A Magyar Időknek az ipari szereplőknél jelen lévő Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke azt mondta, számos, a munkavállalók számára megalázó intézkedést hoz a kis- és középvállalkozások egy része, hogy megússza a garantált bérminimum jelentős emelését. László Zoltán szerint számos cég úgy módosítja a foglalkoztatott munkakörét, hogy ahhoz már ne kelljen végzettség, így a 181 ezer forintra emelkedő bérminimumnál alacsonyabb összeget is adhat.
A szakszervezet ebben az esetben azt tanácsolja, hogy a dolgozók ne írják alá a munkakörök módosítására vonatkozó szerződésmódosítást. A lap azért azt is hozzátette: a "trükközések" többsége nem törvényellenes, ahogy például szerb vagy ukrán, a magyaroknál olcsóbban dolgozót felvenni sem az.
Az viszont igen, hogy továbbra is elterjedt, hogy a minimálbérre bejelentett munkavállaló a jövedelme egy részét zsebbe kapja. Az érintett kkv-k jelentős része nem tagja egyetlen munkaadói érdekképviseletnek sem, így az egyeztetések rendkívül nehézkesek - tette hozzá László Zoltán.
Van, aki az életbenmaradásért trükközik
Sokszor persze épp azért trükköznek a kisebb cégek, mert az életükért küzdenek: 2017-ben a minimálbért közel 15, a garantált bérminimumot közel 25 százalékkal emelte a kormány, ezek az idei évre újabb 8,2 illetve 12,1 százalékkal emelkedtek. Miközben a bérek rendezésére nyilvánvalóan szükség van a munkaerőhiány kezelése és a tömeges elvándorlás megállítása vagy lassítása érdekében, a költségek ilyen rövid távon történő 25-30 százalékos emelkedését nem minden kkv tudja kigazdálkodni. Nem véletlen például, hogy tízezrével mennek tönkre a hazai kisboltok - itt írtunk róla bővebben >>
Hallottál már a jelenléti bónuszról?
|
Emelni kell, ezt mindenki tudja Idén a kkv-k 75 százaléka készül béremelésre, ami terveik szerint átlagosan 9,5 százalékos lesz - ez történelmi csúcs >> |
Érdekes jelenségeket szül egyébként a munkaerőhiány: sok cég bevezette a jelenléti bónusz intézményét. A juttatás a lap írása szerint kétféleképpen terjedt el. Jellemzően az alapbért alacsonyan tartja a munkaadó, s abban az esetben, ha a dolgozó egy napot sem hiányzott az adott hónapban, 10–30 ezer forint bónuszt kap. Amennyiben nem volt végig jelen, akkor ettől az összegtől elesik. Egy másik módja a jelenléti bónusznak, ha a dolgozó az adott hónapban jelen van, tízezer forintot kap.
A következő hónapban e mellett az összeg mellett további húszezer forintot, majd a harmadik hónapban újabb harmincezer forintot kaphat, így negyedévenként hatvanezer forint bónuszra számíthat. Viszont ha valamilyen ok miatt akár egy napra kiesik a munkavállaló, akkor a következő teljes hónapban csak tízezer forint bónusz jár - írja a Magyar Idők.
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
Korábban soha nem látott elköteleződés kell a magyar euróhoz – Interjú
Eljött a nők ideje az egyik legférfiasabb szakmában
