakétavetőket Luganszk és Donyeck térségébe. Hozzátette, hogy a hazája elleni bírálatok közül sok a Nyugat propaganda-trükkjein alapul, és óvott attól, hogy a BT ülései bohózattá váljanak, ez volt ugyanis a 26. alkalom, hogy a testület rendkívüli ülést tartott az ukrán helyzetről. Amerika ENSZ-képviselője azzal vádolta Moszkvát, hogy a békéről beszél, de állandóan a háborút szítja.
Három részre szakadt EU
Az EU tagállamai három csoportra szakadtak az esetleges további Oroszország elleni szankciók ügyében. Nagy-Britannia és Lengyelország vezetik a héják táborát, míg Magyarország, Szlovákia, Görögország és Ciprus az ellenzők csoportját alkotják. Belgium, Írország, Dánia és Ausztria középen tanyáznak.
Az EU-országok külügyminiszterei előre beütemezett megbeszélést tartanak a jövő hétfőn Brüsszelben. A fent taglalt megosztottság miatt nincs esélye az újabb szankcióknak. Ami napirenden van, az a kitiltott személyek (119 fő) listájának bővítése. Ez azonban visszafele sülhet el: a szeparatista vezetők már így is ki vannak tiltva, ha pedig a Nyugat később a békéről akar tárgyalni, szükséges lesz konstruktív tárgyalópartnereket találni.
Gazdaság szabadesésben
Az Institute of International Finance nevű nemzetközi banki szervezet szerint az ukrán gazdaság szabadesésben van, azonnal 10-15 milliárd dollárnyi segélyre lenne szükség az immár 10 milliárd dollár alá apadt devizatartalék feltöltésére. Jövő év végére a reál GDP visszaesés a 20 százalékot is elérheti.
A valutaalap szakértői, élükön a bolgár Nikolaj Georgievvel, kedden érkeztek kéthetes tárgyalásokra Kijevbe. Feladatuk egyebek között az lesz, hogy felmérjék az ukrán gazdaság állapotát és ellenőrizzék a Kijev által vállalt intézkedések végrehajtását.
A hrivnya árfolyama tavaly ősz óta meredeken esik. Novemberben még 8,2 hrivnyát kellett adni egy dollárért, szerdán pedig 15,75 hrivnyában állapította meg a dollár középárfolyamát a központi bank. A jegybank fut az események után és másfél százalékponttal 14 százalékra emelte alapkamatát szerdán a gyorsuló infláció miatt. A központi bank bevallotta, hogy minden erőfeszítés dacára romlanak a makrogazdasági mutatók. Ukrajna hazai összterméke (GDP) az első negyedévben 1,1, a másodikban 4,6, a harmadikban pedig 5,1 százalékkal zsugorodott.
Élesebb erődemonstráció
Ugyanazon a napon, amikor a NATO figyelmeztetést adott ki orosz támadó csapatok bevonulásáról Kelet-Ukrajnába, Oroszország bejelentette szerdán, hogy elindítja nagy hatótávolságú – nukleáris csapás mérésére alkalmas – stratégiai bombázóinak őrjáratait a Karib-térségből a Mexikói-öböl nemzetközi vizei fölé.
Az erőfitogtató bejelentés az orosz védelmi miniszter részéről egy nappal az után érkezett, hogy Putyin elnök a világ vezetőivel találkozott az ASEAN csúcson Pekingben. Szükséges, hogy ezt a lépést kontextusba helyezzük: Oroszország még soha nem indított őrjáratokat bombázóival a Mexikói-öbölbe, még a hidegháború feszült évei alatt sem!
Káncz Csaba jegyzete
Az elmúlt hónapokban árcsökkenés vette kezdetét a globális vajpiacon, de mi történik a tejjel?
