Itt van minden, amit az Otthon Start programról tudni kell, mielőtt belevágna

Szeptembertől indul az Otthon Start Program, amely akár 50 millió forintos, fix 3 százalékos, államilag támogatott kamatozású hitellel segíti a lakást vásárlókat, építőket – családi állapottól és gyermekszámtól függetlenül, gyermekvállalási kötelezettség nélkül. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat az igénylés feltételeiről.
Itt van minden, amit az Otthon Start  programról tudni kell, mielőtt  belevágna
1p

Világrendek átalakulása
Befektetési stratégiák a globális változások viharában

Klasszis Befektetői Klub Bendarzsevszkij Anton nyitóelőadásával
és más neves szakértőkkel!

2025. szeptember 30. 16:30

Jelentkezzen most!

Tényleg nincs a devizahitelek mögött deviza? A bankok tisztességtelenül áthárítják az árfolyamkockázatot? Mindig a törlesztés napján gyengül a forint, és ezen az egészen csak a bankok kaszálnak? A megoldás az, hogy semmisnek mondják ki a szerződést? Utánajártunk.

1. Nincs deviza a devizahitel mögött?

A devizaalapú hitelek előnye az volt, hogy a magas magyarországi alapkamat miatt a forinthiteleknél olcsóbbak voltak - magyarán alacsonyabb kamat mellett lehetett igénybe venni őket. Persze az ügyfelek forintot akartak kapni, és törleszteni is forintban tudtak - ez azonban mégsem jelenti azt, hogy nem volt deviza a hitel mögött.

A bankrendszer egyik alapkövetelménye a banki mérleg egyensúlya, ennek alapján a devizaeszközök és devizaforrások között csak nagyon kis különbség lehet. Ez persze nem azt jelenti, hogy a bank páncéltermében bent kell lennie annyi svájci franknak vagy japán jennek, amennyit hitelként kihelyezett. A deviza forrása lehet ugyanis lakossági devizabetét vagy bankközi devizaforrás, a devizahitelezés felfutása után pedig a bankok jórészt devizacsere-ügyletekkel biztosították mérlegükben a deviza-egyensúlyt.

Az tény, hogy egy hitel folyósítását a jogszabályok szerint sem kellett azonos mennyiségű deviza beszerzésének megelőznie. A devizaforrást ugyanis a bankok nem az egyes ügyletekre leosztva szerzik be, az állományt a teljes banki portfólió vonatkozásában kezelik. A Pénzügyi Békéltető Testület szerint „a pénzügyi szolgáltatók egységes vagyontömeget kezelnek és nem külön-külön az egyes ügyfelek kölcsöneit. A kölcsönök refinanszírozása nem egyedileg történik, hanem portfólió-szintű, azaz egy konkrét szerződés mögé nem lehet egy konkrét refinanszírozási szerződést helyezni.”

Az, hogy a - forinthoz képest - olcsó devizahitelek mögött ne állna deviza-forrás, nem is életszerű. Ha magas kamatú, drága forinthitelből finanszíroznának devizahiteleket, az erősen ráfizetéses lenne - márpedig a bankok profitot akarnak termelni, amit egy ilyen konstrukció finoman szólva sem segítene.

2. A bankok hárították át az árfolyamkockázatot?

Az árfolyamkockázat abból adódik, hogy az ügyfél fizetése más devizában van, mint amiben a hitelt felvette. A Bankszövetség szerint a válság előtt senki sem számított 10-20 százalékosnál nagyobb árfolyam kilengésekre; a deviza alapú hitelszerződések többségének a megkötése idején (2005-2008 között) a forint későbbi árfolyamromlásának a bekövetkezése a bankok számára sem volt előrelátható, így a szerződéskötéskor rendelkezésre álló információk alapján a devizahitel feltételei kölcsönösen előnyöseknek mutatkoztak mindkét fél (a bankok és az ügyfeleik) számára is.

Több bírósági döntés is kimondta, hogy az árfolyam lehetséges változásának becslése a hitelszerződésnek nem tartalmi eleme, így erre alapozva a szerződések nem támadhatók. A jogi szempontokon túl azt sem árt figyelmen kívül hagyni: az árfolyamváltozásnak a hitelek fennállásának teljes időtartamára, akár 20-30 évre vonatkozó becslése közgazdaságilag nem is lehet reális elvárás.

