Húzzunk miniszoknyát, vagy inkább képezzük magunkat?

Húzzunk miniszoknyát, vagy inkább képezzük magunkat? A LifeLong Learning Magyarország Alapítványtól megtudhatjuk, melyek azok a tényezők, melyek leginkább befolyásolhatják, hogy megkapunk-e egy állást, illetve kiderül az is, mi jellemzi a magyar nők munkakeresését.

Először is vegyük számba, hogyan érdemes keresni. Szomorú, hogy míg a munkanélküli nők 15%-a ölbe tett kézzel várja, hogy a munkaügyi központ találjon helyette állást, addig ez a módszer a dolgozó hölgyeknél csupán 1%-ban vezetett sikerre. Ellenben örvendetes, hogy azt az összetett, alapos és követendő megoldást, mely szerint a munkaügyi központ segítségét vegyítik az önálló kereséssel, a munkanélküliek 71%-a követi. A fiatalabbak, illetve a nagyvárosban élők ritkábban kérnek segítséget munkakereséshez, ami nem feltétlenül örvendetes tény.

Azon túl, hogy a munkaügyi központ támogatása mellett önmagunk is keresésbe bocsátkozunk, mozgósíthatjuk kapcsolatainkat, illetve képezhetjük magunkat. Sajnálatos az a tény, hogy munkakeresésüket megkönnyítendő a nők csak nagyon alacsony hányada adja tanulásra fejét, pedig számos képzési terület kínálkozik számukra: szakmai tovább-, vagy átképzés, személyiségfejlesztés, vezetői, női készségek elsajátítása, készségfejlesztés (pl. csoportmunka, konfliktuskezelés), beletanulhatnak más feladatkörökbe, valamint felmerül még az egyedül népszerűnek bizonyuló nyelvtanulás is. Mivel számos ingyenesen igénybe vehető képzés is a hölgyek rendelkezésére áll, ezért anyagi problémák nem hozhatók fel kifogásként.

Habár az idén született gyerekekkel már csak 2 éves korig maradhat otthon az édesanyja, bölcsődét/óvodát még mindig nagyon nehezen találnak a családok. Az anyák 66%-ának mindenképpen vissza kell mennie dolgozni a GYED lejárta után, azonban a férőhelyek igen szűkösek - derül ki a Gazdagmami.hu felméréséből. A 3 évesnél kisebb gyerekek 32%-a magánbölcsődébe kerül, 14%-ukra valamelyik családtag vigyáz. Óvodába valamivel egyszerűbb bejutni: a felmérésben résztvevők 43%-ának gond nélkül sikerült a körzeti óvodába beíratnia gyermekét 3 éves korban. Sok anya már a gyermek egyéves kora körül elkezdi feltérképezni a lehetőségeket, azonban a gyerekek 11%-ának még így is csak 4 éves kora után sikerül férőhelyet találni az óvodában. Pedig nagy szükség lenne férőhelyekre, hiszen az anyák 2/3-a mindenképpen vissza szeretne menni 2 éves kor után a munkahelyére, 68%-uk pedig már a GYES ideje alatt is dolgozna – ha lenne mit.

Ha már eljutottunk oda, hogy minden tőlünk telhetőt megtettünk azért, hogy tökéletes munkavállalóvá váljunk, és keresésünk is a lehető legalaposabb, izgalmas megvizsgálni, melyek azok a tényezők, melyek a leginkább befolyásolják, hogy megkapunk-e egy munkát vagy sem. A LifeLong Learning Magyarország Alapítvány által megkérdezett hölgyek megnyugtató módon a szaktudást rangsorolták az első helyre – viszont az iskolapadban megszerzett tudást csak nyolcadikként jelölték meg, így nem szabad eltekinteni attól, hogy a gyakorlatban megszerzett tudás sokkal-sokkal értékesebb annál, amit a középiskolában/egyetemen belénk vertek. A szakmai tapasztalat tehát elengedhetetlen.

Sajnos a rangsorban másodikként következett az életkor, mely nem az évek során felgyülemlett tapasztalatok megbecsülésére utal, hisz a kutatásból kiderült az is, hogy a 45 feletti hölgyek vannak legnagyobb arányban munka nélkül. Biztató viszont, hogy a fiatal nők csak nagyon kis hányada érzi korát hátráltató tényezőnek, azaz csak kevesen találkoztak azzal a diszkrimináló tényezővel, hogy fiatal nőket kevés tapasztalatuk, illetve a közeljövőben várható gyermekvállalásuk miatt nem alkalmazták szívesen. Sok múlik sajnos a kapcsolatok erején is.

