Az állami tulajdonú pekingi China Daily tegnap „gengszterizmussal” vádolta meg a Trump kormányzatot, amely a korábban beharangozott 200 milliárd dollár értékű kínai termékre 10 százalék helyett már 25 százalékos büntető vámot helyezett kilátásba. Peking és az angolszász világ kapcsolata már hónapok óta a válság felé navigál, hiszen az USA és Ausztrália már kizárja a kínai telekommunikációs cégeket  a közbeszerzésekből, megakadályozandó a technológiai zsákmányszerzést. Berlin, Washington és Canberra radikálisan új hozzáállása természetesen nem választható el attól a fejleménytől, hogy Kínai Kommunista Párt a katonai- és polgári hírszerzés radikális megerősítése mellett döntött korábban.

Adósságcsapda és átnevelő tábor

Kínát más szemmel nézik napjainkra a térségünkben is, hiszen az óriási várakozások csalódásba váltottak: ha megnézzük az eddig konkrétan megvalósult kínai építmények listáját, akkor csak a belgrádi Kínai–Szerb Barátság hídját és egy macedón autópályaszakaszt találjuk.

Fennáll a gazdasági függés veszélye is, hiszen a kínai hitelek a Balkánon olyan államokba áramlanak, amelyek csak korlátozottan tudnak pénzhez jutni a nemzetközi tőkepiacokon. Ha pedig képtelenek törleszteni az adósságot, Kína ráteheti a kezét az infrastruktúra érintett elemeire, ahogy az már Sri Lankán, Pakisztánban és Pápua Új-Guineában megtörtént. Egy közelmúltbeli tanulmány Montenegrót már azon országok között sorolja föl, amelyek különösen ki vannak téve ennek a kockázatnak.

Káncz Csaba

Közép-Ázsiában is más szelek fújnak Kínával kapcsolatban, hiszen Peking brutális bánásmódja az ujgurokkal és a kazah kisebbséggel szemben, valamint az „Egy Övezet Egy Út” (OBOR) pénzügyi veszélyei szítják a Kína-ellenes érzelmeket. Tadzsikisztánban már felszínre törtek a félelmek az OBOR projektjei által kiváltott adósságnövekedés miatt: míg az ország GDP arányos államadóssága 2015-ben még csak 33.4 százalékon állt, az idén 56.8 százalékra ugrott.

Eközben a pakisztáni választást a hétvégén megnyert Imran Khan nagyobb átláthatóságot követel az 50 milliárd dollárt kitevő China Pakistan Economic Corridor befektetéseivel kapcsolatban és nagyobb részarányt a pakisztáni cégek számára a kivitelezés során.

A kínai-kazah kapcsolatokat pedig egyre jobban mérgezi azon politikai átnevelő táborok működtetése, ahol mintegy 2500 kazah kisebbségit is fogva tartanak. Egy ilyen táborból menekült asszonynak a kazah bíróság szerdán ítélte meg a menekült státuszt. A Hszincsiang Ujgur Autonóm Terület a 9,6 millió négyzetkilométeres Kína területének csaknem egyhatodát adja. A tartományban mintegy 12 millió muszlim ujgur él és körülbelül másfél millió kazah etnikumú személy.

Drónok és erőszakos etnikai beavatkozás

Peking a terrorista veszélyre hivatkozva a tartományt mára egy valódi erődítménnyé változtatta: ellenőrzőpontok, megfigyelőkamerák- és drónok országává. A helyi kormány arra utasította az itt lakókat, hogy műholdas nyomkövető rendszert telepítsenek az autóikba. Az embereknek arcfelismerő szkenner elé kell állniuk, amikor vásárolni mennek vagy tankolni akarnak, ahogy a központi autóbuszállomáson is.

Több tízezer személyt tartanak fogva a kommunista átnevelő táborokban és gyakran az ujgur lányoknak han etnikumú kínai férjet kell választaniuk, ha el akarják érni, hogy Peking a rokonukat kiengedje a táborból. A Kínai Közbiztonsági Minisztérium eközben bevonja azon ujgur nők útlevelét, akik pakisztáni állampolgárokhoz mennek feleségül. Mindezt annak ellenére, hogy Kína és Pakisztán stratégiai szövetségesei egymásnak a térségben.

Káncz Csaba jegyzete