Ügyes trükkel váltják valóra Orbán cafeteria-ígéretét

Kép forrása: MTVA

A Multi-Pay Cafeteria szakértői ezt egy egyszerű példával így szemléltetik: ha a cég minden jelenlegi, 2016-ban futó juttatását szeretné megtartani, akkor a mostani elemeket – beleértve az Erzsébet utalványt is – a dolgozóinak jövőre legrosszabb esetben 35%-ról 50%-ra emelt cafeteria-adó mellett adhatja.

Ez alól két kivétel van: a SZÉP-kártya, ahol a közszférában dolgozók esetében csökkentették a keretet, és új elemként megjelent a 35%-os cafeteria-adóval adózó készpénz-juttatás.

Adóemelés és átkeresztelés

Ugyan a Parlament még nem fogadta el a jogszabályt, de a törvényjavaslatban lefektetett szándék – az adóemelés és kommunikációs segédletként a cafeteria átnevezése - tisztán kirajzolódik a Multi-Pay Cafeteria összegzése szerint. A lényeg egyrészt az, hogy az egységesre emelt 49,98%-os különadó mellett 2017-től is adhatóak lesznek a megszokott céges cafeteriás juttatások, másrészt az, hogy sor került az Európai Unióban használatos franciásan csengő cafeteria magyaros átnevezésére is.

Az, hogy kormányzati kommunikáció két elemű (készpénz-juttatás és SZÉP-kártya) cafeteriáról tesz említést, azzal magyarázható, hogy a jogalkotó „egyes meghatározott juttatásokra” nevezte át a jelenlegi cafeteria egy részét, mellyel megőrizhető maradt a miniszterelnök még 2016. márciusában a cafeteriát érintő uniós döntés után azonnal tett bejelentésének valóságtartalma, mely szerint a cafeteria egy részét készpénzesítik, a másik pedig SZÉP-kártyára jár majd.

A jelenleg megszokott cafeteriás elemeket a munkáltató azon jogszabályi csavarral (ez egyben a kommunikációs trükk is) nyújthatja, hogy a 2016. december 31-én hatályos SZJA tv. 71. §-ban még szereplő más béren kívüli juttatásokat, mint például az önkéntes pénztárak, az iskolakezdési támogatás, a helyi bérlet, a munkahelyi étkezés a munkáltató 2017. január 1-től „egyes meghatározott juttatásként” biztosíthatja.

Milyen elemek lesznek az átstrukturált 2017. évi cafeteriában?

A Multi-Pay Cafeteria a szabályozás átláthatósága végett az alábbi táblázatban foglalta össze a változásokra vonatkozó legfontosabb információkat. A követhetőség érdekében a Multi-Pay Cafeteria a 2016-os „cafeteriát” a 2017 januárjától adható összes elemre utalva „Munkabért kiegészítő juttatásoknak” nevezte el.

A munkavállalót megillető céges juttatások
(2016-ban „Cafeteria”, 2017-től „Munkabért kiegészítő juttatások”)

A fenti táblázat ismeretében már érthető az is, hogy a T/10537. sz. jogszabály-előterjesztésben az szerepel, hogy a jövőben két típusú cafeteriás juttatás illetheti meg kedvezményes, 34,51%-os adózással az alkalmazottakat: a készpénz-cafeteria mellett a munkavállalók SZÉP-kártyára kaphatnak még juttatásokat.

A benyújtott javaslat alapján ezek egytől egyig átkerülnek az egyes meghatározott juttatások körébe, és 49,98%-os adózással adhatók ezután. Cafeteria-szakértők úgy látják, az Erzsébet-utalvány is a magasabb adókulcsú elemek közé fog tartozni, de megszűnik kiemelt szerepe, ami azt jelenti, hogy a francia utalványforgalmazók erre a piacra már vissza tudnak lépni.

Magasabb adóteherrel, de korlátlanul adható juttatások

Az egyes meghatározott juttatások kategóriára a törvény nem határoz meg keretösszeget, így a munkáltató 49,98%-os adózással a vállalat munkavállalók felé megnyilvánuló politikájának megfelelő mértékben támogathatja az öngondoskodást. A munkavállalóik hosszú távú érdekei iránt elkötelezett munkáltatók közül többen már a 200 ezres cafeteriaplafon 2015-ös bevezetése óta az egészség- vagy nyugdíjpénztárakba fizetett tagdíj-kiegészítés kereten felüli összegére 49,98%-os adót fizettek.

Szakértők szerint az önkéntes kasszák esetében is nemcsak a korábban a béren kívüli juttatási csoportra vonatkozó 200 ezer forintos korlát szűnik meg, hanem az egyes juttatásokra a minimálbér százalékában meghatározott 50, illetve 30%-os keret is. A jövőben tehát még inkább előtérbe kerülhetnek a munkavállalók elégedettségét és lojalitását erősítő szempontok a MultiPay Cafeteria szerint.

Mindent összevetve jól látható, hogy az új cafeteria továbbra is olcsóbb lesz, mint a munkabér.

Az önkéntes pénztáraknak is marad fogódzó

A módosító javaslatból az is kiderül, az állam nem mondott le az évi 130 milliárd forintos költségvetési bevételt biztosító cafeteria-adóról, sőt, azt növelni kívánja ezzel az új javaslattal. A jogalkotók azt sem kockáztatják meg, hogy az önkéntes kasszák által állampapírba befektetett 1 000 milliárd forintos vagyonát – az államadósság 4%-a – más forrásból néhány hónap leforgása alatt pótolni kelljen.