14:08
A csütörtöki erősödésből péntek délutánra már semmi nem érezni, megint járt 314 felett az euró, és ezen a szinten ingadozik továbbra is.
|
| EUR/HUF Friss árfolyamok |
11:26
Talán még sokan emlékeznek arra, amikor Mario Draghi két éve augusztus végén bejelentette, hogy mindenáron megvédi az eurót. Hatalmas részvénypiaci emelkedést, jó tőkepiaci hangulatot okozott vele, és a magyar állampapírokra is jó hatással volt. Részben ennek köszönhetően lehetett ilyen sokáig csökkenteni az alapkamatot, és terven felüli mennyiségben, terven aluli hozammal eladni a magyar állampapírokat. Hasonlónak tűnik a tegnapi alapkamat-csökkentés, még inkább az értékpapír-vásárlási program és annak kommentárja is.
Mivel nem árulták el, most leginkább azt találhatja a nemzetközi sajtó, hogy mennyi is az annyi, mekkora értékben vásárol az európai bankok bankja állampapírt, mekkora értékben önt pénzt a gazdaságba. A Bloomberg tudósítása szerint „legalább 700 milliárd eurót öntenek a halódó európai gazdaságba”. Emlékeztetőül: a magyar QE-t (a jegybanki „növekedési hitelprogramot”) most emelték 500 milliárd forintról 1000 milliárdra, ami nagyjából 3,2 milliárd euró. Így a bejelentés, a nagyságrendből ítélve, tényleg komoly hatást gyakorolhat az európai gazdaságra.
„Csütörtökön a nap elején a Reuters szellőztette meg, hogy az EKB jegybankárai az eszközvásárlásokról tárgyaltak (ABS), majd később, a délutáni szeánszon beigazolódtak a várakozások, októberben döntenek a részletekről” – írja az Equilor reggeli hírlevele. „Még kérdéses az intézkedés mérete is: Nowotny tegnap úgy nyilatkozott, hogy a piac reakciójától teszik majd függővé a vásárlások folytatását. Korábban 500 milliárd eurós keretről volt szó” – teszik hozzá.
„Az EKB rendesen meglepte a piacokat: a júniusi ülés után, ahol is a központi bank a „tovább már nem vágunk” kommenttel indította útjára a nyarat, tegnap 10 bázisponttal 0,05%-ra csökkentette a monetáris unió alapkamatát. A lépés az euró árfolyamán túl a központi bank hitelességének sem tett jót” – írja a CIB „tízórai” című írása.
„A jegybanki hitelesség az útjára induló TLTRO program miatt is fontos lenne, mivel ha további kamatcsökkentésre is számíthat a piac, akkor az csökkentheti a program iránti keresletet is. Az osztrák jegybank elnöke egy tegnap esti interjúban kifejtette, hogy a lépésnek egyetlen célja volt: az euró gyengítése. Ezt el is érték” – teszik hozzá. Tegnap is hasonló véleményről számoltunk be.
„A gyengébb árfolyam az export versenyképességére gyakorolt hatása mellett az importot is drágítja, ami az infláció növekedését is eredményezheti, és semmi sem tenné boldogabbá a frankfurti intézmény vezetőit mostanában, mint a magasabb inflációs ráta. A kamatlépés mellett a QE elindítása is bejelentésre került. A piaci szereplők nem számítottak a kamatcsökkentés lehetőségének megvitatásánál többre” – folytatja a CIB.
„A forint árfolyamát sem hagyta érintetlenül az EKB lépése, a 314-es szintekről a 312-ig erősödött a hazai deviza. Ma reggelre viszont, az általános piaci korrekció miatt már ismét 313 fölött járunk” – írják. A cég szerint délutánig maradhat a gyengülős oldalazás, nagyobb kilengések akkor várhatóak, de az ukrajnai események továbbra is mindent felülírhatnak.
Az EKB bejelentése után a frank is erősödni kezdett, de az 1,2050 alatti szinteken megállt a mozgás, sőt kisebb korrekció volt látható. Piaci pletykák szerint a szokásostól elmaradó likviditási helyzetet kihasználva, akár az SNB is állhatott a mozgás mögött, megelőzendő a túl erős árfolyam kialakulását. Ma reggel 260 közelében járt a svájci frank.
Az Erste Befektetési Zrt. hírlevele szerint is jól meglepte az EKB a piacokat. „Nem csak átveszi a Fed-től a stafétabotot, és megkezdi októberben a privátszektor eszközökkel fedezett kötvényeinek vásárlását, de az alap-, betéti és hitelezési jegybanki kamatokat is csökkentette 10 bázisponttal” – írják. „Az utóbbi komoly meglepetést okozott, míg az előbbire számítani lehetett azok alapján, hogy korábban az EKB már megbízta a Blackrock leányvállalatát (Blackrock Solution) az eszközvásárlások kidolgozásával” – így az Erste.
