|
| Montenegrói rohamrendőrök a kormányellenes tüntetőkkel vívott összecsapásban Podgoricában 2015. október 24-én. (Forrás:EPA/Boris Pejovic) |
A menekültválság aláássa Európa intézményeinek és vezetőinek hitelességét és látványosan kezdi ki azokat a bizalmi kötelékeket, amelyek a tagállamok közötti harmonikus együttműködéshez nélkülözhetetlenek. Ha már Berlin és Bécs is egymásnak esik, akkor elgondolhatjuk, hogy milyen feszültségek törnek felszínre a Balkán bugyraiból. Brüsszeli értesülések szerint Zágráb és Ljubljana már nem is tárgyalnak és kommunikálnak egymással a menekültekkel kapcsolatban.
Kiújult feszültség, tehetetlen Brüsszel
A feszültség a Balkán több kisállamában átcsapott kormány-ellenes tüntetésekbe és számos régi sebet szakított fel. Brüsszelnek a jelek szerint nincsen hathatós eszköz a kezében, hogy a kiújult politikai válságot lecsendesítse és a marakodó csoportokat egy asztalhoz ültesse. Csupán „aggodalmát és csalódottságát” tudta kifejezni a fejlemények kapcsán. A balkáni kisállamok megcsömörlött lakossága pedig útra kel és csak gyarapítja a közel-keleti menekültek táborát.
Csakúgy, mint az elmúlt két évtizedben bármikor, Koszovóban a szerb kisebbség integrációjának kérdése lobbant lángra. Brüsszelnek több éves erőfeszítéssel sikerült egy olyan egyezményt tető alá hoznia, amelynek keretében a 70 000-esre becsült kisebbség széles autonómia-jogosítványokat kapott. Az albán ellenzék most ebben az ország felosztásának veszélyét látja és ultimátumként követeli a kormánytól a megegyezés visszavonását. Az elmúlt hónapban már háromszor bénították meg a törvényhozás munkáját ellenzéki képviselők könnygáz bevetésével.
Repedezik a montenegrói maffiaállam
Montenegróban az ellenzék eltökélte magát abban, hogy az országot kisebb megszakításokkal, elnöki vagy kormányfői minőségben negyed évszázada vezető Milo Djukanovic és kormánya uralmát megdönti. A Demokratikus Front (DF) ellenzéki párt buzdítására utcára vonuló tiltakozók a Slobodan Milosevic szerb és jugoszláv elnök megbuktatásának idejéből ismertté vált "gotov je" (véged van) szlogent skandálták. A DF azt állítja, pártja bizonyítékokat gyűjtött össze arról, hogy a múltban Djukanovic többször választási csalással került hatalomra, ezért kormánya illegitim.
A montenegrói Polgári Kezdeményezések Szövetségét (MANS) a napokban egy nemzetközi újságírói szervezet tüntette ki Koppenhágában. A díjkiosztó laudációja szerint „a MANS tevékenysége megmutatta, hogy Djukanovic miniszterelnök és családi bankja megvalósította a kormányzat, a szervezett bűnözés és az üzlet szövetségesi kapcsolatát. Montenegró nagyon messze került attól, hogy EU-tagjelöltként funkcionáljon, sokkal inkább egy maffiaállamként működik.”
Csak a politikusok maradnak végül?
Macedóniában pedig a héten a teljesen megosztott politikai táborok felégették a jelképes hidakat egymás között. Eredetileg az előrehozott választásokat akarták előkészíteni egy újonnan felállított választói jegyzék alapján, de most ennek a határidejét is sutba dobták. A jegyzék a múltban masszív választói csalások forrása volt.
A Kosova Sot nevű pristinai újság a minap megjegyezte, hogy „a népakarat ilyen szintű figyelmen kívül hagyása mellett nem lehetne csodálkozni azon, ha egy nap csak a politikusok maradnának Koszovóban”. Nos, széttekintve a Balkánon, ez a megállapítás nem csak Koszovóra igaz.
Káncz Csaba jegyzete
Aleksandar Vucic volt szerb köztársasági elnök, az Egyesült Szerbia listavezetője elismerte vereségét a szerbiai előrehozott parlamenti választáson. 
