Ha valamiről, akkor az adóról mindenkinek van véleménye. S nem azért, mert ahogy a mondás tartja: csak két dolog biztos az életben, az adó és a halál. Persze senki nem szeret adót fizetni, aligha van vita arról, hogy a legjobb az lenne, ha a bruttó fizetés egyenlő lenne a nettóval. Ám akkor például miből biztosítaná az állam azokat a közszolgáltatásokat, amelyeket mindannyian igénybe veszünk? Mégse a szocializmus korában élünk, amikor az adónak nem volt értelme. Most nagyon is van. Más kérdés, hogy az emberek általában szeretik tudni, mire fordítja az állam a fizetésük levonásából hozzá befolyt összegeket.
Csoda-e, ha a legnagyobb vitát a Tisza Párt azon elképzelése váltotta ki szerte e hazában, hogy kormányra kerülése esetén átalakítaná az adórendszert. A minden jövedelemre azok összegére való tekintet nélkül egységesen érvényes 15 százalékos szja-kulcs helyett a minimálbért keresők terheit 9 százalékra csökkentenék, miközben az 5 milliárd forint feletti vagyonokra 1 százalékos adókulcsot írnának elő. Emellett a vényköteles gyógyszerek áfáját 0 százalékra vinnék le, az egészséges élelmiszerek és a tűzifa áfáját 5 százalékra csökkentenék.
A „Tisza-adó” is szóba került a Klasszis Klub Live legutóbbi adásában, melynek vendége Pogátsa Zoltán közgazdász, szociológus, a Soproni Egyetem docense volt:
Az elképzelés napvilágra kerülése óta hangoztatja az Orbán-kormány és a hozzá közelállók, valamint a vele szimpatizálók, hogy ez adóemelés, amit a Tisza elnöke, Magyar Péter hazugságnak nevez, mondván, éppen hogy nem emelnének, hanem csökkentenének, mintegy 2 millió polgárnak több maradna a zsebében.
Hol lehet az igazság, egyáltalán, mi lehet az igazságosabb, az egy- vagy a többkulcsos adó?
A műsor első felében pedig arról volt szó: miközben elemzők a 3 százalékos fix kamatozású lakáshitel felvételét lehetővé tevő Otthon Start program hatásának tudják be, hogy megállt a lakásbérleti díjak emelkedése, sőt néhol már csökkentek is, az ingatlanárak csak még feljebb mentek.
Ez is szóba került a Trend FM-ben hétfő délelőtt lapunk főszerkesztője, Csabai Károly és a kérdező, M. Szűcs Péter beszélgetésben.
(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)
Visszatértünk az európai trendekhez. 
