|
| Vlagyimir Putyin. Forrás: MTI/AP/Alekszandr Zemlianicsenko |
Izrael a héten vendégül látja Putyin elnököt, aki január 7-én már meglátogatta a szír fővárost. Szíria és Izrael politikailag távolodik egymástól, és az orosz elnök tárgyalásai kulcsfontosságúak abban a tekintetben, hogy ezek áthidalhatók legyenek. Kászim Szulejmáni tábornok január 3-i kivégzése és az iráni rezsim elleni teheráni tüntetések arról győzték meg az izraeli vezetést, hogy növelhetik a katonai nyomást a Szíriában állomásozó iráni erők ellen.
Feszült tárgyalás jön
Tel-Aviv a merényletet egy új fejezet kezdetének tartja, amely defenzívába szorította a perzsákat a térségben. Belső információk szerint Naftali Bennett új izraeli védelmi miniszter elkötelezett abban, hogy teljesen véget vessen az iráni katonai jelenlétnek Szíriában. Moszkva elítélte a merényletet, mint a szuverenitás megsértését, de valójában az orosz érdekeknek is jól jön az Iszlám Állam utáni térségben a rendkívül befolyásos tábornok kiütése.
Izrael az elmúlt években megpróbálta megakadályozni az iráni jelenlét meggyökeresedését. A szír polgárháború 8 éve alatt több mint ezer légicsapást hajtottak végre iráni katonai bázisok-, illetve a Hezbollahnak szánt szállítmányok ellen. Tel-Aviv nem akar egy szárazföldi offenzívát megindítani Szíria ellen, de a légierő önmagában nem éri el a stratégiai célt.
A tárgyalások Putyinnal tehát kritikusak, hiszen csak Moszkva és Damaszkusz képes hatékonyan visszafogni az iráni jelenlétet az izraeli határnál. Márpedig éles hangvételű tárgyalások várhatóak, hiszen az orosz elnök minden bizonnyal ellenzi az eszkalációt, beleértve a múlt keddi légicsapást a dél-szíriai T4 légitámaszpont ellen, ahol iráni erők is tartózkodnak.
Áramlanak a fegyverek a térségbe
S noha a nemzetközi közvéleményben az utóbbi napokban olyan érzet keletkezett, hogy Washington és Teherán között enyhült a feszültség, egyes jelek bizony ennek ellentmondanak. A Pentagon ugyanis egy század F15-E típusú vadászgépet irányított a napokban Szaúd-Arábiába. A Szultán Herceg Légitámaszpontról ezek a gépek adott esetben könnyedén csapást mérhetnek iráni szárazföldi célok ellen. Washington már múlt októberben is átirányított egy másik F15-E vadászgép századot az Egyesült Arab Emirátusokban fekvő Al-Dhafra bázisra.
Eközben a norvég hadsereg közölte, hogy az Iránnal folyó konfliktus miatt a Pentagon visszavont mintegy 3 ezer katonát a „Cold Response” nevű hadgyakorlatról, amelyet március 2. és 18. között terveztek megtartani. Az amerikai védelmi minisztérium már 4 ezer katonát a régióba irányított a 82. légideszant hadosztályból, valamint további 2 ezer katonát a USS Bataan helikopterhordozó dokkhajó fedélzetén. Ezen kívül 6 darab B-52-es nehézbombázót irányítottak át Diego Garcia szigetére az Indiai-óceánon (amelyek számára a 4800 kilométerre fekvő Irán hatótávolságon belül van, de a leghosszabb hatótávolságú iráni rakéta sem tudja elérni).
A Newsweek bombája
Azt pedig már William Arkin katonai szakértő szivárogtatta ki a Newsweek múlt heti számában, hogy az amerikai hadsereg 2016-ban a „Global Thunder 17” fedőnevű hadgyakorlat keretében szimulálta a nukleáris válaszcsapást arra az esetre, ha Teherán elsüllyesztene egy amerikai anyahajót, illetve vegyifegyvert használna az amerikai csapatok ellen.
A cikk szerint azóta további fejlesztések történtek és a tervek szerint tengeralattjáróról indított Trident II rakéta juttatná célba a W76-2 típusú robbanófejet. Arkin katonai forrásai szerint Trump elnök karaktere külön veszélyt jelent arra vonatkozóan, hogy Washington Iránnal szemben adott esetben átlépje a nukleáris küszöböt.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
Délutánra erősödött a főbb devizákkal szemben a hazai fizetőeszköz. 