Szomorú, hogy a gyerekek száma is fontosnak bizonyul a 45 év alattiak körében ahhoz, hogy őket válasszák ki egy állásra. Ők ugyanis még többnyire vagy kis – betegségre fogékonyabb – gyermekkel/gyermekekkel rendelkeznek, vagy „félő”, hogy gyermekvállalás miatt néhány évre elhagyják pozíciójukat. Így nagyon is diszkrimináló tényezőnek bizonyul a korral összefüggésben az utódok száma. Döbbenetes, hogy még a megnyerő külső sincs akkora súllyal jelen az interjún, mint a gyerekek száma.

A nyelvtudás, a kommunikációs készség, a bizonyítvány, a pontosság vagy a terhelhetőség mind csak ezen tényezők mögött kullognak – vélekednek a munkavállaló nők.

Mindezek ellenére ne csüggedjünk. Húzzuk ki magunkat, és tegyük meg, amit csak tudunk, hisz azért láthattuk, a szaktudás még messze a legfontosabbnak ítélt tényező volt. Korunkat ugyan nem tudjuk befolyásolni, s gyermekvállalásunkat sem kell feltétlenül munkahelyünk miatt elhalasztani, de a folyamatos tanulás, önfejlesztés, ha nem is minden esetben, de bizony lehet az a tényező, ami miatt éppen minket választanak ki, vagy ami miatt minket tartanak majd elég értékes munkatársnak ahhoz, hogy semmiképpen se tőlünk váljanak meg.


Többen próbálkozunk protekcióval

A Workania felmérése szerint az elmúlt 12 hónapban a 18-24 év közötti korcsoport 46%, a 25-34 közöttiek 41%-a, a 45-54 év közöttiek 34%-a keresett munkát. A jelenleg diákok közül 49%, a munkanélküliek 88%-a nézett új munkalehetőség után ezen időszak alatt. 2009-ben a megkérdezettek 28%-a keresett rövid vagy hosszú távú munkalehetőséget magának, esetleg valaki másnak – ez az arány csak egy százalékkal magasabb az egy évvel korábbi adathoz képest. A 18-54 év közöttiek 36%-a tervezi, hogy a következő egy éven belül állást fog keresni magának vagy ismerősének. A 18-24 évesek 49%-a, a 25-34 év közöttiek 40%-a, a 45-54 év közötti korcsoport 33%-a tervei közt szerepel álláskeresés a következő 12 hónapban.

A Workania internetes állásportál 2010. január 25-én hozta nyilvánosságra a magyarországi álláskeresési szokásokat felmérő, országos kutatásának eredményeit, melyet 2009. októberében végeztek el. Hazánk demográfiai jellegzetességeinek (nem, életkor, iskolai végzettség, lakóhely és régió szerinti) figyelembevételével lefolytatott reprezentatív felmérés teljes mintája ezúttal 1010 személy volt.

A munkakeresés során használt források közül a megkérdezettek 56%-a válaszolta, hogy barátok, rokonok, ismerősök megkérdezését is igénybe vette vagy ezt tervezi. A nyomtatott hirdetéseket használja a válaszadók kicsit több mint fele – 54%-a, az internetet alig több mint egyharmaduk veszi igénybe az álláskeresés során. Az internet hozzáféréssel rendelkezők között már magasabb a világháló népszerűsége, közülük 65% válaszolta, hogy az internet kínálta lehetőségeket használja elsősorban az álláskeresés során.

Az érettségizettek 52%-a, diplomával rendelkezők 68%-a, a diákok 69%-a keres az interneten állást. A keresés során igénybe vett források, csatornák tekintetében változások figyelhetők meg. A felmérés adatai szerint az egy évvel korábbihoz képest többen veszik igénybe a személyes kapcsolataikat, valamint némi növekedés tapasztalható az internet, mint forrás használata esetében, a nyomtatott hirdetések vonatkozásában viszont csökkenés látszik.

Míg 2008-ban a válaszadók 47%-a jelölte meg a barátokat, ismerősöket, mint igénybe vett forrást, 2009-ben már 56%-uk. A nyomtatott hirdetéseket 2008-ban a válaszadók 60%-a böngészte, 2009-ben 54%-uk. 2008-ban a megkérdezettek 33%-a keresett interneten állást, 2009-ben 36%-uk.

17 évet zuhant Szabolcs
Fogyatékosokkal hatékonyabb a vállalat 
Az egyszerű álláskeresést szeretjük
Csökkent az álláskeresők száma Észak-Magyarországon
Alig akad néhány állás a rengeteg munkanélkülinek
Borsodban van a legnehezebb dolga a pályakezdőknek
Könyvekből nem lehet megtanulni dolgozni

Privátbankár