Az adósok ráadásul nemcsak a kedvezőtlen árfolyamváltozás terheit viselték, hanem a forint erősödéséből származó előnyöket is élvezték. Tény, hogy a válság bekövetkezéséig számos esetben erősödött a forint a devizákhoz képest, így gyakran előfordult, hogy forintban kevesebb törlesztést kellett az adósnak fizetnie - vajon hány per folyna ma a bankok ellen, ha egy svájci frank 130 forintba kerülne?

A bankok az árfolyamkockázatra a törvényi szabályoknak megfelelően mindig felhívták a figyelmet, amit az ügyfelek által aláírt kockázatfeltáró nyilatkozatok igazolnak. Az árfolyamkockázatok kivédésére egyes bankok pedig árfolyam-garanciát is kínáltak, ám ezt meglehetősen kevesen vették igénybe - ez persze érthető, hiszen a plusz költség miatt a devizahitelek sokat veszítettek volna vonzerejükből.

3. A bankok nyernek azon, hogy a magasabb a törlesztőrészlet?

A devizaalapú hitelt nyújtó intézmények működését a hitelekhez kapcsolódóan a devizaárfolyam változása közvetlenül nem befolyásolja. A bankok a forint devizára váltását mindig a napi árfolyamon végzik, ahogy a devizát is napi áron vásárolják.

A bankok persze messze nincsenek kitéve olyan árfolyamkockázatnak, mint az ügyfelek, épp a korábban említett devizamérleg-egyensúly miatt. Mégsem mindegy nekik, hogyan tudnak fizetni az ügyfelek: ha több a nem teljesítő (vagy bedőlt) hitel, a hitelezési kockázat növekedésével a bankok helyzete is kockázatosabb, kevésbé stabil.

Az a devizakockázat tehát, amit az ügyfelek az alacsony kamatok érdekében vállaltak, a forint árfolyamának romlása esetén a bankoknál megnövekedett hitelkockázatként jelentkezik. A devizaárfolyamot pedig nem a bankok alakítják, az számukra is egy külső piaci körülmény, alapvetően két ország gazdasági teljesítményének eltérő piaci megítélését tükrözi.

4. Mindig akkor gyengül a forint, amikor törleszteni kell?

Gyakran hallani, hogy pont akkor gyengül a forint, amikor a törlesztőrészleteket fizetni kell, de valóban így van? Ez több szempontból is tévhit: először is ez törvényellenes, másodszor ha így lenne, a spekulánsok kihasználnák, ami mellesleg ki is egyenlítené az árkülönbséget. A harmadik (mindent megdöntő) érv pedig az, hogy ez egyszerűen nem igaz.

Legjobban grafikonon ábrázolva láthatjuk ezt. Például a svájci frank forintárfolyama az utóbbi bő egy évben, 2012. május elejétől 2013. május végéig teljesen összevissza mozgott hónapról hónapra. Tavaly májusban végig felfelé ment, júniusban lefelé, júliusban inkább stagnált és a hó végén leesett.

Ezután több hónapig 1-2 hetente fel-le ugrált, majd decemberben fel, januárban le, februárban és márciusban fel, áprilisban és májusban le, hogy a hó végén mégis hirtelen felmenjen. A hónapokon belül hol a hó végén, hol a hó elején, hol pedig  a hó közepén volt a legerősebb, hasonló arányban. Aligha lehet ebben rendszert találni. (A devizapiac és árfolyamváltozás szezonalitását megcáfoló további érveket korábbi cikkünkben talál.)

5. Az ügyfélnek csak jó lehet, ha a bíróság semmissé nyilvánítja a szerződést?

A devizakölcsön-szerződések több bírósági ítélet szerint is megfeleltek a szerződéskötéskor hatályos jogszabályi előírásoknak, nem minősülnek hibás terméknek. Így a szerződések nehezen támadhatók bíróságon, egy-egy ponton lehet esetleg kifogásokat találni. Ezekkel akár a szerződés egészének semmisségét is ki lehet mondatni a bírósággal, ha az adott rész nélkül az egész szerződés teljesíthetetlenné válik. Ennek azonban megvannak a veszélyei.

