Hirdetés
Hirdetés

Mi történik az iskolákban? Digitális analfabéták a magyar gyerekek

Gáspár András, 2016. szeptember 16., 10:46

Hogy lehet az, hogy olyan magas a fiatalok körében a munkanélküliség, ha egyszer vannak betöltetlen állások? Úgy tűnik, egészen mást várnak el az oktatástól a munkaadók, mint maguk az oktatásban szereplő szakemberek. A PISA-teszteken olyan kulcsterületeken érnek el borzalmas eredményeket a magyar tanulók, mint a matematika, a problémamegoldás vagy épp a digitális szövegértés.

Korszakonként változik, hogy éppen milyen tudásra van szükség az életben. Ma azt látjuk, hogy a fiatalok egyre nagyobb arányban maradnak munka nélkül, miközben betöltetlen állások vannak – vajon mi áll ennek hátterében? Lannert Judit, a T-TUDOK Tudásmenedzsment és Oktatáskutató senior kutatója az 54. Közgazdász-vándorgyűlésen ennek oktatási hátterére világított rá előadásában.

Nem az életre nevel az iskola

Egy felmérésben arra keresték a választ: vajon felvértezi az életre az iskola a diákokat? Az oktatók 80 százaléka szerint igen, a fiatalok, munkáltatóknál viszont ez az arány csak 40 százalék volt. Az eltérés tehát igencsak jelentős.

Hirdetés

A tanulók teljesítményét mérő PISA-teszten 2000-ben még Lengyelországgal és Németországgal végeztek egy szinten a magyar diákok, a 2012-es vizsgálatra azonban már az OECD átlaga alá estünk. Matematikában jelentős volt a visszaesés, problémamegoldásban pedig az EU tagállamai között az utolsó helyre kerültek a magyar diákok. A gimnazisták jobban szerepeltek, mint a szakközepesek; az interaktív feladatok kevésbé mentek, a statikus feladatok inkább – magyarán ha maguknak kellett tudást szerezni és felhasználni, azzal volt igazán gondja a magyar gyerekeknek.

Kevesebb a matekóra, mégis többet matekozunk és mégis gyengébben teljesítünk – hogy lehet ez?

A matematika területén a magyar, cseh, szlovák, német, lengyel gyermekek teljesítményét mutatta be alaposabban Lannert Judit. Kiderült: a lengyel és magyar gyerekek jóval többet töltenek matektanulással, mint a többiek - hogy lehet, hogy a magyar gyerekek mégis ilyen gyengén teljesítettek? Ráadásul úgy matekoznak többet, hogy az iskolai tanórák száma nálunk alacsonyabb – magyarán iskolán kívül, otthon foglalkoznak többet a magyar gyerekek a matematikával.

A magyarázat a tanulás módszerében rejlik. A magyar gyerekek a többi nemzet gyerekeihez képest kevésbé elaborációs, mint memorizációs stratégiát használnak - magyarán nem az információt dolgozzák fel a legtöbben a tanulás során, hanem csak magolnak, még a legjobbak is. Hiába fordítanak több időt a tanulásra, ha egyszerűen nem tanulnak még tanulni.

Digitális analfabéták a magyar diákok

Digitális szövegértésben az európai országok között az utolsó helyen végeztünk.

Forrás: kölöknet.hu
Forrás: kölöknet.hu

A PISA-felmérés során a tanulóknak egy fiktív város (Searing) fiktív weboldalán kellett eligazodniuk. Az eredmények elkeserítőek: se nem gyorsak, se nem kitartóak a magyar gyerekek - meghökkentően sokan el sem kezdték a feladat megoldását. Emögött Lannert Judit szerint motivációs problémák vannak: a gyerekek nem hiszik el, hogy meg tudják oldani a feladatot, ezért hozzá sem kezdenek.

Forrás: kölöknet.hu
Forrás: kölöknet.hu

A motivációs problémákat az is mutatja, hogy egy másik felmérés szerint a matematikát nagyon sokan csak és kizárólag külső ok miatt tanulják (a szülők elvárása miatt például), és nem pedig azért, mert mondjuk örömet okozna a feladatok megoldása.

Nincs közmegegyezés arról, mit kellene tanítania az iskoláknak

Lannert Judit elmondta: az is kiderült, hogy egész mást várnak el az iskoláktól a szakértők, a pedagógusok, a diplomások és a lakosság, teljesen mások a preferenciák az oktatás feladatait illetően. Az iskola és az akadémia tantárgyakban gondolkozik, pedig a munkáltatóknak nem erre van szüksége, hanem kompetenciákra. Jól működő tanulótereket kellene létrehozni, azonban ez Magyarországon nagyon nincs meg; az önálló gondolkodásra való ösztönzés nagyon alacsony.

