1. Privátbankár
  2. Cikkek
  3. Bankadó: 80 milliárdot velünk fizettetnek ki

Bankadó: 80 milliárdot velünk fizettetnek ki

2010. július 07., 13:21

Az MKKT hatásvizsgálata szerint a bankadó bankrendszerre eső 130 milliárd forintos részéből mintegy 80 milliárd forintot át fognak hárítani a meglévő ügyfélkörükre

A Költségvetési Tanács hatásvizsgálata szerint a bankadó bankrendszerre eső 130 milliárd forintos részéből mintegy 80 milliárd forintot (60%) a bankok és takarékszövetkezetek várhatóan át fognak hárítani a meglévő ügyfélkörükre

A Költségvetési Tanács (MKKT) költségvetési hatásvizsgálatot készített a kormány gazdasági és pénzügyi tárgyú törvényjavaslatairól. Az elemzés a törvényjavaslat következő hét elemére terjed ki: 1) az adórendszeren kívüli kereset fogalmának bevezetése; 2) a társasági adó 10%-os kulcsának kiterjesztése; 3) a személyi jövedelemadóról szóló törvény egyes pontjainak módosítása; 4) a vagyonadó eltörlése; 5) az örökösödési és ajándékozási illeték átalakítása; 6) a bérfőzési szeszadó eltörlése 50 literes mennyiségig; 7) a pénzügyi szervezetek különadójának bevezetése.


Adórendszeren kívüli kereset

A T/581. számú törvényjavaslat I. fejezete létrehozza az „adórendszeren kívüli kereset” fogalmát és az ahhoz kapcsolódó foglalkoztatás feltételeit. A törvényjavaslat értelmében e fogalom csak és kizárólag a természetes személyek között háztartási munkára létesített munkavégzésre irányuló jogviszonyra terjed ki. Korábban alkalmi munkavállalói könyvvel (amvk),
A LIGA Szakszervezetek kifejezetten rossz ötletnek tartja a "cselédtörvénynek" is nevezett, az adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatás feltételeinek megteremtéséről szóló törvényjavaslatot, és annak visszavonását követeli - közölte a LIGA szerdán az MTI-vel. A LIGA közleményében emlékeztet arra, hogy a kifogásolt törvényjavaslat megszavazása esetén lehetővé tenné, hogy mindenféle adó és járulék befizetése nélkül vállalhassanak egyesek munkát a ház körül.
egyszerűsített foglalkoztatás formájában lehetett létesíteni ilyen típusú jogviszonyt. Az egyszerűsített munkavállalás előnye a munkavállaló számára, hogy nyugdíjra, egészségbiztosításra és munkanélküli ellátásokra jogosít, míg az új foglalkoztatási forma mindezekre nem teremt alapot. Ezért azoknak a munkavállalóknak, akik korábban amvk-vel dolgoztak, nem áll érdekében az új foglalkoztatási formára való átállás. A munkaadóknak azonban lényegesen olcsóbb az új foglalkoztatási forma, mivel a korábbi 30%-os nettó bér alapú kulcs helyett havi 1000 Ft regisztrációs díjat kell csak fizetni a háztartási alkalmazott után. Ezért elképzelhető, hogy az alkalmazottak egy része így kikerül az egyszerűsített alkalmi munkavállalás szabályai alá tartozó járulékköteles bérek köréből, ami potenciális járulékkiesést eredményez.

Az MKKT becslése szerint a jelenlegi jogszabályi változás következtében az érintettek körének figyelembe vételével 0,2-0,3 milliárd Ft járulékbevétel eshet ki. Ezekre a munkavállalókra azonban a foglalkoztató megfizeti az őt terhelő regisztrációs díjat, amelyből a bevételnövekedés a fenti kiesés 15%-át is elérheti. További hatás, hogy a korábban semmilyen formában nem regisztrált munkavállalók egy részét is bejelentik, és utánuk is megfizetik a regisztrációs díjat. Ennek nagyságrendjére igen nehéz következtetni, de a becslés szerint ez pótlólagosan mintegy 10%-kal csökkentheti a kieső bevételeket.

A változtatás 2010-ben csak a második félévre jutó járulék-, illetve adóbevételt érinti. Összességében az intézkedés nettó hatása évi -0,3 milliárd Ft nagyságrendű.


Társasági adó

Közvetlen hatások
A törvényjavaslat értelmében a társasági adó szabályozása a következőképpen módosul. 2010. július 1-jei hatállyal a számított adóalap első 50 millió forintjáról 500 millió forintra nő a 10 százalékos kedvezményes adókulcs felső határa. Ezzel egyidejűleg az igénybevétel szabályai jelentősen egyszerűsödnek, így lényegében egy progresszív társasági adórendszer jön létre. Mivel a szabályozás-változtatás az adóév közben történik, a javaslat a következő számítást ajánlja 2010-re. A számított adóalap 50%-ára a 2010. június 30-i szabályok érvényesek, a kedvezményes kulcs pedig az adóalap első 50 millió forintját érinti. Az adóalap fennmaradó 50%-ának első 250 millió forintjára a kedvezményes 10%-os kulcs alkalmazható.

Itt vannak az adóterv részletei
A kkv-knak kedvez az akcióterv
Az MKKT társasági adóbevallási adatokon alapuló számításai szerint a számított adóalap 45%-a adózna az új, kedvezményes kulccsal, amely nyereségtömeg hozzávetőleg 80 százaléka 500 milliónál kisebb vállalati profitokból tevődik össze (vagyis esetükben a magasabb kulcs alkalmazására nem kerül sor). A törvényi változtatás statikus hatásaként 2010-re eredményszemléletben 57 milliárd Ft elmaradt adóbevételt, míg 2011-2014-re – amikor az egész évben az új adórendszer érvényes – 120-131 milliárd Ft közvetlen (statikus) bevételkiesést kapunk.

Közvetett hatások
A társasági adó változtatás a makrogazdasági pályát is érintheti, amely közvetett hatásában ugyancsak visszahat a költségvetésre. Makro szempontból a társasági adó változása nem egy az egyben érinti a vállalatok tőke költségét. Ennek két fő oka van. Egyrészt, mivel a vállalatok részben hitelből finanszírozzák a beruházásokat, és a hitelek utáni kamatfizetés csökkenti az adóalapot, így az adó csökkentése is tompítva jelenik meg, a hitelből történő finanszírozás miatti „meg nem fizetett adóból származó nyereség” pedig az alacsonyabb adó mellett kisebb. Másrészt, az értékcsökkenési leírás szintén adóalapot csökkentő tétel, így a társasági adó csökkentése mérsékli az ebből a forrásból „megtakarított adót” is. Azzal számolnak, hogy az adóváltoztatásnak kb. háromnegyedét kompenzálja a fenti két hatás.

Az adó csökkentése egyértelműen emeli a magánberuházásokat, 2014-ig a privát beruházások több mint 1 százalékkal lesznek magasabbak (növekedési ütemük 2012-ig több mint 0,4 százalékponttal emelkedik), hiszen az olcsóbbá váló tőkébe jobban megéri befektetni. Önmagában mindez a fogyasztási javakból a tőkejavak felé irányuló átcsoportosítást okozna, és csökkentené a lakossági fogyasztást. Ezt a helyettesítési hatást azonban majdnem teljes mértékben kompenzálja az 5 fő alatti vállalkozások tulajdonosainak rendelkezésre álló jövedelem emelkedése és a megnövekvő GDP miatti fogyasztási keresletbővülés.

A társaságiadó-változtatás jelentős közvetlen egyenlegrontó hatását némileg ellentételezi a tehercsökkentés miatti várható – főként beruházás-növekedésből fakadó – közvetett hatás. Az alappálya elsődleges egyenlegét érintő teljes hatás 2010-ben kb. 53 milliárd Ft, míg 2011-2014-ben 110-120 milliárd Ft.


Szja

Értékcsökkenési leírás
A törvényjavaslat értelmében megváltoznak az ingatlant nem egyéni vállalkozóként bérbeadók elszámolási feltételei. Az év felétől az szja tv. 11 melléklete szerinti értékcsökkenési leírást használhatják ezek az adózók. A jellemzően előforduló költségek körébe bevont értékcsökkenési leírás elszámolhatósága 2010-re körülbelül 6,2 milliárd Ft költségvetési bevételkiesést eredményez, a következő években pedig 12-14 milliárd Ft lehet a nagyságrend, mert akkor ez a hatás már egész évben érvényesül. Megjegyzendő azonban, hogy a kevés adat miatt a becslés bizonytalan.

Vállalkozói szja
2011-től lenne 16%-os egykulcsos szja
Még nem döntött a parlament az adóváltozásokról
A törvényjavaslat értelmében megváltoznak az egyéni vállalkozók adózásának szabályai úgy, hogy a korábbi 19%-os vállalkozói szja kulcsot éves 500 millió Ft-os adóalapig 10%-os vállalkozói szja kulcs váltja fel. Az 500 millió Ft feletti részre továbbra is 19%-os kulcs vonatkozik. 2010-ben a változtatás csak a második félévre jutó adóbevételt érinti, és speciális szabályozás él erre a fél évre.

A fenti intézkedés közvetlen hatása a következő: az egyéni vállalkozók gyakorlatilag teljes köre az 500 millió Ft-os határ alatt marad, így az egyéni vállalkozók az eddigi 19%-os kulcs helyett 10%-os kulccsal fognak adózni. A teljes vállalkozói adóalapra nézve ez 2010 teljes évre 4,6 milliárd Ft-os éves bevételkiesést jelent. Azonban az adócsökkenés egyúttal megnöveli a vállalkozói osztalékalapot, amely növekedés 25%-os osztalékadókulccsal számolva éves 1,1 milliárd Ft-os osztalékadó növekedést generál. Hasonlóan, mivel az osztalékjövedelemre egészségügyi hozzájárulást kell fizetni (14%), éves 0,6 milliárd Ft-tal nőnek a költségvetés járulékbevételei.

Összességében tehát éves szinten 2,9 milliárd Ft-tal csökkennek a költségvetés bevételei, ami 2010-re 1,4 milliárd Ft-os bevételkiesést jelent. A közvetlen hatások nagyságrendjét a következő táblázat mutatja.


Vagyonadó megszüntetése, egyéb helyi adók és elvonások

Nem központi költségvetésnek fizetendő elvonások
A T/581. számú törvényjavaslat az államháztartás központi alrendszerén kívüli tételekre vonatkozóan is tartalmaz rendelkezéseket. A helyi adók közül megszűnik a vállalkozók kommunális adója és az építmények után fizetendő idegenforgalmi adó, valamint eltörlik a vízitársulatok társulati hozzájárulását is. Ezek a változtatások közvetlenül nem érintik a külső tételeket (az esetlegesen megnövekvő központi költségvetési támogatások belső tételek), ezért hatásukkal az anyagban nem számolnak.

Vagyonadó
A javaslat szerint hatályát veszti a nagy értékű vagyontárgyak adóztatásáról szóló törvény, ennek körülbelül 1,2 milliárd Ft-os bevételkiesési hatása van. A javaslat szerint továbbá megszűnik a nagy teljesítményű személygépkocsik adójának levonhatósága a cégautóadóból, mivel az előbbi tétel megszűnik. A márciusi előrejelzési körben nem számoltak ezzel, mivel nem álltak rendelkezésre releváns adatok (a bevallott cégautóadók száma a vélt teljes állományhoz képest igen alacsony, azaz az eltitkolás mértéke sokkal jelentősebb tétel). Ennek megfelelően nem számítanak érzékelhető bevételi hatásra a cégautóadóra vonatkozó adómódosításból.