Nagy hátrányt jelenthet az adósoknak a szerződés semmissége, előfordulhat ugyanis ilyenkor, hogy az eredeti állapotot kell visszaállítani - ami azt jelenti, hogy az adósnak egy összegben és azonnal kell visszafizetnie a tőkét és a kamatokat. Ez pedig komoly sok esetben komoly egyszeri terhet jelenthet. Erről részletesen korábbi cikkünkben olvashat.

A rovat támogatója:
A rovat támogatója a Garantiqa.hu

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Pénzügyi szektor Milliós összdíjazással indul a Legyél Te is Pénzügyi Junior Klasszis! verseny
Vámosi Ágoston | 2025. szeptember 25. 17:58
Három hétig lehet még nevezni a Legyél Te is Pénzügyi Junior Klasszis! versenyre. A Privátbankár.hu milliós összdíjazás mellett rendezi meg a vetélkedőt, a döntősök a Budapesti Gazdasági Egyetem campusán mérhetik össze tudásukat.
Pénzügyi szektor Rossz hír a Revolut és Wise felhasználóknak: szigorít az OTP
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 23. 08:48
Azonnali hatállyal véget vetett az OTP a díjmentes készpénzfelvételnek a külföldi bankok által kibocsátott bankkártyáknál.
Pénzügyi szektor Jobb lett a hangulat az euróövezetben szeptemberben
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 22. 17:29
Az euróövezetben némileg enyhült a borúlátó fogyasztói hangulat szeptemberben az Európai Bizottság Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóságának (DG ECFIN) hétfőn közzétett előzetes adatokon alapuló jelentése szerint.
Pénzügyi szektor Saját alapkezelővel erősít a szlovén tőkepiacon az OTP
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 19. 11:40
Egyre hangsúlyosabb a külföldi terjeszkedés az OTP Alapkezelő stratégiájában.
Pénzügyi szektor Két minősített hitel is elérhetővé vált a cégeknek az MBH Banknál
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 18. 16:22
Az MBH Bank az elsők között szerezte meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által meghirdetett Minősített Vállalati Hitel (MVH) minősítéshez szükséges tanúsítványt. Ennek köszönhetően két minősített terméke, az MBH Vízió Beruházási Minősített Vállalati Hitel és az MBH Beruházási Kölcsön Minősített Vállalati Hitel is elérhetővé vált a hazai vállalkozásoknak. 
Pénzügyi szektor Van egy közös pont ebben a négy hazai bankban
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 15. 13:38
A mai nappal az új, kedvezményes vállalati hitelek már négy bank fiókjaiban elérhetők: az OTP Bank, az Erste Bank és az MBH Bank után, a K&H Bank kínálatában is fellelhető a konstrukció. A beruházási hitelpiac fellendítése érdekében a Magyar Nemzeti Bank augusztus 1-jén hirdette meg a Minősített Vállalati Hitelek elindítását, amivel a KKV-k széles köre számára elérhető, egységes, áttekinthető feltételrendszerű piaci alapú beruházási hitelek kerülhetnek forgalomba.
Pénzügyi szektor Ezek a bankok támadták meg a kamatstopot
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 11. 11:31
Az OTP tegnapi bejelentése után kiderült a lista. 
Pénzügyi szektor Elege lett az OTP-nek és társainak: Alkotmánybírósághoz fordulnak
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 10. 18:23
Alkotmányjogi panaszt terjesztett be az OTP Bank Nyrt. több más piaci szereplővel közösen a kamatstop meghosszabbítása ügyében – derült ki a bank szerdai közleményéből. Az OTP egyúttal kérelmezi ennek a kamatstop ellen májusban elindított, hasonló eljárással történő egyesítését.
Pénzügyi szektor Csak két dolog biztos: a száguldó ingatlanárak és a magyar bankok nyeresége?
Gáspár András | 2025. szeptember 4. 14:13
Tőkeerős bankrendszer: üzemanyag van, de útiterv is? Ez volt a címe a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) által szervezett 63. Közgazdász-vándorgyűlés csütörtöki napján a bankvezérek kerekasztalának, melyről a helyszínről, Veszprémből tudósítottunk.
Pénzügyi szektor Már Nagy Márton is magasabb deficitről beszél
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 3. 18:42
Nagy Márton gazdasági miniszter szerint a gyenge európai növekedés és a választások előtti kormányzati költekezés akár a GDP 4,5 százalékára is emelheti Magyarország költségvetési hiányát idén – közölte a Reuters.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG