1p

Mi lesz az árrésstop vége?
Belebukhat valaki az MNB-alapítványi botrányba?
Mik lennének egy új kormány legfontosabb teendői?

Online Klasszis Klub élőben Csillag Istvánnal!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a korábbi gazdasági és közlekedési minisztert!

2025. június 25. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Tényleg nincs a devizahitelek mögött deviza? A bankok tisztességtelenül áthárítják az árfolyamkockázatot? Mindig a törlesztés napján gyengül a forint, és ezen az egészen csak a bankok kaszálnak? A megoldás az, hogy semmisnek mondják ki a szerződést? Utánajártunk.

1. Nincs deviza a devizahitel mögött?

A devizaalapú hitelek előnye az volt, hogy a magas magyarországi alapkamat miatt a forinthiteleknél olcsóbbak voltak - magyarán alacsonyabb kamat mellett lehetett igénybe venni őket. Persze az ügyfelek forintot akartak kapni, és törleszteni is forintban tudtak - ez azonban mégsem jelenti azt, hogy nem volt deviza a hitel mögött.

A bankrendszer egyik alapkövetelménye a banki mérleg egyensúlya, ennek alapján a devizaeszközök és devizaforrások között csak nagyon kis különbség lehet. Ez persze nem azt jelenti, hogy a bank páncéltermében bent kell lennie annyi svájci franknak vagy japán jennek, amennyit hitelként kihelyezett. A deviza forrása lehet ugyanis lakossági devizabetét vagy bankközi devizaforrás, a devizahitelezés felfutása után pedig a bankok jórészt devizacsere-ügyletekkel biztosították mérlegükben a deviza-egyensúlyt.

Az tény, hogy egy hitel folyósítását a jogszabályok szerint sem kellett azonos mennyiségű deviza beszerzésének megelőznie. A devizaforrást ugyanis a bankok nem az egyes ügyletekre leosztva szerzik be, az állományt a teljes banki portfólió vonatkozásában kezelik. A Pénzügyi Békéltető Testület szerint „a pénzügyi szolgáltatók egységes vagyontömeget kezelnek és nem külön-külön az egyes ügyfelek kölcsöneit. A kölcsönök refinanszírozása nem egyedileg történik, hanem portfólió-szintű, azaz egy konkrét szerződés mögé nem lehet egy konkrét refinanszírozási szerződést helyezni.”

Az, hogy a - forinthoz képest - olcsó devizahitelek mögött ne állna deviza-forrás, nem is életszerű. Ha magas kamatú, drága forinthitelből finanszíroznának devizahiteleket, az erősen ráfizetéses lenne - márpedig a bankok profitot akarnak termelni, amit egy ilyen konstrukció finoman szólva sem segítene.

2. A bankok hárították át az árfolyamkockázatot?

Az árfolyamkockázat abból adódik, hogy az ügyfél fizetése más devizában van, mint amiben a hitelt felvette. A Bankszövetség szerint a válság előtt senki sem számított 10-20 százalékosnál nagyobb árfolyam kilengésekre; a deviza alapú hitelszerződések többségének a megkötése idején (2005-2008 között) a forint későbbi árfolyamromlásának a bekövetkezése a bankok számára sem volt előrelátható, így a szerződéskötéskor rendelkezésre álló információk alapján a devizahitel feltételei kölcsönösen előnyöseknek mutatkoztak mindkét fél (a bankok és az ügyfeleik) számára is.

Több bírósági döntés is kimondta, hogy az árfolyam lehetséges változásának becslése a hitelszerződésnek nem tartalmi eleme, így erre alapozva a szerződések nem támadhatók. A jogi szempontokon túl azt sem árt figyelmen kívül hagyni: az árfolyamváltozásnak a hitelek fennállásának teljes időtartamára, akár 20-30 évre vonatkozó becslése közgazdaságilag nem is lehet reális elvárás.

Az adósok ráadásul nemcsak a kedvezőtlen árfolyamváltozás terheit viselték, hanem a forint erősödéséből származó előnyöket is élvezték. Tény, hogy a válság bekövetkezéséig számos esetben erősödött a forint a devizákhoz képest, így gyakran előfordult, hogy forintban kevesebb törlesztést kellett az adósnak fizetnie - vajon hány per folyna ma a bankok ellen, ha egy svájci frank 130 forintba kerülne?

A bankok az árfolyamkockázatra a törvényi szabályoknak megfelelően mindig felhívták a figyelmet, amit az ügyfelek által aláírt kockázatfeltáró nyilatkozatok igazolnak. Az árfolyamkockázatok kivédésére egyes bankok pedig árfolyam-garanciát is kínáltak, ám ezt meglehetősen kevesen vették igénybe - ez persze érthető, hiszen a plusz költség miatt a devizahitelek sokat veszítettek volna vonzerejükből.

3. A bankok nyernek azon, hogy a magasabb a törlesztőrészlet?

A devizaalapú hitelt nyújtó intézmények működését a hitelekhez kapcsolódóan a devizaárfolyam változása közvetlenül nem befolyásolja. A bankok a forint devizára váltását mindig a napi árfolyamon végzik, ahogy a devizát is napi áron vásárolják.

A bankok persze messze nincsenek kitéve olyan árfolyamkockázatnak, mint az ügyfelek, épp a korábban említett devizamérleg-egyensúly miatt. Mégsem mindegy nekik, hogyan tudnak fizetni az ügyfelek: ha több a nem teljesítő (vagy bedőlt) hitel, a hitelezési kockázat növekedésével a bankok helyzete is kockázatosabb, kevésbé stabil.

Az a devizakockázat tehát, amit az ügyfelek az alacsony kamatok érdekében vállaltak, a forint árfolyamának romlása esetén a bankoknál megnövekedett hitelkockázatként jelentkezik. A devizaárfolyamot pedig nem a bankok alakítják, az számukra is egy külső piaci körülmény, alapvetően két ország gazdasági teljesítményének eltérő piaci megítélését tükrözi.

4. Mindig akkor gyengül a forint, amikor törleszteni kell?

Gyakran hallani, hogy pont akkor gyengül a forint, amikor a törlesztőrészleteket fizetni kell, de valóban így van? Ez több szempontból is tévhit: először is ez törvényellenes, másodszor ha így lenne, a spekulánsok kihasználnák, ami mellesleg ki is egyenlítené az árkülönbséget. A harmadik (mindent megdöntő) érv pedig az, hogy ez egyszerűen nem igaz.

Legjobban grafikonon ábrázolva láthatjuk ezt. Például a svájci frank forintárfolyama az utóbbi bő egy évben, 2012. május elejétől 2013. május végéig teljesen összevissza mozgott hónapról hónapra. Tavaly májusban végig felfelé ment, júniusban lefelé, júliusban inkább stagnált és a hó végén leesett.

Ezután több hónapig 1-2 hetente fel-le ugrált, majd decemberben fel, januárban le, februárban és márciusban fel, áprilisban és májusban le, hogy a hó végén mégis hirtelen felmenjen. A hónapokon belül hol a hó végén, hol a hó elején, hol pedig  a hó közepén volt a legerősebb, hasonló arányban. Aligha lehet ebben rendszert találni. (A devizapiac és árfolyamváltozás szezonalitását megcáfoló további érveket korábbi cikkünkben talál.)

5. Az ügyfélnek csak jó lehet, ha a bíróság semmissé nyilvánítja a szerződést?

A devizakölcsön-szerződések több bírósági ítélet szerint is megfeleltek a szerződéskötéskor hatályos jogszabályi előírásoknak, nem minősülnek hibás terméknek. Így a szerződések nehezen támadhatók bíróságon, egy-egy ponton lehet esetleg kifogásokat találni. Ezekkel akár a szerződés egészének semmisségét is ki lehet mondatni a bírósággal, ha az adott rész nélkül az egész szerződés teljesíthetetlenné válik. Ennek azonban megvannak a veszélyei.

