A GKI Gazdaságkutató Zrt. februári vállalati felmérése a minimálbér-emelés vállalati hatásait vizsgálta. A felmérésben (5 fő feletti vállalkozások, 931 válasz) felül-reprezentáltak a magyar tulajdonú kis- és középvállalkozások, illetve nagyvállalatok, s alul-reprezentáltak a külföldi tulajdonú nagyvállalatok.
A felmérésbők kiderült: a vállalatok a kötelező béremelést egyértelműen negatívan élték meg, ugyanakkor a méret növekedésével ez egyre kevésbé jelent problémát. A minimálbér emelésével kapcsolatban a 250 fő alatti vállalatok közel azonos mértékben jeleztek negatív hatásokat, a 250 fő feletti létszámmal rendelkező cégek inkább semleges hatásról számoltak be.
|
| A kötelező béremelések hatása a vállalat gazdálkodására, vállalati méret szerint 2017. február |
Az ágazati bontás a helyzet jobb megértését segíti, részletesebb képet ad a terhek munkáltatói megítéléséről. Legnegatívabban a könnyű- és élelmiszeripar értékelte az intézkedéseket, de aminimálbér emelése az átlagosnál nagyobb nehézséget jelent az építő-, a feldolgozó és a vegyiparnak is.
A korábbi erőteljes béremelések hatására a mostani kötelező emelés kevésbé érinti a kereskedelmi cégeket. A garantált bérminimum (szakmunkás minimálbér) növelése még a minimálbéremelésnél is súlyosabb helyzetet eredményezett szinte minden ágazat számára. Meglepő módon ez esetben is a kereskedelemben működő vállalatok a legkevésbé érintettek.
|
| A kötelező béremelések hatása a vállalatok gazdálkodására, ágazatok szerint |
A minimálbér emelések költségnövekedését a 250 fő alatti vállalatok nagyjából azonos mértékűnek (11-13%) becslik. A nagyvállalatok azonban „csak” 7,5 százalékos növekedést várnak. A várható költségek és a kötelező béremelés volumenének eltérését több tényező is magyarázza. A legfontosabb, hogy mennyien voltak minimálbéren foglalkoztatva az adott cégnél, de a vállalatok már számolhattak a munkáltatói járulékcsökkentés okozta költségcsökkenéssel, illetve a bértömeg növekedés mérséklésének lehetséges módjaival (részmunkaidő, munkaköri átsorolás, esetleg elbocsátás stb.).
|
| A foglalkoztatási költségek növekedése a kötelező béremelések hatására, vállalati méret szerint 2017. február |
A legnagyobb többletköltséggel a könnyűipar számol, ez esetben a 2016-os szinthez képest 19 százalékos növekedést várnak. A vállalati 11 százalékos átlagot meghaladó ágazatok továbbá az építő- és élelmiszeripar (15, illetve 14%). Az átlag körül emelkednek a költségek az üzleti szolgáltatásokban és a feldolgozóiparban (12,5%, illetve 12%).
|
| A foglalkoztatási költségek növekedése a kötelező béremelések hatására,ágazatok szerint |
Az átlagtól kissé elmarad a bérköltség növekedése a gép-, a fém- és a vegyiparban (10%). A terhek által legkevésbé érintett ágazat a kereskedelem, ahol 9 százalék alatti költségnövekedéssel számolnak - derült ki a GKI felméréséből.
|
Fáj, de kellett A garantált bérminimum érdemben változatlan árfolyammal számolva 600 euró lett idén, ami megfelel a görög szintnek, de kissé elmarad a portugáltól, az 1500 eurós jellemző nyugat-európai szintnek pedig 40 százaléka. Ezek már nem olyan rossz értékek, és ha megvalósulnak a 6 évre tervezett program emelései, akkor 2022-re elérhetjük a 750 eurót, a mai nyugati szint felét. Ez jelenlegi és a következő pár évben várható gazdasági fejlettségünknek teljesen megfelelő, vagyis ennél többet nem lehetne erőltetni. A Privátbankár.hu korábbi elemzése a témában >>>> |
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 330,3 pontos, 0,31 százalékos emelkedéssel, 107 319,91 ponton, történelmi csúcson zárt pénteken. 
