A 27 tagállamból 24 igen szavazattal fogadta el az Európai Unió Tanácsa hétfő délelőtt azt a rendeletet, amely 2027 végére fokozatosan kivezetné az orosz gázt az Európai Unió területéről.
A tagállami kormányokat képviselő tisztviselők közül csak a magyar és a szlovák képviselő szavazott nemmel, a bolgár pedig tartózkodott.
Mivel a jogszabály elfogadásához csak minősített többségre volt szükség (azaz vagy 13 ellenszavazatra, vagy legalább négy, az uniós lakosság legalább 35 százalékát képviselő állam ellenszavazatára lett volna szükség a blokkoláshoz), a döntést nem tudta megakadályozni sem a magyar, sem a szlovák vezetés.
A már korábban nyilvánosságra hozott rendelet szerint új orosz cseppfolyós földgáz-szerződést már az életbe lépés után hat héttel sem szabad kötni, a meglévő megállapodásokra pedig különböző hosszúságú átmeneti időszakok vonatkoznak majd. A korábbi hosszútávú szerződések esetén legkésbb 2027. november 1-jéig kellene felhagyni az orosz gáz behozatalával.
A gázbehozatalhoz előzetes engedélyezés kellene, hogy biztosítsák, valóban nem orosz a forrás, de az egyszerűsítésre hivatkozva kivételeket is beépítettek a javaslatba.
A tiltást ideiglenesen felfüggeszthetik, ha valami hirtelen fenyegetné az ellátás biztonságát egy tagállamban, de a Tanács szerint szigorítanának a feltételeken az eredeti javaslathoz képest.
A kormányoknak nemzeti terveket is le kell tenniük az asztalra, hogy hogyan akarnak megfelelni a határidőknek, és hogyan tennék sokfélébbé a gázellátásukat.
Perre megy a magyar kormány
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter decemberben azt mondta, a jogszabály elfogadása esetén azonnal pert indít a magyar kormány, és a hétfői ülésen a magyar kormányt képviselő Zsigmond Barna Pál is úgy nyilatkozott, hogy az Európai Unió Bíróságához fordulnak. A magyar kormány érvelése szerint itt valójában szankciós intézkedésről, és nem kereskedelempolitikai intézkedésről van szó, így egyhangú döntésre lett volna szükség.
