Ma kora reggel közölte a BTel annak a múlt pénteki igazgatótanácsi ülésnek a jegyzőkönyvét, amelynek döntései egymilliárd forintnyi friss tőkét is hozhatnak a vállalatba, ugyanakkor komoly változásokat vetítenek előre a részvényesi struktúrában és a vállalatvezetésben.
Milliárdos tőkeinjekció
Az egyik igazgatótanácsi döntés értelmében az orosz Timur Rahimkulov cége, a Skillinvest Kft. több lépésben emel tőkét a most mintegy egymilliárd forintos alaptőkéjű BTelben, cserébe "BTEL elsőbbségi részvény" elnevezésű új sorozatba tartozó részvényeket vesz át. Először november 7-ig száz forintos névértéken átvesz ötszázezer részvényt és ötvenmillió forintot fizet be a vállalat kasszájába.
A második lépcsőben Rahimkulov cége összesen kilencszázötvenmilliót fog befizetni, a száz forintos részvényekért itt is száz forintot fizet. Ezt a befizetést több részletben teljesítheti, a "társaság pénzügyi helyzetének figyelembevételével".
Az újonnan kibocsátott részvények azonban nem a tőzsdén is forgó papírok, hanem elsőbbségi részvények lesznek, pluszjogokkal – így az osztalékelsőbbség mellett vétójogot biztosító szavazatelsőbbség, vezető tisztségviselő kijelölésére vonatkozó és elővásárlási jog, valamint likvidációs hányadhoz fűződő elsőbbségi jog. Így a BTel irányítása lényegében Timur Rahimkulov kezébe megy át. A SkillInvest a meglévő hét százalék körüli tulajdonrészét is számítva az utolsó papír átvétele után többségi tulajdonosa lesz az addigra kétmilliárdos alaptőkéjű BTel-nek. (A jelenlegi alaptőke kicsivel több mint egymilliárd.)
Mit tervezhet Rahimkulov?
Rahimkulov valószínűleg hosszútávú befektetést tervez. De ha kéri, az igazgatótanácsi döntések értelmében kérésére a BTelnek vissza kell vásárolnia az általa átvett részvényeket. Ha nem fordítja meg a cég mélyrepülését, ezen valószínűleg veszítene. Ha a törzsrészvények árfolyama a mostani százötven forintos szint alatt van, Rahimkulov részvényenként maximum százötven forintért visszapasszolhatja a pakkját.
De mivel épp az a gond, hogy a BTel egyébként nem túl jól van ellátva tőkével, erősen kérdéses, ez lehetséges-e. (A tőzsdei cég csődje esetén pedig a részvényesek hátul lennének a hitelezők sorában, például a kötvényesek, bankok mögött, így a legtöbb esetben nem látnak semmit a befektetésükből.)
|
| Takács Krisztián BTel igazgatósági elnök a részvények tőzsdei bevezetésekor |
Az igazgatótanács két olyan határozatot is elfogadott, ami közeli változásokra utal: ezek értelmében Takács Krisztián it-elnök előkészíti a BTel szervezeti átalakítását, az igazgatótanács pedig elfogadja interim menedzsment létrejöttét. Timur Rahimkulov egyébként az egy időben a leggazdagabb magyarországi üzletemberként és tőzsdei nagybefektetőként is ismert Megdet Rahimkulov fia, a Skillinvest egyedüli tagja.
Felfüggesztették a kereskedést - milliós bírság is járt
A Business Telecom Nyrt. (BTel) értékpapírjaival való kereskedést a budapesti és a frankfurti tőzsdén ma reggel felfüggesztették. A vonatkozó felügyeleti határozat szerint addig, amíg a cég bizonyos információkat nem tesz közzé az MNB erre szolgáló online felületén.
A társaságnak 60 napon belül a jogszabályi előírásoknak mindenben megfelelő módon nyilvánosságra kell hoznia 2013. évi éves jelentését. A rendszeres tájékoztatásra vonatkozó jogszabályi passzusok megsértése miatt az MNB 5 millió forint bírság megfizetésére kötelezte a kibocsátó társaságot
A jegybank a határozat szerint kötelezte a BTelt, hogy legkésőbb 1 munkanapon belül tájékoztassa a nyilvánosságot a 2014. május 5-én általa publikált egyik közgyűlési dokumentumhoz kapcsolódó körülményekről. Ezek ugyanis közvetlenül érinthetik a cég megítélését, illetve az általa nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírjai értékét vagy hozamát.
A felfüggesztés a tájékoztatás közzétételéig, de legkésőbb 2014. november 10-én a tőzsdenap végéig tart.
A BTel gondjai tavasszal kezdődtek egy kötvénytörlesztés kis késésével, majd a nyáron súlyosbodtak, ami nyomán felszámolási eljárást indítottak ellene.
A cég nehézségiről korábban itt írtunk: részletek>>
További szankciókat és különvámokat helyezett kilátásba Oroszország ellen, amennyiben nem sikerül megállapodni az ukrajnai háború lezárásáról a közeljövőben. 
