4p
Ildomos volna, ha a hétfői, az árfolyamrés kérdésében döntést hozó kúriai jogegységi döntést követően olyan szabályozás születne, ami lehetővé tenné, hogy az adós dönthessen arról, hogy az elszámolt összeg a tőketartozást csökkentse. Döntés kérdése, hogy mi legyen a rend a törlesztéssel elmaradók és a végtörlesztettek esetében.

Az adósok és a költségvetés is jobban járhat összességében akkor, ha – borítékolva, hogy a Kásler-döntéshez hasonló jogegységi döntés születik a Kúrián – a kormányzat olyan szabályt alkot, amely szerint az árfolyamrés eltörléséből származó összeget a hitelezettek tőketartozásuk csökkentésére is fordíthatják. Az árfolyamrésből visszajáró tétel szerződésenként nem túl jelentős, az átlaghitelek esetében pár tízezertől 100-150 ezer forintig terjedhet, ugyanakkor szektorszinten 100 milliárdot meghaladó tételről beszélünk. (A szám nagysága attól függ, hogy valóban az összes fogyasztói szerződésre, azaz például a deviza alapú személyi hitelekre és az autóhitelekre is érvényes lesz-e a döntés.)

Mindenkinek jobb

Amennyiben a szabályozás lehetővé tenné a tőkecsökkentést, abban az esetben a lakossági devizaállomány a fenti összeggel csökkenhetne – márpedig a devizakitettség bármilyen (csekély) szintű csökkentése is eredményként könyvelhető el. Az egyéni szerződők esetében is összességében kedvezőbb lehet a tőketartozás csökkentése, hiszen így kisebb tőkére vetül a későbbiekben a kamatteher. Természetesen ez az átlagszerződők számára, akiknek költségvetésében minden pénz jól jön, meglehetősen nehéz ezt elmondani, elhitetni – emlékezzünk csak a magánnyugdíj pénztárak államosítását követő időszakra, amikor a legtöbben felélték a reálhozamot. Ennek ellenére szakértők úgy vélik, hogy a lehetőséget mindenképp meg kell adni a hitelesek számára, ráadásul egyes vélemények szerint egy ilyen megoldás csökkentheti a döntés nyomán szükségessé váló elszámolások költségeit is.

Ráadásul - szólnak az érvek - ebben az esetben nem kellene különbséget tenni azon két szerződéstípus között, amit a bankok használtak. Az egyik esetében ugyanis csak devizában lett kiszámítva a folyósításkori összeg (s annak vételi árfolyamon átszámított forintértékét utalták ki a bankok), míg a másik esetben az a forintösszeg lett meghatározva, amire az adósnak szüksége volt és annak devizában megállapított ellenértékét biztosította a bank a kiutalás napi vételi árfolyamot használva. Egyszerűsítve: míg az első esetben ténylegesen érezhető az árfolyamrés torzító hatása, a második megoldásnál csak "virtuális" volt az ügyfél hátránya, hiszen az árfolyamrés felszámításából származó többletösszeg kezdetektől a tőketartozást növelte.

Mi legyen a késedelmes fizetőkkel?

Azzal ugyanakkor minden résztvevő egyetért, hogy a törlesztés során késedelembe eső ügyfelek számára ne választható, hanem kötelező megoldás legyen a fennálló tartozás csökkentése. A hatályos eljárásrendek szerint nekik először a hátralékos kamatot és költségeket kell megfizetniük, és az esetlegesen fennmaradó visszaírás fordítódhat a tőketartozás csökkentésére.

Kétszer nyernek a végtörlesztettek?

Vitatéma lehet, hogy mi legyen a megoldás esetleges hatása a már lezárt hitelszerződéssel rendelkezők, különösképp a végtörlesztett ügyfelek esetében. A szerződéseket rendben lezárók számára vélhetően meg kell nyitni az árfolyamrés utólagos elszámolásának lehetőségét, ám a végtörlesztett ügyfelek számára az újabb előny szerzése már véleményes. Egyrészt ugyan a végtörlesztésnek semmilyen köze nincs az árfolyamréshez – emiatt akár meg is állhat a követelés –, ugyanakkor az az ügyfél, akinek számára lehetővé tették a kedvezményes árfolyamon történő szerződés-lezárást, a mostaninál lényegesen komolyabb mértékű „önkéntes” támogatást kapott hitelező bankjától, mint amennyit most az árfolyamrés-elszámolástól remélhet.