Nem a számítógép tanítja a gyerekeket

Volt egy másik érdekes eredménye a PISA-felmérésnek: a rendszeres iskolai számítógép-használat nem javítja a diákok teljesítményét, sőt:  minél többet használja egy tanuló a számítógépet, annál rosszabbak az eredményei. Ebből jól látszik, hogy a számítógép csak egy eszköz, a tanár a kulcs a valódi tanulási folyamatokhoz. Ha a pedagógus csak a frontális tanítás illusztrálására használja a gépeket, akkor valójában nem ad át hatékonyan tudást. Gyakran épp a számítógép és az internet használata lép a kreatív pedagógusi erőfeszítések helyébe.

Ez persze nem azt jelenti, hogy ne lenne szükség számítógépekre az oktatásban. Lannert Judit szerint sokkal nagyobb jelentősége van a gamificationnek, a játékos tanításnak, amikor a gyerekeket motiváltakká teszik a tanulásra.

Miért nem változtatunk rajta, ha nem jó?

Ha mindenki tudja és látja hogy ez így nem jó, miért nincs változás, ki akadályozza az átalakulást? Kérdésre válaszolva Lannert Judit elmondta: az oktatás egy óriási ágazat, csak lassan képes változni. A legerősebb behatást akkor kapják a pedagógusok, amikor maguk is tanulnak, az iskolapadban ülnek - nehéz átállítani a fejekben régóta meglévő mechanizmusokat. A pedagógusképzés megváltoztatásának legnagyobb akadályát a meglévő professzorok jelentik, akik ragaszkodnak saját meglévő feladatkörükhöz. Az oktatás minősége természetesen az oktatáspolitikán is múlik - Lannert Judit szerint most egy technokrata, nem koncepciózus oktatáspolitikánk van, ami nem jelöl ki pontokat, célokat, hogy milyen irányba kellene menni - emiatt nagy a tanácstalanság a szakmában.

Problémát jelent a pedagógusok bérének alacsony szintje is. A szakember példaként említette Finnországot, ahol a legkeresettebb szakma a pedagógus, így a legjobb felvételizőkből tudnak szelektálni - nincs is tanfelügyelet, mert maguk végzik a pedagógusok. Ez persze a finneknél is 15-20 éves folyamat volt - hívta fel a figyelmet Lannert Judit, melynek az elején maguk is ellenőriztek. Nálunk is 15-20 évre kéne tervezni, nem pedig 4 éves ciklusokban gondolkodni.

Emellett a szülőknek is sokat kellene változniuk, az ő hozzáállásukon is javítani kellene, ez azonban csak nagyon lassan megy.

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Valami készül: hirtelen durván elindulnak felfelé az ingatlanárak?

Valami készül: hirtelen durván elindulnak felfelé az ingatlanárak?

Belátható időn belül bezárul az M0-ás körgyűrű: a tervek szerint 2022-re megépülhet a Megyeri-híd budai hídfőjétől az M1-es autópályáig tartó pályaszakasz is. Hogyan hat az érintett települések ingatlanáraira a beruházás? Ma még óriási eltérések vannak a négyzetméterárakban: Telkiben 430 ezer forintos, míg a tőle alig 7 km-re fekvő Perbálon 160 ezres négyzetméter áron kapható ház.

Hirdetés

További cikkek

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Napi kommentár - videó

Utánajártunk

Powered by Saxo Bank

Heti várható események, adatok

  • november 20
    Termelői árindex (év/év) - október
    Külkereskedelmi termékforgalom (import, export)
    november 21
    MNB: Monetáris Tanács kamatdöntő ülése
    NGM: Gyorstájékoztató az államháztartás központi alrendszerének 2017. január-októberig tartó helyzetéről
    ÁKK: 3 hónapos diszkont kincstárjegy aukció
    Chicagói Fed index (október)
    Hewlett-Packard 2017 Q4
    november 22
    KSH: Átlagos bruttó béremelések (év/év) - szeptember
    Fed jegyzőkönyv
    Friss és tartós munkanélküli-segély kérelmek
    Fogyasztói Bizalmi Index - előzetes, november
    november 23
    KSH - Kiskereskedelmi forgalom, második becslés
    GDP Q3 (év/év, munkanaphatástól kiigazított)
    Thyssenkrupp 2017 Q4
    Feldolgozó- és szolgáltatóipari beszerzési menedzser index - november
    {{uk}} GDP 2017 Q3 - előzetes
    Feldolgozó- és szolgáltatóipari beszerzési menedzser index - november
    november 24
    IFO-index - november
    Feldolgozóipari beszerzési menedzser index - november
    Feldolgozó- és szolgáltatóipari beszerzési menedzser index - november

Privátbankár Árkosár

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Szavazás

Idén is 10 ezer forint értékű Erzsébet-utalványt kapnak karácsonyra a nyugdíjasok a kormánytól. Ön szerint kiknek járna még az utalvány?