Miközben több éve bika piac uralkodik a világban, és az utolsó 2-3 hónapban igen heves mozgásokat láthattunk a nemzetközi piacokon, a BÉT alig mozdul. A BUX a 17 és 18 ezer pont közti sávban ingadozik, az OTP 3900 és 4200, a Mol 11500 és 12400, a Richter 3700 és 4000, a Magyar Telekom 320 és 360 forint között mozog, kis forgalommal. Az első 3-nál ez kevesebb, mint 10 százalék, a Telekomnál kicsit több, de ott sem örömteli okból: eső trendbe került az utóbbi időszakban.
A leszakadás
A folyamat már jóval korábban kezdődött. A 2009-es mélypontról kéz a kézben száguldott felfelé a BÉT a többi tőzsdével együtt, sőt jócskán felül is teljesítette azokat: másfél év alatt 9-ről 24 ezer pontig (ekkor láthattunk 24 ezres Molt és 7400 forintos OTP-t is). A következő évben az eurózóna problémái miatt világszerte visszaesés volt, melyet a bankok vezettek (ekkor az OTP is lejött 2900 forintig).
2012-ben azonban a többiek újra felfelé vették az irányt, de ekkor a BÉT már leszakadt tőlük, és azóta, vagyis bő 3 éve a 16 és 20 ezer pont közti sávba szorult. Ha követte volna a fejlett piacokat, melyek jócskán túllépték minden korábbi csúcsukat, már a BUX is 30 ezer pont fölött lehetne… Persze az összehasonlítást kissé nehezíti, hogy míg a komolyabb indexeket minimum 30 komponens alkotja, a BUX-ban ez 10 körül van, de abból csak a 4 nagy tekinthető ténylegesnek.
Az okok
A dolog mögött több okot lehet sejteni, de a legjelentősebb a befektetők részéről történt bizalomvesztés. Az utolsó 3 évben ugyanis egyre kiszámíthatatlanabbá vált a hazai gazdaságpolitikai környezet. Eleinte úgy tűnt, hogy a cégeket érintő kedvezőtlen lépések (elsősorban különadók) csak átmenetiek lesznek. Ezt a börze csak kisebb visszaeséssel nyugtázta, mondván, a cégek eredményessége rövid, 1-2 éves távon romlik.
Csakhogy a különadók a korábbi ígéretek ellenére nem szűntek meg, sőt, kezdett úgy tűnni, hogy „örökre” maradnak. Ez nyilván lecsökkentette a cégek hosszú távú profitvárakozásait, ami a részvények árfolyamát már komolyabban megviseli.
| Az ország rendszerszintű, intézményi kockázata hatalmas, itt szinte képtelenség a befektetőknek tervezni, bármikor bejöhetnek különadók, erőszakkal léptetnek be új szereplőket a piacra, változhatnak a szabályozók stb. Ezt nem lehet számokkal mérni, szubjektív része is van – mondták el a napokban a Buda-Cash háttérbeszélgetésén. |
Az egyre optimistább nemzetközi börzei hangulat még ezek után is lehetővé tett volna egy kisebb emelkedést. A gazdaságpolitika kiszámíthatatlansága azonban tovább fokozódott. A különadók mellett megjelent egyrészt a bankokat sújtó, a devizahitelekkel kapcsolatos, azóta is állandóan váltakozó szabályozás, de ami ennél is nagyobb baj, hogy a befektetőkben egyre inkább az tudatosult, hogy bármikor, bármilyen jogszabály megváltozhat, úgy, hogy az egy céget veszteséges működésre, vagy akár működésének beszüntetésére is kényszeríthet.
Kik tartanak még ki?
| A napi átlagforgalom a BÉT-en 5,1 milliárd forint volt novemberben, 13,6 százalékkal alacsonyabb az októberi 5,6 milliárdnál. Részletek >> |
Ilyen körülmények között pedig sok befektető (alapok és magánszemélyek egyaránt) elhagyták a börzét, és feltehetően főleg azok maradtak, akiknek kötelező a portfóliójukban BÉT-en forgó részvényt is tartani, illetőleg azok, akik bíznak egy valamikori jövőbeli gazdaságpolitikai irányváltásban. Ők persze nagy diszkontot kérnek az árakból: nem véletlen, hogy a papírok külföldi szektortársaikhoz viszonyítva meglehetősen olcsók.
A kialakult helyzet megváltoztatása nem tűnik egyszerű feladatnak. A hosszú évek alatt elveszett befektetői bizalmat kellene visszaszerezni, amihez kiszámítható gazdaságpolitikai környezet kellene.
Az Antifát terrorszervezetté tetetné az EU-n belül a kormány.