Illetékek

Mától nincs öröklési és ajándékozási illeték
A törvényjavaslat értelmében mentes az öröklési és ajándékozási illetéktől az örökhagyó és az ajándékozó egyenes ági rokona (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) által megszerzett örökség és ajándék. Az örökösödési illeték esetében 20 millió forintos határig a közeli hozzátartozó eddig is illetékmentes volt, mostantól azonban egyenes ágon az öröklési és ajándékozási illetéket egyáltalán nem kell megfizetni. Az örökösödési illeték esetében a 20 milliós értékhatár a többi közeli hozzátartozóra megmarad.

Az éves bevételkiesés 2010-ben a becslés szerint a két illetékfajtára és a teljes illetékbevételre vonatkozóan 2,8 milliárd (ebből mintegy 1,5 milliárd Ft származik az egyenes ági rokonok közötti ajándékozási illeték eltörléséből és 1,3 milliárd Ft a 20 millió Ft feletti vagyontárgyak egyenes ági rokonok közötti örökösödési illetékének megszüntetéséből). A hatás kb. 56%-a érinti a központi költségvetést, és 2010-re a féléves bevezetés miatt ennek mintegy fele érvényesül.


Egyéb lakossági adóbefizetések (bérfőzési szeszadó)

A pálinkához még Brüsszelnek is lesz egy-két szava
A törvényjavaslat VIII. fejezete nyomán megváltozik a bérfőzési szeszadó szabályozása, és sem a bérfőzetés, sem a magánfőzés keretében való lepárlás után nem kell bérfőzési adót fizetni háztartásonként éves szinten 50 literes főzhető/főzethető mennyiség alatt. Az intézkedés kb. 7,4 milliárd Ft közvetlen bevételkieséssel jár.


Bankadó

Az MKKT feltételezése szerint a pénzügyi szervezeteket terhelő különadó bankrendszerre eső 130 milliárd Ft-os részéből mintegy 80 milliárd Ft-ot (60%) a bankok és takarékszövetkezetek várhatóan át fognak hárítani a meglévő ügyfélkörükre, ugyanis feltételezésük szerint a kormányzat nem kívánja megváltoztatni a pénzügyi szféra szabályozási környezetét. Ez az áthárítás ráadásul időben várhatóan koncentrált lesz, aminek két oka van.

Az Erste Bank szerint a pénzügyi szférának is hozzá kell járulnia a költségvetési problémák kezeléséhez és az államadósságból fakadó gondok enyhítéséhez, ehhez azonban egységes uniós eszközt kell találni - mondta az MTI-nek Andreas Treichl, az Erste Bank Csoport elnök-vezérigazgatója. Andreas Treichl szerint veszélyes, ha az unió minden egyes tagja másként kezeli a problémákat, mert az az országok közti egyensúly megbomlásához vezethet. Az Erste közös fellépést, egységes európai megoldást tartana megfelelőnek, Magyarország viszont, úgy tűnik, elhatározta, hogy külön úton jár. "Ettől nem vagyunk nagyon boldogok" - mondta az Erste vezetője.
Egyrészt a kormányzat kis átfutási idővel vezet be egy nagyarányú terhelést, másrészt a benyújtott javaslat külön nevesíti a pénzügyi szektor 2011-es fizetési kötelezettségét (200 milliárd Ft), illetve 2012-re is meghagyja az adó ismételt kivetésének lehetőségét, ezért a bankok eredménycéljaik tartása érdekében rákényszerülnek a gyors reakcióra. Ennek megfelelően a számítások arra a feltételezésre épülnek, hogy bár a 2010-es különadó tervezett bevétele a javaslat szerint még idén teljesül, ennek ellenére a bankrendszer az áthárítani kívánt összeg nagyobb részét 2011-re fogja időzíteni. Így a lehetőségeihez mérten időben jobban szét tudja teríteni a megnövekedett költségeit, és kevésbé veszélyezteti az eredményességét.