Nagy hátrányt jelenthet az adósoknak a szerződés semmissége, előfordulhat ugyanis ilyenkor, hogy az eredeti állapotot kell visszaállítani - ami azt jelenti, hogy az adósnak egy összegben és azonnal kell visszafizetnie a tőkét és a kamatokat. Ez pedig komoly sok esetben komoly egyszeri terhet jelenthet. Erről részletesen korábbi cikkünkben olvashat.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Pénzügyi szektor Tovább erősödik a rendkívüli összefogás: az Allianz Hungária is csatlakozott
Natív tartalom | 2025. június 24. 16:40
Egyre több hazai biztosító ismeri fel azt, hogy a jövő biztosítási szakembereinek képzése nemcsak egy vállalat belső érdeke, hanem az egész szektor versenyképességének záloga és közös felelőssége. Az Allianz Hungária csatlakozásával már öt meghatározó piaci szereplő sorakozott fel a Magyar Biztosítási Tanácsadók Szövetsége (MBTSZ) átfogó, felsőfokú képzési programja mellé. A kezdeményezés célja nem kevesebb, mint a magyar biztosítási kultúra színvonalának érdemi emelése, a szakma presztízsének visszaépítése, és egy olyan tanácsadói utánpótlás biztosítása, amely képes érdemben válaszolni a jövő ügyféligényeire.
Pénzügyi szektor Global Capital: ismét Magyarország a régió legjobb kötvénykibocsátója
Privátbankár.hu | 2025. június 19. 16:07
A januári 2,5 milliárd eurós kötvénykibocsátással összefüggésben az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK) munkáját két szakmai díjjal ismerte el a Global Capital nemzetközi pénzügyi szaklap – tájékoztatta az MTI-t az ÁKK csütörtökön.
Pénzügyi szektor Szebb arcát mutatja a szomszédunkban az infláció
Privátbankár.hu | 2025. június 19. 15:46
Ausztriában a fogyasztói árak éves növekedési üteme az előzetes becsléssel összhangban 3,0 százalék volt májusban, miután áprilisban 3,1 százalékos emelkedést jegyeztek fel – derült ki az osztrák statisztikai hivatal (Bundesanstalt Statistik Österreich – STAT) végleges adataiból.
Pénzügyi szektor Semmi meglepő nem volt a Bank of England mai döntésében
Privátbankár.hu | 2025. június 19. 14:12
A várakozásoknak megfelelően nem módosította 4,25 százalékos alapkamatát a Bank of England.
Pénzügyi szektor Stratégiai áttörés a magyar biztosítási piacon
Natív tartalom | 2025. június 19. 11:40
A Hungarikum Biztosítási Alkusz Zrt. többségi tulajdont vásárolt a Callfactory holdingcégében, amely Magyarország egyik vezető Call Center szolgáltató vállalatcsoportja, és a jövőben HUNFactory néven szolgája ki meglévő és leendő ügyfeleit.
Pénzügyi szektor Óriási változás történt a bankkártyás fizetésekben Magyarországon
Herman Bernadett | 2025. június 18. 19:12
Erőlteti a kormány az ATM-ek telepítését, pedig a bankkártyások egyre kevesebb készpénzt vesznek fel. Az ügyfelek ét és félszer annyit vásárolnak már bankkártyával, mint amennyi a készpénzfelvétel összege, sőt egyre többen inkább befizetésre használják az ATM-eket. 
Pénzügyi szektor Folytatódik a példátlan összefogás a biztosítási szektorban
Natív tartalom | 2025. június 18. 17:37
Újabb fontos állomásához érkezett a biztosítási szakma jövőjét formáló példátlan összefogás: a piac egyik meghatározó szereplője, a SIGNAL IDUNA Biztosító is stratégiai megállapodást kötött a Magyar Biztosítási Tanácsadók Szövetségével (MBTSZ).
Pénzügyi szektor Újabb baljós részletek derülhetnek ki Matolcsyék alapítványi ügyeiről
Privátbankár.hu | 2025. június 18. 15:37
Felügyelőbizottsági iratokat kell nyilvánosságra hozni.
Pénzügyi szektor Döntött a kormány, meghosszabbítják a kamatstopot
Privátbankár.hu | 2025. június 18. 08:55
Marad a kamatstop a diákhiteleknél.
Pénzügyi szektor Az árstabilitás a prioritása az MNB alelnök-jelöltjének
Privátbankár.hu | 2025. június 16. 18:28
Az Országgyűlés gazdasági bizottsága alkalmasnak ítélte Palotai Dánielt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöki posztjára 12 igen, 2 nem szavazattal, 2 tartózkodás mellett hétfői kinevezés előtti meghallgatását követően.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG