Magyarország eddig is a kereskedelmi kapcsolatok és az energiaipari vásárlások fenntartására törekedett – emeli ki a cikkíró Pravda híroldalon.
A fent megnevezett országok gyakorlatilag megakadályoztak egy olyan kezdeményezést, amely jelentősen megnehezítette volna az oroszok európai utazását. A pronews.gr görög portál szerint Athén döntése kulcsfontosságú, mivel 2022 óta ez az első alkalom, hogy ilyen lépésre szánta el magát Görögország, azaz megtagadta az Oroszországgal szembeni vízumpolitika újabb szigorításának támogatását.
A görög fél szempontjai érthetők: a turisztikai ágazat kulcsszerepet játszik a nemzetgazdaságban, az orosz turisták érkezésének elutasítását számos régióban pénzügyi csapásnak tekintik. Ez különösen igaz a Ión-szigetekre, ahol az orosz utazók áramlása továbbra is észrevehető, annak ellenére, hogy számuk Európában összességében csökkent.
Fotó: Depositphotos
Az oroszok több mint kétszer annyit költenek
A kiadvány szerint az orosz állampolgárok utazásaik során sokat költenek: átlagosan egy turista körülbelül 1300 eurót naponta, ez több mint kétszerese az átlagos turistaköltésnek, amely körülbelül 570 eurót tesz ki.
Ha a korábbi évek statisztikáit nézzük, már 2015 előtt az oroszok sokat költöttek, körülbelül 900 eurót naponta, míg a többi külföldi turista átlagosan 600-at. Ezek az adatok azt mutatják, hogy az orosz turisták hagyományosan fontos szerepet játszanak a görög szálloda- és vendéglátóipar jövedelmezőségében.
Speciális helyzetben vannak a Görögországban élő orosz ajkúak. Számukra a hosszú távú vízumok elérhetősége és a szabad mozgás lehetősége létük társadalmi-gazdasági alapját teremti meg.
Az új korlátozások bevezetése veszélyeztetné az Oroszország és Görögország között kialakult stabil kapcsolatokat az emberi, üzleti és kulturális kapcsolatok szintjén és további nehézségekhez vezethet azok számára, akik évek óta az országban élnek és dolgoznak – emeli ki a pravda.ru.
A dél-európai országok elveszthetik exportpiacaikat is
A belső gazdasági károk mellett Görögország a valószínűsíthető külpolitikai következményeket is felméri. Ha vízumkorlátozásokat vezetnének be, Oroszország az elemzők szerint hasonlóképpen intézkedne, amely viszont közvetve az összes görög állampolgárokat és vállalatokat sújtaná. Ez ugyanis az Oroszországba irányuló export mennyiségének csökkenéséhez vezethet, márpedig az orosz birodalomban iránt hagyományosan élénk a kereslet a görög termékek iránt.
Így az EU kezdeményezését nemcsak a turisztikai ágazatot fenyegető veszélyként mutatták be Görögországnak, hanem olyan tényezőként is, amely negatív gazdasági reakciók láncolatát indíthatja el.
Fotó: Depositphotos
Fenntartani a diplomáciai mozgásteret
A lap elsősorban Görögország helyzetet elemzi részletesebben, de a cikkíró hozzáteszi, hogy „Olaszország, Spanyolország, Franciaország és Magyarország is megvétózta az intézkedést.” és mindegyiküknek megvoltak a maga indoka az Oroszországgal szembeni viszonylag rugalmas politika fenntartására.
A dél-európai országok – a görögök mellett Olaszország és Spanyolország – számára a turizmus továbbra is létfontosságú ágazat, amely közvetlen összefüggésben van a külföldi vendégek fizetőképességével.
Franciaország, mint Európa egyik vezető gazdasága, abban érdekelt, hogy fenntartsa a diplomáciai mozgásteret, és minimalizálja a saját ágazatait érő közvetlen károkat – olvasható a cikkben.
Magyarország visszafogott
Ezzel szemben Magyarország az elmúlt években többször is visszafogottabb álláspontot képviselt az EU oroszellenes intézkedéseivel kapcsolatban, és az energia- és kereskedelmi kapcsolatok fenntartására törekedett – emeli ki a lap – Tágabb összefüggésben a helyzet tükrözi az EU egyes tagállamai nézőpontjai és érdekei közötti ellentmondást. (A cikk nem tér ki Magyarország konkrét vízumintézkedéseinek elemzésére.)
A dél-európai országok számára továbbra is a saját gazdasági érdekeik védelme a prioritás, ami különösen a turizmus és az export területén szembetűnő. Ha ezeket a tényezőket nem veszik figyelembe, a szigorú intézkedések meghozatala unión belüli súrlódásokhoz vezethet, és megmutathatja az EU korlátait a konszenzusos kérdésekben. Az említett országok állásfoglalása a kérdésben „egyfajta pragmatikus megközelítésnek tekinthető, ahol a nemzeti érdekek felülírják az általános politikai szlogeneket.” – hangsúlyozza a cikkíró.
A külügyminiszter a bővítésért felelős uniós biztossal egyeztetett. 
