A bank, amely nem fél elárulni, mennyit keresett rajtunk

A MagNet Magyar Közösségi Bank a hazai piaci versenyben kíván újfajta "bankolást" nyújtani ügyfeleinek április 30-tól - a pénzintézet egyértelmű célja, hogy szembemenjen a hazai gyakorlattal és felszámolja a bankszektort övező sztereotípiákat - hangzott el a pénzintézet mai budapesti sajtótájékoztatóján.

Nem véletlen a névválasztás sem, Fáy Zsolt a bank igazgatóságának elnöke elmondta, hogy a munkatársaikkal közösen hozták meg a döntést, hogyan is hívják Magyarország első közösségi bankját. A szóösszetétel első fele a "Magasság" kifejezésből ered, a második rész, a "Net" pedig a közösségre utal. A bankalapító Fáytól ez utóbbi amúgy sem áll távol, az eredetileg informatikus végzettségű üzletember alkotta meg tulajdonképpen az első magyar internetbankolásra alkalmas webes felületet.

Szemben a piaci gyakorlattal

A MagNet az átláthatóság jegyében – ellentétben a hagyományos banki üzletpolitikával – tájékoztatja ügyfeleit arról, hogy a bank elért nyereségéből mennyit köszönhet az adott ügyfélnek, mekkora nyereséget ért el általa (pl. betétje révén, tranzakcióval vagy számlavezetéssel). Ehhez kapcsolódik a bank adományozási programja, a Közösségi Adományozási Program (KAP) elnevezésű kezdeményezés: a nyilvánosságra hozott éves nyereség 10%-áról az ügyfelek dönthetik el, hogy mely civilszervezetek kapják. Ez azt jelenti, hogy az egyenkénti hozzájárulás arányában az ügyfelek kiválaszthatják, hogy kiknek adja a bank az – idén közel 44 millió forintos – nyereségrészét. Az átláthatóság itt is lényeges: az ügyfél nyomon követheti, hogy az egyes szervezetek számlájára mikor és mennyi pénz érkezik a szavazás révén.

Adományok kérdése

Adódik a kérdés, mi van, ha az 1%-os adófelajánláshoz hasonlóan valaki nem nyilatkozik a KAP-ról? Fáy szerint ebben az esetben a nagyobb összegek gazdáit a bank felkeresi, és rábírja őket, hogy nyilatkozzanak - viszont minden így visszamaradó forint a "bank pozíciót erősíti".

Előfordulhat az is persze, hogy egy ügyfélen a bank nem keres, hanem éppen veszít. Salamon János elmondta, nem kívánják az ügyfeleket negatív adatokkal sokkolni, így ezeket a tételeket kinullázzák az elszámolásokból, és a keletkezett veszteséget a nyereségek terhére írják.

Forrásteremtő A MagNet Magyar Közösségi Bank igazgatóságának elnöke, Fáy Zsolt a mai sajtóbejelentés kapcsán elmondta: „Mindenképp új útra akartunk lépni működésünket tekintve. A dolgozók bevonásával a közösségi banki szemlélet mellett köteleztük el magunkat, és reméljük, hogy Magyarországon is sikerül meghonosítanunk ezt az új banki gondolkodásmódot. Bízunk a kedvező fogadtatásban, már csak azért is, mert hazánkban ez a fajta bankolás az itthon ismert, hagyományos banki szolgáltatásokkal összevetve versenyképes és nyugat-európai viszonylatban is olcsóbb. Víziónk egyben annak felismerése is, hogy a közösségi bank segítségével a fogyasztók és a termelők együtt teremtik meg a fenntartható gazdasági fejlődés alapjait – ezért is kell az átláthatóság. Ugyanis a szereplők egymásra vannak utalva.” Salamon János, a bank vezérigazgatója hozzátette: „Célunk az, hogy termékeinkkel mind a lakossági ügyfelek, mind az üzleti szereplők igényeinek megfeleljünk. Alapvető stratégiai célunk a pénzügyi forrást kereső hazai vállalkozások megszólítása és hogy meggyőzzük őket arról, hogy érdemes és kifizetődő a fenntartható fejlődés és az etikus működés szempontjait szem előtt tartó pénzügyi szolgáltatásokat választani. Úgy gondoljuk, hogy szolgáltatásainkkal és termékeinkkel szemben nincsenek reális ellenérvek, csak előnyök.”

Az ügyfelek közül a betétesek - a bank mostani összesítése alapján - nagyjából 17-18 ezer forintos összegről dönthetnek, de van olyan ügyfelük is, aki már most 3 millió forint odaítéléséről ítélkezhet. A szavazás technikailag lehetetlenné teszi, hogy egy adott célra sokkalta több pénz jöjjön össze - ha egy kisebb összeggel mégis több kerül egy kiválasztott szervezet neve mellé, azt viszont átutalják szabad felhasználásra. Amennyiben viszont a szavazás eredményeként egy adott cél nem kap elég támogatást, úgy a szervezetnek két lehetősége van: vagy a bankkal egyeztetve más célra költi el a kevesebb összeget, vagy vár még egy adományozót, akinek felajánlásával teljesíteni tudja az eredeti célokat. A bank persze ezeket a döntéseket is mind követi és nyilvánosságra hozza.

Mint a sajtótájékoztatón elhangzott, a hagyományos kereskedelmi bankok és a közösségi bank működési modellje közötti legélesebb különbség, hogy míg előbbiek a pénzben a célt látják, addig a közösség érdekeit szem előtt tartó bank az eszközt.

Banktörténelem A kezdetben takarékszövetkezeti formában, majd 2008-tól kereskedelmi bankként működő, budapesti székhelyű HBW Express Bank 1995 óta sikeresen működik Magyarországon. Jogutódja, a MagNet Magyar Közösségi Bank arányait tekintve itthon az egyik legnagyobb (70%-os) magyar többségi tulajdonú pénzintézet. A 30%-os külföldi tulajdonrészt a Caja Navarra, Spanyolország egyik legelismertebb közösségi takarékpénztára birtokolja (amely méretét tekintve a magyarországi bankok közül az OTP-hez mérhető). A bank tavalyi mérlegfőösszege 53 milliárd forint volt, szemben a 2008-as 35,23 milliárd forinttal. Az adózás utáni nyereség 2008-ban - még HBW néven - 293 millió forintot ért el. Fáy János a bank eredményei kapcsán kiemelte, a MagNet e tekintetben is szembemegy a hazai bankokkal, hiszen nem szenved forráshiányban.

Nem a profithajhászás lesz tehát a MagNet célja - árulta el Salamon János vezérigazgató. A közösségi bank modellje a HWB tulajdonosi körétől nem idegen, a 2008-ig magyar magánszemélyek (jórészt az alapítók illetve családtagjaik) kezében lévő bankba a spanyol Caja Navarra szállt be 1 milliárd 200 millió forinttal, ez a pénzintézet pedig már 5 éve átszerezte hagyományos, kereskedelmi modelljét. Ilyen alternatív gondolkodású pénzintézetek Nyugat-Európában már szerves részét lépezik a lokális pénzügyi kultúrának, az egyik legelsőt Hollandiában alapították meg 25 évvel ezelőtt (Triodos Bank) pont azért, hogy többek között zöld beruházásokat tudjanak hitelezni vele.

A közösségi bankok hitelezési gyakorlatában ugyanis döntően olyan, hosszabb távra szóló és a fenntartható fejlődést szolgáló projektek vannak, melyeket a kereskedelmi bankok nem szívesen hiteleznek. Az ilyen gondolkodásmód pedig a bank véleménye szerint a nemzetgazdaság szempontjából is új fejlődési irányokat jelölhet ki. Fáy hangsúlyozta, hogy ezek a bankok állami mentőcsomagok nélkül vészelték át a válság időszakát Nyugat-Európában, nyereségesek tudtak maradni. Igaz az is, hogy a közösségi bankok felépítéséből adódik, hogy csak egy szűkebb, lokális környezetben tudnak működni.

Kultúraformálás

A MagNet Magyar Közösségi Bank kiemelten fontosnak tartja, hogy a közösségi banki koncepciót a magyar nemzetgazdaság vonatkozásában érvényesítse: napi üzleti működésébe és döntéshozatalába önkéntes alapon beépíti, és prioritással kezeli a közösség érdekeit és céljait, valamint az etikus működés és a fenntartható fejlődés gazdaságban, kultúrában és társadalomban betöltött szerepét. Így a bank tevékenysége során pozitív hatással van – elsősorban lokális – környezetére, hiszen olyan szektorok magyarországi kkv-i, mikro- és nagyvállalatai számára nyújt hitelt, illetve fektet be, mint például a biogazdálkodás, a zöld energia, a környezet- és természetvédelem, valamint az ezeket célzó kutatás-fejlesztés, a munkahelyteremtés és az egészségügyi ellátás. Mindezzel a bank célja az is, hogy a hagyományostól eltérő alternatívát nyújtson, és ezzel formálja a hazai pénzügyi kultúrát.

Termékek - a hiteleknél a "kamatig gyomláltak"

Az újjá alakult közösségi bank első termékei is tükrözik a Magyarországon forradalmi szellemiséget: a Szféra betét esetében a betét tulajdonosa kiválaszthatja, hogy melyik – a fenntartható fejlődéshez tartozó – célt támogatja, és a bank kizárólag oda helyez ki hitelt. Ezáltal az ügyfél tudatosan segítheti a számára fontos közösségi cél megvalósulását. A Mentor betét esetében pedig az ügyfél eldöntheti, hogy pénzéből a bank mely magyarországi vállalkozások projektjeihez nyújtson hitelt. Salamon hozzátette: a kockázat csak is a bankot terheli. A hitelkonstrukciók kapcsán elmondták, elsődleges céljuk az volt, hogy kigyomláljanak minden kezelési költséget, így tulajdonképpen a hitelek kapcsán csak egyetlen tételt kell megfizetnie az ügyfélnek: a kamatot.

Kishitel indul kisvállalkozóknak
Az emberek harmada online intézi banki ügyeit
Óriásit zuhantak a kockázati tőkebefektetések 
Rájöttünk, hogy a bankbetéten túl is van élet
MNB: forinthitelre kéne váltani a devizát
A legjobb válságkezelő bankot is díjazzák

Privátbankár - Zsiborás Gergő