A Monetáris Tanács tagjai egyetértettek abban, hogy a javuló nemzetközi hangulat ellenére a hazai eszközök kockázati megítélése az utóbbi időszakban kismértékben romlott. Bár a forint árfolyama stabilan erős a korábbi időszakhoz képest, és a külföldiek aktivitása az állampapírpiacon növekedett, a hozamelvárások emelkedtek mind a forint, mind a deviza államkötvények esetében. A tagok egyöntetű megítélése szerint a hazai kockázati megítélés nagyban függ az IMF/EU megállapodással kapcsolatos fejleményektől.
A megállapodás létrejötte kedvező piaci hatást fejthet ki a jövőben, míg a tárgyalások halasztása finanszírozási kockázatot jelentene, és növelhetné a hazai eszközöktől elvárt kockázati prémiumot. A kamatdöntési vita során a tanácstagok többsége egyetértett abban, hogy az inflációs alappálya a kamattartást indokolja. Konszenzus volt abban is, hogy az alternatív forgatókönyvek valós kockázatokat jelenítenek meg, és rövidtávon egyik forgatókönyv sem indokol kamatpolitikai eltérést az alappályától.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