A különadó áthárításával kapcsolatos banki viselkedést várhatóan a következő tényezők határozzák meg az MKKT véleménye szerint. A lakossággal szembeni erős banki alkupozíció azt valószínűsíti, hogy az áthárított különadó legnagyobb része, mintegy 50 milliárd Ft (az áthárított összeg 60%-a) a lakosságot fogja terhelni. A fennmaradó összegen belül pedig az éles vállalati szegmensbeli verseny és a kedvezőtlen konjunkturális környezet miatt fajlagosan nagyobb terhelés jut az önkormányzatokra. A lakossági szegmensen belül arra számítanak, hogy a banki költségek növekedése főként a változó kamatozású jelzálogfedezettel biztosított hiteleken fog lecsapódni, mivel a meglévő hitelek tetemes refinanszírozási költsége miatt nem lesz jellemző az ügyfelek elvándorlása; a nagyszámú szerződés miatt kisebb mértékű lehet a fajlagos hitelköltség-növekedés; illetve a jelenlegi banki gyakorlat abba az irányba mutat, hogy a hitelek átárazódása nem szabályalapú, hanem banki jövedelmezőségi megfontolásokon alapuló diszkrecionális döntések eredménye.

A kamatbevételek növelése mellett az áthárításnak egy további csatornája lehet a kamatkiadások csökkentése az ügyfelek számára a korábbinál kevésbé előnyös betéti termékek kialakításán keresztül. A bankok ezen túl a különféle banki szolgáltatásokért kért díjak és jutalékok emelésével is képesek részben ellentételezni a különadó folytán megemelkedett költségeiket. Fontos hangsúlyozni, hogy az adó áthárítási hatásaihoz alkalmazott feltevések a jelenlegi szabályozási környezet változatlanságát tételezik fel. Amennyiben hatásos új intézkedések születnek például a pénzügyi szektor fogyasztóvédelmi területein, akkor ez érdemben is csökkentheti az áthárítás mértékét.

Ön hogyan értékeli az Orbán-kormány első hónapját? Szavazzon!
A pénzügyi szervezetekre tervezett különadó makrohatásainak értékelését megnehezíti, hogy az adó 2011-2012-es pontos kivetési módja nincs specifikálva. A gazdaság szereplőinek – a makrogazdasági hatások szempontjából kulcsfontosságú – várakozása szerint az adó 2012-ig fennmarad. A hatásvizsgálat nem számol a hitelintézetek kivonulásával sem. Emellett egy százalékpontos hitel-betét kamatkülönbözet emelkedést is valószínűsítenek, amely elsősorban a lakossági szegmens hitelkamatainak emelkedésében fog tükröződni. Ezen túlmenően azt tételezik fel, hogy a biztosító társaságokra jutó adó részben beépül a költségekbe, és hasonló viselkedést vált ki, mint egy 60 milliárd Ft közvetlen költségvetési bevételt eredményező fogyasztási típusú adóemelés.

Mivel a feltételezések szerint a tervezett adó közvetve jelentős részben a lakosságot terheli, így a lakosság rendelkezésre álló jövedelme a megnövekedett hitelköltségek és biztosítási díjak miatt csökken. A különadó bevezetése jelentős, 2010-2012-között összességében akár 1 százalékos fogyasztásmérséklő hatást is kifejthet. A hitel-betét kamatrés emelkedése is csökkenti a lakossági fogyasztást, és a magánszektor beruházási keresletét is visszaveti.

Privátbankár - Valentínyi Katalin

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés
Hozzászólások : 0 db Hozzászólok »
Szóljon hozzá - számít a véleménye!

Címlapon

Katasztrófális görög helyzetről ír egy német lap

2012. május 25., 17:00
Katasztrófális görög helyzetről ír egy német lap

Görögországban leálltak a 130 milliárd eurós hitelprogramhoz kapcsolódó reformok - írta a Süddeutsche Zeitung. A német lap szerint az átmeneti kormány csaknem teljesen cselekvésképtelen, a februárban elfogadott hitelprogramhoz kapcsolódó előírásokat pedig egyáltalán nem tudja teljesíteni. Leállt például a privatizáció, ami önmagában is milliárd eurós nagyságrendű lyukat üt a költségvetésben.

Wo bist du Nicolas?

Legfrissebb híreink

Ajánlatunk

Állásajánlatok

További állásajánlatok

Facebook