Kijött október 7-én egy kormányhatározat, amelyben az innovációs és technológiáért felelős miniszter, Palkovics László több feladatot is kapott, így például a hazai KFI (kutatás-fejlesztés-innováció) rendszer intézményeinek és finanszírozásának átalakításáról kell előterjesztést készítenie.
Emellett ismételten felmerült az MTA-kutatóhálózat struktúrájának átalakítása is, erről szintén december elsejei határidővel kell egyeztetnie Palkovicsnak, valamint a kormány fennhatósága alatt lévő kutatóintézetek működését is megvizsgálják. Ezen felül a miniszter feladatul kapta, hogy készítse elő a Nemzeti Tudománypolitikai Tanács létrehozásához szükséges jogszabály-módosításokat, és a pénzügyminiszterrel együttműködve alakítsa ki a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alaptól elkülönülten működő Kutatási Alap létrehozásához szükséges feltételrendszert.
Mi a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala?
Ugyanebben a kormányhatározatban Palkovics feladatul kapta, hogy vizsgálja meg, miként lehetne beolvasztani a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalát a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalba.
Az SZTNH jelenleg egy kormányhivatali státuszban működő szakhatóság, jogelődjét még 1896-ban alapították. Az itt végzett munkát olyan törvények írják elő, mint a Szabadalmi, a Védjegyek oltalmáról szóló, és a Szerzői jogi törvény, valamint a vonatkozó EU-s és egyéb nemzetközi rendeletek is. Ide tartoznak egyebek mellett például a szabadalmi oltalmak, a védjegyek, és a szerzői jogok is, valamint az ezzel kapcsolatos jogérvényesítés is.
Az SZTNH éves költségvetésében egy körülbelül 5 milliárdos összeg szerepel, amelyet a hivatal a hatósági ügyintézési díjakkal (szabadalom, védjegy, használati minta, formatervezési minta, stb.), szabadalmi és használati minta fenntartási díjakkal, és a védjegy és formatervezési minta megújítási díjakkal stb. termel ki.
Hasonló hivatal a világ szinte minden országában létezik, és az ilyen jellegű munkát mindenképpen el kellene végezni egy esetleg összevonás után is a Privátbankár.hu forrása szerint, ezért kérdéses, hogy ez az átalakítás mekkora tényleges költségmegtakarítással járna. Feltételezhető, hogy inkább a KFI-intézményrendszer központosítása lesz a cél.
Az újra 5 százalék fölé emelkedett infláció miatt mégis érdemes lehet megtartani a pénzromlásnál mindig magasabb kamatot fizető Prémium Magyar Állampapírt. 
