Két százalékkal 3240 forintig emelkedett a Mol árfolyama, ezzel meghaladta a 2017-ben elért lokális tetőt, és olyan magasra jutott, ahol csak egyszer járt, akkor is rendkívüli körülmények hatására. A mostani ár a részvényfelaprózás előtti árban kifejezve 26 ezer forint, és a papír akkor 30 ezerig emelkedett annak hatására, hogy az osztrák OMV fel akarta vásárolni a céget, de a Mol ezt ellenségesnek minősítette, és baráti cégek segítségével napok alatt megvett olyan mennyiségű részvényt, amivel az OMV fölé került a részesedése.
A kínálat korlátlan volt, akkor azon az áron az utolsó darabig minden részvényt megkapott volna a csoport, így gyors esés következett, a mostani árnak megfelelő 26 ezer forint sem jelentett támaszt, így azt mondhatjuk, hogy piaci körülmények között, a felvásárlási háború hatásait kiszűrve most örökös csúcsra emelkedett az ár.
A Richter egy százalékot emelkedett 5750 forintig, az OTP fél százalékot gyengült 11 700 forintig, a Telekom minimális mértékben csökkent 448 forintig. Említésre méltó még a Takarék Jelzálogbank, amely 5 százalékot ralizott 718 forintig, és persze a Plotinus, amely már délelőtt elakadt azon a fránya 20 százalékos felső limiten, aminek a négy blue chip esetében van csak értelme, a többi részvény egyszerűen nem elég likvid egy ilyen limithez.
Európában is jó volt a hangulat, a francia CAC-40 bő egy százalékot emelkedett 4773 pontig, a DAX fél százalékkal került feljebb 10 800 pontig.
Amerika ma is emelkedik, ennek még van is tere akkor is, ha nem áll vissza a tavaly októberig tartó emelkedő trend: az S&P 500 esetében 2630 pontnál húzódik egy visszatesztelésre váró erős szint, most 2566 pont az érték, ami 0,6 százalékos emelkedés.
|
| S&P 500 |
Múlt héten, amikor még tartott a tőzsdei pánik, irreális kereslet mutatkozott a kötvények iránt világszerte, melynek következtében elképesztően alacsony kötvényhozamok alakultak ki: a legmegdöbbentőbb a német 10 éves államkötvény 0,15 százalékos hozama volt.
Most emelkedésnek indultak a hozamok, az említett német szint 0,23 százalék, az amerikai kötvényhozamok is emelkednek, és ami külön érdekesség: a múlt héten 2,84 százalékig csökkenő 10 éves magyar államkötvényhozam ma ismét 3 százalék fölé került.
Pete Hegseth azt mondta, hogy lezárult a korszak, amikor az Egyesült Államok támogatta a tehetős országok védelmét. 
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
Korábban soha nem látott elköteleződés kell a magyar euróhoz – Interjú
