Hirdetés
Hirdetés

Ezért rettegnek az európai vezetők - mi lesz a magyarokkal, ha szétesik az EU?

Káncz Csaba, 2016. január 25., 08:39
Privátbankár
Cimkék
Franciaország
, Németország
, EU
, Európai Unió
, menekültválság

A német, francia és olasz vezetők félelemmel telve várják a 2017-es nagy választási évet. Azután kerülhet a tervasztalra az euró átalakítása is. De levonta-e a megfelelő következtetéseket a magyar politikai osztály a Monarchia felbomlásából?

Az utóbbi hetekben német, holland és EU vezetők kongatták meg a vészharangot. Megítélésük szerint a menekültválság márciusig történő megoldásának hiányában Németország lezárja határait, ezzel pedig a schengeni megállapodás lényegében megszűnne. A tétet tovább emelte Juncker, az EU Bizottság elnöke, aki szerint akkor az eurónak sem lenne értelme.

Valls francia miniszterelnök múlt héten Davosban kijelentette, hogy „az EU akár nagyon rövid időn belül felbomolhat”. A konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung pedig a napokban leszögezte, hogy „az EU vége még soha nem volt annyira reális lehetőség, mint napjainkban”. Valóban, a szabad mozgást biztosító schengeni rendszert, illetve az Unió más alapintézményeit megkérdőjelező pártok már az EU számos országában vezetik a népszerűségi listákat. Finnország esetében pedig már kormánytényezők, sőt ők kontrollálják a külügyminiszteri pozíciót.

Hirdetés

Európai válság, magyar következtetések

Merkel kancellár csökönyösséggel vegyes koncepciótlansága a menekült- és migráns-ügyben is csak felerősítette a törésvonalakat az Unióban és érezhetően legyengítette a német politikai centrumot. Emiatt is megnőtt az esélye annak, hogy – jó esetben – több sebességűvé válik a kontinens.

Káncz Csaba
Káncz Csaba

A menekültügytől függetlenül is a teljes európai kontinensen érezhető, hogy a növekvő gazdasági, politikai és társadalmi feszültségek a politika centrumát jobbra tolták. Ezzel együtt fellobbant az erős állam iránti igény és több országban megerősítették a rendőr-állami eszközöket - vélt vagy valós fenyegetések alapján. Az Unióban a tagországok közötti elképesztő gazdasági különbségek csak olajat öntenek a tűzre: míg az átlagos havi bruttó jövedelem Bulgáriában 306 euró, ugyanez Dániában 4217 euró.

Szintén a menekültügytől függetlenül, Magyarországon is komoly indulatok halmozódtak fel Brüsszellel szemben az utóbbi években, amelyet a kormányzat nemzeti érdekvédőnek nevezett politikai vonalvezetése csak felerősített. Mintha az ország politikai vezetése nem is óhajtana részt venni érdemben az európai projekt megreformálásáról folyó vitákban és nem törődne reputációjának megrendülésével a Nyugat politikai köreiben. A napi 3 milliárd forintot kitévő EU-s transzfert pedig közben csendes elégedettséggel vételezi.

A kétségtelenül népszerű – de sokak szerint rendkívül felelőtlen – politikai kampány közepette senki sem gondolkodik el azon a kérdésen, hogy vajon nem kerülhet-e hazánk egy hasonló geopolitikai örvénybe az ócsárolt EU esetleges felbomlásakor, mint egy évszázaddal ezelőtt a Monarchia szétesésekor?

2017 kísértete és az euró jövője

Nyugat-Európa uralkodó köreiben érezhetően nő a feszültség, mert 2017 sorsfordító évnek ígérkezik. Franciaországban elnökválasztást tartanak és Németországban általános választásokat. Az olasz választások is sorra kerülnek még valamikor 2018 tavasza előtt. Ha akkor még aktuális lesz, ezek után kerülhet egy új euró koncepció az európai nagypolitika döntéshozói elé.

Az euró perifériáján található országok, mint Spanyolország, Olaszország, Portugália, Franciaország, Görögország szívesen visszatérnének a saját valutájukhoz, mert az euró túlértékelt számukra. Ők a tömegtermelésre álltak rá és termékeik euróban kalkulálva az ázsiai versenytársakkal szemben versenyképtelenek. Ha kilépnének az eurózónából, az számukra egy nagy leértékelést hozna és visszanyerhetnének valamit a versenyképességükből, amit az euróval elveszítettek.

Brüsszeli értesülések szerint 2010-ben már folytak titkos tárgyalások a német-, a holland- és a finn pénzügyminisztérium részvételével egy északi és egy déli-euróövezet létrehozásáról. Jövőre talán hasonló erő- és törésvonalak mentén kezdődhetnek újra a megbeszélések.

Káncz Csaba jegyzete

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Elég volt a brüsszeli tehetetlenségből: katonákat küldenek a határra

Elég volt a brüsszeli tehetetlenségből: katonákat küldenek a határra

Bécs és Szófia katonákat küld a határaira, amely újra reflektorfénybe helyezi az Európai Bizottság két éve húzódó impotenciáját ezen stratégiai kérdés kezelésében. Rómának is pár hete elege lett a brüsszeli kutyakomédiából és Líbiával összefogva most már keményen lépnek fel. S láss csodát: míg júliusban napi 370 migráns és menekült érte el az olasz partokat, addig augusztusban eddig csupán 65.

Hirdetés

Facebook

Privátbankár.hu

További cikkek

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Napi kommentár - videó

Utánajártunk

Powered by Saxo Bank

Heti várható események, adatok

  • augusztus 14
    Ipari termelés (11:00)
    Ipari termelés (év/év)
    augusztus 15
    		 KSH: mezőgazdasági termelői árak (június)
    GDP (negyedéves, előzetes adat)
    Kiskereskedelmi forgalom (június)
    Bankszünnap
    Bankszünnap
    augusztus 16
    		 KSH: GDP (második negyedév, előzetes adat)
    GDP (előzetes adat, második negyedév)
    Olajtartalékok
    augusztus 17
    Munkanélküli segély adatok
    Első alkalommal munkanélküli segélyért folyamodók
    augusztus 18
    Termelői árak (június)

Privátbankár Árkosár

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Szavazás

Ön szerint létezik globális felmelegedés?

Szavazás aktuális állása