Egy árfolyam mindenek felett

Végezetül essék szó még egy kérdésről a jövő heti Kúria döntés előtt. A Kásler perben a bíróság megállapítása szerint csak egyetlen árfolyam alkalmazására nyílik lehetőség a szerződések korrekciója kapcsán, ez pedig a mindenkori jegybanki középárfolyam. Ugyanakkor a deviza középárfolyamon történő elszámolást elsőként előíró, a hitelintézeti törvényt módosító 2010. évi XCVI. törvény (2) bekezdése szerint ha a pénzügyi intézmény meghatároz saját deviza-középárfolyamot, akkor saját döntése alapján választhat, hogy az átszámítást saját maga által megállapított és közzétett saját deviza-középárfolyamát használva vagy a Magyar Nemzeti Bank által megállapított és közzétett hivatalos devizaárfolyamon teszi-e meg. A 2010-es szabályozás összhangban volt a nemzetközi elvekkel, amelyek alapján az új kormányzat átláthatóbbá akarta tenni és korlátok közé szorítani a hazai devizahitelezést.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Pénzügyi szektor Orbán Viktor szerint az OTP is nyer majd a háború lezárásával
Privátbankár.hu | 2025. április 25. 14:31
A miniszterelnök a hatalmas magyar nemzetgazdaság kiemelkedő szereplőjének, ékkövének nevezte az OTP Bankot annak rendes éves közgyűlésén pénteken Budapesten.
Pénzügyi szektor Újabb részletek derültek ki az OTP vezérigazgató-váltásáról
Privátbankár.hu | 2025. április 25. 12:56
Csányi Péter arra számít, hogy vezérigazgatóként hozzá tud járulni a hatékony működéshez szükséges még gyorsabb és még jobb minőségű döntéshozatalhoz.
Pénzügyi szektor Tizenötmillió forintra bírságolta az MBH Bankot a jegybank
Privátbankár.hu | 2025. április 23. 10:52
A pénzintézet a január végi határidőig nem küldte meg minden ügyfelének a bankszámlához kapcsolódó egyéni éves díjkimutatást.
Pénzügyi szektor Itt az OTP Bank bejelentése, erre kell figyelniük az ügyfeleknek
Privátbankár.hu | 2025. április 17. 11:50
Fejlesztések miatt több szolgáltatás is szünetel az OTP Banknál tavasszal.
Pénzügyi szektor Bevásárolt Moldovában a legnagyobb romániai bank
Privátbankár.hu | 2025. április 11. 16:31
Moldova Köztársaságban terjeszkedik a legnagyobb romániai bank, a Banca Transilvania – írja az economica.net a pénzintézet közleménye alapján.
Pénzügyi szektor Milliárdos kiesést kell lenyelnie a magyar bankoknak
Privátbankár.hu | 2025. április 10. 14:20
Új becslés készült a banki díjak csökkentésének, befagyasztásának költségeiről.
Pénzügyi szektor Túlteljesített a Gránit Bank
Privátbankár.hu | 2025. április 9. 07:31
2024 végén már több mint 226 ezer ügyfélszámlát vezetett a bank.
Pénzügyi szektor Rangos elismerést kapott az MBH Bank
Privátbankár.hu | 2025. március 31. 14:03
Két kategóriában is első helyen végzett és díjat szerzett az MBH Bank privátbanki üzletága a nemzetközi Euromoney Private Banking Awards idei díjkiosztóján Londonban. A rangos elismeréseket a hitelintézet az „Év Magyarországi Privátbankja Utódlástervezésben”, valamint az „Év Magyarországi Privátbankja Diszkrecionális Portfóliókezelés” kategóriában nyerte el. A hitelintézet privátbanki üzletága harmadik alkalommal tudhatja magáénak az Euromoney elismerését, hiszen 2022 és 2024 után ismét felkerült a díjazottak listájára.
Pénzügyi szektor Hatalmas változás jöhet az MBH Banknál
Privátbankár.hu | 2025. március 27. 10:21
Egyelőre nem erősítették meg a felek.
Pénzügyi szektor Brüsszeli bank itteni leányára csapott le az MNB
Privátbankár.hu | 2025. március 24. 10:29
Tízmillió forintos bírságot kell befizetnie a KBC százszázalékos tulajdonában lévő K&H-nak.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG