Nem mondható egyértelműen túlértékeltnek az amerikai részvénypiac különböző mutatószámok, például a módosított, Schiller-féle P/E (árfolyam/nyereség hányados) szerint. Az alacsony hozamkörnyezet egyelőre szintén támogató. A Tobin-féle Q mutató szerint viszont már eléggé magas a részvények ára, az extrém szintek közelében jár – mondták el a Buda-Cash elemzői a cég sajtótájékozatóján. (Ez a mutató a vállalati eszközök piaci értéke és újraelőállítási költségének hányadosa, a Fed számítja.)
Európa nem véletlenül maradt le
Az amerikai részvénypiacon korábban az osztalékhozamtól elszakadt a részvények értékelése, 1970 és 2007 között ilyen szempontból túlértékeltnek bizonyult a piac, az utóbbi években viszont visszatért a reális szint közelébe – hangzott el. Ha nincs is lufi az amerikai részvénypiacon, erről a pontról már nagyon nehéz további hozamot elérni, a múltbeli tapasztalatok alapján csak különösen szerencsés esetekben fordult ez eddig elő.
A Schiller-féle P/E-mutató alapján az európai részvények már 6-7 éve alulteljesítőek az USA-hoz képest, a diszkont mintegy 40 százalék, szemben a történelmi idősorokból számítható tíz százalékkal. Ennek azonban nyomós okai vannak, mint a gyengébb növekedés és a rosszabb alkalmazkodó, sokktűrő képesség.
Nem jövőre lesz Európa hajnala
Ez a különbség a két piac között szűkülhet, de nem biztos, hogy ez rövid távon fog bekövetkezni, nem érdekes erre jövőre befektetési stratégiát alapozni – mondták el. Ha bízunk a még mindig kezdeti stádiumban levő EKB-akciók sikerében, akkor azért érdemes hosszú távra európai részvényeket felhalmozni.
A japán piac historikus összevetésben nem mondható olcsónak, bár drágának sem – mondták az elemzők. A japán vállalatok többségének nagyon erős az exportkitettsége, nagyon erős a japán jen és a Nikkei index közötti együttmozgás.
Itthon lassulnak az autógyárak és az állam
Magyarországon az állami beruházások és az autógyártók húzták a gazdaságot, 2015 a lassulás és a felminősítések éve lehet. A Buda-Cash jövőre 2,2 százalék körüli gazdasági növekedésre számít, de hozzáteszik, hogy gyorsak a változások, idén is sok olyan dolog történt, amik miatt módosítani kellett az előrejelzéseket.
Hála az EU-nak, van remény
Hasonló a helyzet az építőiparban, amelyet az állami beruházások és az autógyártók beruházásai húzott. Az EU-s pályázatok jelentenek némi reményt. Lakóingatlanokra lenne igény, egyelőre kevés ilyen beruházás valósult meg, erről az oldalról is megindulhat valami. Az idei lendület azonban biztosan nem fog kitartani. A mezőgazdaság a többinél is kiszámíthatatlanabb ágazat, az idén ez is tolja a gazdaság szekerét, várhatóan nem tudjuk ezt jövőre tartani – hangzott el.
A lakossági fogyasztás szempontjából sokat számít, hogy a lakosság mennyire látja stabilnak a kilátásaikat, milyen lesz a bizalmi helyzet. Az infláció várhatóan fel fog pörögni a jövő év második felében, bár jelenleg még a pozitív tartományba sem került, inflációs nyomástól nem igazán kell tartani. A jegybanki három százalékos inflációs cél várhatóan nem lesz elérhető.---- Az a fránya gazdaságpolitikai kiszámíthatatlanság ----
Rosszul vették ki magukat az új adótörvények
A hitelminősítők feltehetően a devizahiteles történet miatt várnak ki, és vannak aggályaik, hogy a pénzügyi rendszer a jövőben is jól el tudja-e látni a feladatát nálunk. A gazdaságpolitika kiszámíthatósága ismét hangsúlyosan jelenik meg, a jövő évi adótörvények kapcsán is számos bizalmatlanságot szülő körülmény merült fel. A hitelminősítők közül egy vagy kettő azonban a jövő év végén visszahelyezheti Magyarországot a befektetésre ajánlott kategóriába.
Nyomás nehezedhet a forintra
A jelenlegi alacsony kamatszint sokáig fennmaradhat, sőt kamatcsökkentés is elképzelhető, például az alacsony infláció miatt vagy a forint esetleges erősödése kapcsán. Az ország már kevésbé érzékeny a forint árfolyamára, de még mindig nagy a kitettsége. Egy túl erős forint sem most sem tavasszal nem jó politikailag, így nyomás nehezedhet a forintgyengítés irányába, ez is kamatcsökkentés felé terelheti a jegybankot. Újabb gazdaságösztönző lépések is jöhetnek, elsősorban az ingatlanszektor részére.
Itt képtelenség tervezni
Az ország rendszerszintű, intézményi kockázata hatalmas, itt szinte képtelenség a befektetőknek tervezni, bármikor bejöhetnek különadók, erőszakkal léptetnek be új szereplőket a piacra, változhatnak a szabályozók stb. Ezt nem lehet számokkal mérni, szubjektív része is van – mondták el.
A devizahiteles problémakör nemsokára lezárul, okozott egy egyszeri, 180 milliárdos veszteséget az OTP-nek. A fair bankokról szóló törvény éves szinten 15-20 milliárd forintos mínuszt eredményez. Ezek a tényezők mintegy ezer forintos levonást jelentenek a részvényárfolyamból az elemzők szemében. Jövő tavasszal azonban a kockázati tényezők megszűnésével ismét tudnak majd számolni, becsléseket készíteni az OTP-nél az elemzők, ami az utóbbi években nem volt lehetséges.
Márpedig ez már háború
Az orosz-ukrán határon háború zajlik, bármit is mondanak a politikusok, és iszonyú mértékben gyengül a hrivnya, a rubel. Ukrajnában és Oroszországban is növekedhetnek az OTP veszteségei – hangzott el. Jövőre kiárazódhat ugyan a devizahitelek miatti kockázat, de fokozódhat a leánybankok kockázata az OTP-nél, javulást a Buda-Cash inkább 2016-ra vár. Az OTP-részvény P/E-je 11 körüli, szemben a szektor 13-14-es értékével, mintegy 30-40 százalékos diszkonttal forog.---- A Richter esete az orosz medvével ----
A Richter a medve mancsai között
A Richter fő problémája nyilvánvalóan az orosz piac és a rubel árfolyama, ami alaposan belenyírt a társaság nyereségébe. A 2015-ös piaci várakozások a Buda-Cash szerint túl optimisták, lehet, hogy a cég is a piacnál borúlátóbb prognózisokat fog közzétenni nemsokára esedékes szokásos előadása során. A gyenge rubel éves szinten 30 milliárd forint veszteséget okozhat a cégnek a jelenlegi 4,7 forintos árfolyam mellett. Oroszország pedig súlyosabb recesszióba csúszhat, rubelválság is kitörhet.
A brókercég célárfolyama a Richterre jelenleg nagyjából négyezer forintra tehető az általános iparági mutatók alapján, az említett problémák miatt azonban mintegy 500 forint diszkontot tart ajánlatosnak, tehát 3500 forint alatt tartja jó vételnek a részvényt.
Kit az INA, kit az adócsökkentés kormánya sújt
A Mol számára óriási kockázatot jelent az INA, és ez lényegében nem változott az utóbbi időben. Amíg ezt nem rendezik, addig nem várható lényeges változás az árfolyamban, de ha igen, akkor a célárfolyama 16 ezer forint is lehetne – mondták el az elemzők. A brókercég jelenleg is tartásra vagy felhalmozásra ajánlja a részvényt, 15 ezer forintos célárral.
|
| (Fotó: INA) |
A Magyar Telekomot az adók húzzák, eladósodottsági mutatója jelenleg 45 százalék, a célsáv pedig 30-40 százalék. Esetleg 2016-ban fizethet 10-20 forint jelképes osztalékot, és 2017-től lehet érdemi, 40 forint körüli kifizetés. Rövid távon azonban nem tartják érdemesnek a részvény vásárlását.
A dollár éve lett, de nem azért
Az idei év a dollár éve lehet – mondta a Buda-Cash az év elején, és így is lett. Amikor leáll a Fed a pénznyomtatással, és kamatot fog emelni, az indítja be a dollár évét – tartották korábban. Erről kiderült, hogy lassabb folyamat a várnál, különösen ami a kamatemelést illeti, az várat magára, de az EKB közbelépett, és gyengítette az eurót, akárcsak a japán jegybank a jent.
A jegybanki politikák alapján akár folytatódhatna is a dollár erősödése, de az derült ki nemrég, hogy a Fed-nek nagyon óvatosan kell bánnia a kamatemeléssel. Két hónappal ezelőtt annak a puszta emlegetése is tíz százalékos részvénypiaci korrekciót okozott.
Van esélye a meglepetésiránynak
Történelmi csúcson vannak a dollár vételi pozíciók, soha nem volt ennyi dollár long, önmagában ez a tény fékezi az erősödést. Az ilyen esetekben pont az ellenkező irányú trend, a meglepetésirány tud kiteljesedni. Az olaj ára például komoly kihívás elé állíthatja az EKB-t. Amit idén a rubel produkált, az már felér egy devizaválsággal, a külkereskedelemmel súlyozott árfolyam közel húsz százalékkal csökkent. Ez a későbbiekben komoly problémákat okozhat – vázolták a főbb devizapiaci trendeket.
Megszűnt az államcsőd intézménye?
A magyar tíz éves államkötvények hozama már az új-zélandi papírok alatt mozog, az USA kötvényei feletti hozamfelár is csak 120 bázispont, miközben bóvli-kategóriában vagyunk. A hozam iránti vágy annyira erős a nagyvilágban, hogy alig van különbség az egyes országok között. A jövő év első felében valószínűleg ez a tendencia fog folytatódni.
Hogy hol lehet ennek az alja, nem tudni, Japánban több évtizeden keresztül voltak fél százalék alatti kötvényhozamok. Egyelőre mintha semmi nem tudná kizökkenteni a kötvényhozamokat, miközben az államcsőd, mint olyan, a jegybankoknak köszönhetően gyakorlatilag megszűnt.
Bár Fudan Egyetem már nem lesz, helyette mégis jöhet a Diákváros. Azonban egyelőre ez nem elég indok, hogy megszüntessék a négy éve alapított egyetemi alapítványt. 
