Az EU-országok pénzügyminiszterei jóváhagyása alapján minden évben előzetes uniós egyeztetésnek vetik alá a nemzeti költségvetéseket

Az Európai Unió tagországainak pénzügyminiszterei kedden hivatalosan jóváhagyták azt az új szabályozást, amelynek értelmében minden év első felében előzetes uniós egyeztetésnek vetik alá a nemzeti gazdasági irányvonalakat és költségvetéseket.

A jövőre induló rendszer értelmében az Európai Bizottság jelentése alapján a tagállamok kormányait képviselő tanács minden év elején meghatározza majd az unió előtt álló gazdasági kihívásokat, és stratégiai iránymutatásokat ad ezek leküzdéséhez. A tagországoknak ezt figyelembe véve április végéig szükség esetén módosítaniuk kell középtávú pénzügyi stratégiájukat, illetve nemzeti reformprogramjukat. Nyáron a tagállamok ugyancsak uniós iránymutatást kapnak a következő évre vonatkozó költségvetésükkel kapcsolatban.
   
A rendszer - a miniszterek keddi brüsszeli üléséről kiadott közlemény szerint - lehetővé teszi, hogy fél éven át párhuzamosan figyelemmel kövessék a tagországok gazdaságpolitikáját, és időben kiderüljön, ha az eltérést mutat az uniós iránytól, illetve ha egyensúlytalanság van kibontakozóban.
   

Az Európai Unió polgárai lehetnek a nyertesei annak a döntésnek, amely szerint a tagországok pénzügyminiszterei jóváhagyták, hogy minden év első felében előzetes uniós egyeztetésnek vetik alá a nemzeti gazdasági irányvonalakat és költségvetéseket - mondta  az MTI kérdésére válaszolva Oszkó Péter volt pénzügyminiszter. Mint mondta: a döntés nyomán a kormányoknak kevesebb rövidtávú politikai cél magvalósítására lesz lehetőségük, így hosszabb távon a tagországok költségvetése a pénzügyi stabilitás irányába mozdulhat el.

Az uniós zsargonban európai félévnek nevezett új rendszert az EU-n belüli gazdasági együttműködés javításán dolgozó - Herman Van Rompuy EU-elnök vezette - munkacsoport dolgozta ki. A csoportot (amely gyakorlatilag a pénzügyminiszterekből áll) annak érdekében állították fel a tagországok állam- és kormányfői, hogy dolgozzon olyan szabályokat, amelyek lehetővé teszik a gazdasági válságok megelőzését, illetve könnyebb kezelhetőségét a jövőben. Van Rompuy a kormányfők október végi találkozóján számol be arról, milyen javaslatok születtek a munkacsoportban.
   
A keddi brüsszeli pénzügyminiszteri találkozó hivatalos napirendjének középpontjában a bankadó uniós bevezetése, illetve a pénzügyi piaci ügyleteket sújtó illetékről folytatott eszmecsere áll. Már az ülés előtti nyilatkozatokból kiderült ugyanakkor, hogy az utóbbit illetően jelentős nézetkülönbségek vannak a tagállamok között. Anders Borg svéd pénzügyminiszter például kijelentette, hogy egyelőre nem támogatja a tranzakciós adót, mert a banki adó megfelelőbb forma, és elegendő tartalékot biztosíthat jövendő válságok esetére.
   
Az unióban elvi síkon már egyetértés van abban, hogy a bankadót be kell vezetni a tagországokban. A tranzakciós adóval kapcsolatban pedig már korábban azt jelezte az EU, hogy ezt csak akkor vetné ki, ha nemzetközi megállapodás is születne róla a világ legfejlettebb országait, illetve az élen járó feltörekvő országokat magában foglaló Húszak csoportjának (G20) tagjai között.



Szorosabb fiskális politikai koordinációt hozhat az új szabály

Magyarország szempontjából inkább korlátozza, mint bővíti a magyar fiskális mozgásteret, illetve általában a gazdaságpolitikai mozgásteret az új uniós szabályozás - mondta Ádám Zoltán, a TakarékBank vezető elemzője. A szakértő szerint az új szabályozás az uniós szintű gazdaságpolitikai koordináció, és ezen belül a fiskális politika koordinációjának az erősítését célozza.
   
Hozzátette: a tényleges praxisban dől majd el, hogy az unió milyen mértékben lesz képes az egyes tagországok gazdaságpolitikáját befolyásolni. Egyelőre az sem világos, hogy milyen szankciókkal jár majd, ha egy tagország nem tartja magát az uniós előírásokhoz.
   
Arra azonban számítani lehet, hogy az unió a fiskális stabilitási célokat igyekszik majd az eddigieknél is erőteljesebben képviselni. Az erőteljesebb gazdaságpolitikai koordináció, a fiskális pályáknak a szorosabb figyelemmel kísérése pedig korlátozni fogja a tagállamok fiskális mozgásterét. Ez magyar szempontból egyfelől jó hír, mert kevesebbet lehet majd hibázni. Másfelől a kormányoknak tudomásul kell majd venniük, hogy "élénk érdeklődés" kíséri a tevékenységüket Brüsszelben - fejtette ki az elemző.

MTI