„A forint euróval szembeni mozgása már közel sem mutatott ilyen mértékű elmozdulást. Egy átmeneti 312 leszúrást követően az EUR/HUF jegyzése visszakapaszkodott a 313-as szintek fölé. A devizahiteles ügy rendezése miatt a régiós devizákkal szemben lemaradó lehet a hazai fizetőeszköz a következő hetekben, hónapokban” – áll az Erste hírlevelében.
|
A szigorú németek alaposan ki vannak akadva Németországban elemzők, a takarékbankok és a biztosítók érdekképviselete is bírálta az Európai Központi Bank (EKB) csütörtöki meglepetésszerű kamatcsökkentését, az egybehangzó vélemények szerint az újabb mélységi rekordra leszállított irányadó kamat nem vezet a fogyasztás élénküléséhez, nehéz helyzetbe hozza a megtakarítással rendelkezőket – írja az MTI. (Tegnapi elemzői kommentárunk szerint „Draghi lenyomja a szuperszigorú németeket”.) Az EKB döntése azt jelzi, hogy tovább mélyül az euróövezeti válság, és tartós marad a rendkívül alacsony kamatszint – folytatja az MTI. Ez "aláássa a megtakarítási erőfeszítéseket, ezért pedig aggódunk" – nyilatkozott Alexander Erdland, a német biztosítótársaságok szövetségének (GDV) elnöke a Bild című lap hírportáljának. Hasonlóan vélekedett a takarékszövetkezeti szövetség (DSGV) elnöke, Georg Fahrenschon, aki szerint a kamatcsökkentés még inkább elbizonytalanítja azokat, akik hajlandók lennének félretenni. Az pedig, hogy az EKB már csak "kozmetikázni" tudja irányadó kamatát, azt jelzi, hogy közelít lehetőségei határához. Ezt emelte ki Hans-Werner Sinn, a tekintélyes Ifo gazdaságkutató intézet elnöke is, aki közleményében azt írta, hogy az EKB "hamar ellőtte a puskaport" és a túlságosan gyors kamatcsökkentési folyamat nyomán kialakult helyzetben "már nemigen tud mit tenni" a továbbra is súlyos euróövezeti válság kezelésére. Hozzátette: "sajnálatos" az EKB másik csütörtöki döntése is, miszerint eszközfedezetű értékpapírok vásárlásába kezd, mert ezzzel "átvállalja a kockázatot a befektetőktől, amire nincs felhatalmazása, hiszen fiskális (költségvetési), és nem monetáris (pénzpolitikai) intézkedést valósít meg". Ugyanezt bírálta Thorsten Polleit, a Degussa aranykereskedő cég főközgazdásza, aki a ZDF közszolgálati televíziónak nyilatkozva kiemelte, hogy az EKB az értékpapír-vásárlásokkal "gyakorlatilag az euróövezeti adófizetőkre helyezi a garanciavállalás terhét, mert nekik kell fizetniük, ha nemteljesítő hitelekké válnak a hitelviszonyt megtestesítő eszközfedezetű értékpapírok". Az EKB 0,15 százalékról 0,05 százalékra csökkentette az irányadó kamatát, lejjebb vitte a 0,1 százalékos negatív betéti kamatát is, amely most már mínusz 0,20 százalékon áll, és újabb értékpapír-vásárlási programot jelentett be. A döntés nem felelt meg a piaci várakozásoknak, az elemzők többsége arra számított az EKB nem változtat irányadó kamatrátáján. Mario Draghi, a frankfurti intézmény elnöke a döntést indokolva kiemelte az alacsony infláció jelentőségét, és hangsúlyozta: az euróövezetben a növekedés hiányának egyik oka, hogy nincs bizalom a jövőben. Alexander Erdland, a GDV elnöke szerint azonban már a legutóbbi, júniusi kamatcsökkenés tapasztalatai is megmutatták, hogy a nulla százalékot közelítő kamatszint nem ösztönzi a gazdasági növekedést. A német kereskedelmi szövetség (HDE) ügyvezetője, Stefan Genth szerint fogyasztásra sem serkent az EKB újabb kamatcsökkentése. Stabil gazdasági környezetben az alacsony kamatok beszerzésekre ösztönöznek, de ez a hatás már nem érvényesül, mert a fogyasztókat inkább az foglalkoztatja, hogy miként alakul a pénzük vásárlóereje és mi lesz a megtakarításaikkal – mondta Stefan Genth a Bildnek. |
Romániában megdőlt az autópálya-építés 11 éves rekordja. A hálózat 2024-ben jelentősen bővült. 
