Kamatdöntés: az óvatosság nem jelent trendfordulót

2010. január 13., 15:03

A jegybank a legutóbbi kamatdöntése előtt is érzékeltette, hogy biztonságra, ugyanakkor kiszámíthatóságra törekszik. Egy tag legutóbb így is kiszavazott

A jegybank a legutóbbi kamatdöntése előtt is érzékeltette, hogy biztonságra, ugyanakkor kiszámíthatóságra törekszik. Egy tag legutóbb így is kiszavazott, de nagy vita most sem alakult ki. A jegybank legutóbbi 25 bázispontos csökkentésével egy hosszabb félszázalék pontos "enyhítési ritmust" tört meg a piaci várakozásokkal ellentétben - ma hozták nyilvánosságra az ülésről készült jegyzőkönyvet.

A tavalyi év utolsó kamatdöntő ülésén a jegybank 25 bázispontos kamatvágást hagyott jóvá, bár a piaci várakozások az addig megszokott fél százalékpontos enyhítést vártak. A tanács december 21-ei üléséről készült jegyzőkönyvéből kiderül, miért 6,25%-os alapkamattal zártuk a 2009-es évet.

A Monetáris Tanács tagjai egyetértettek abban, hogy a jelenlegi kereslethiányos reálgazdasági környezetben az inflációs kilátások lehetővé teszik a jegybanki alapkamat további csökkentését. A tagok túlnyomó többsége szerint a globális pénzügyi piaci helyzet alakulása ugyanakkor egyelőre korlátozza azt, hogy a makrogazdasági oldalról indokolt monetáris politikai lazítás a korábbi hónapokra jellemző ütemben folytatódjon - áll a jegyzőkönyvben.

Egyetértés volt a testület tagjai között abban a kérdésben, hogy a reálgazdasági pálya a vártnak megfelelően alakul: a belső kereslet által vezérelt növekedés egyelőre nem indult meg, miközben az export alakulása némileg kedvezőbb a vártnál. A külső konjunktúra tekintetében a várakozásoknál valamivel jobb kép rajzolódik ki rövid távon, de jelentős a kockázata annak, hogy a nemzetközi kormányzati ösztönző lépések hosszú távon nem lesznek hatásosak. Az inflációs folyamatok a korábban tapasztalt kedvező pályának megfelelően alakulnak, és az utolsó inflációs tényadat nem befolyásolja az inflációs kilátásokat.

Intő jelek
A magyar pénzügyi folyamatokra továbbra is a nemzetközi hangulat gyakorolta a legerőteljesebb hatást. A korábbi időszakokkal ellentétben azonban a fejlett országok gazdaságával és gazdaságpolitikájával kapcsolatos hírek mellett a hangulat alakításában két egyedi, kisebb gazdaságot érintő országspecifikus esemény is meghatározó szerepet töltött be: Dubai és Görögország megítélésének romlása erőteljesen hatott a globális befektetői hangulatra, s a hazai pénzügyi folyamatokra is. A magyar kockázati megítélés a fontosabb kockázati felármutatók alapján enyhén romlott az elmúlt hónap során - áll a kamatdöntés jegyzőkönyvében a tanács összegző véleménye a 25 bázispontos kamatvágás előtt lezajlott folyamatokról.
A Monetáris Tanács megítélése szerint az elmúlt egy-másfél hónapban a külső kockázati kondíciók már nem javultak tovább, sőt az utolsó két-három hétben romlás volt tapasztalható. Többen kiemelték a Dubaira és Görögországra vonatkozó kedvezőtlen híreket, amelyek óvatosságra inthetik a Magyarországhoz hasonlóan magas külső- és belső adósság szinttel rendelkező feltörekvő országokat. Elhangzott ugyanakkor olyan vélemény is, hogy hosszabb távra visszatekintve Magyarország helyzete egyértelműen javult, és a piacok értékelték a változásokat a stabilitási és költségvetési folyamatokat illetően.

Egyesek megismételték azt a korábbi üléseken ismertetett véleményüket, hogy a többletlikviditás továbbra is a nemzetközi pénzügyi piacok likvid szegmenseit keresi, és nem a hosszú távú finanszírozási lehetőségeket, ami újabb eszközár-buborékok kialakulásához vezethet. A nagymértékű nemzetközi költségvetési expanzió a kiszorítási hatáson keresztül hosszabb távon kedvezőtlenül hathat a vállalatok finanszírozására, és a növekedési kilátásokra.

A monetáris tanács korábbi kamatlépései, illetve kamatpolitikai kommentárjai nyilvánvalóvá tették, hogy az inflációs kilátásokra tekintettel indokolt a folyamatos kamatcsökkentés. Ugyanakkor a tanácstagok többsége egyetértett abban, hogy az elmúlt időszak eseményei egyelőre a kamatcsökkentési ütem mérséklését teszik indokolttá. Többen kiemelték, hogy a kedvezőtlen nemzetközi események ellenére a hirtelen kamatpolitikai váltás indokolatlan lenne, és nem lenne összeegyeztethető az MNB eddigi, egyenletes lépésekre és kiszámíthatóságra törekvő kamatpolitikájával. Elhangzott olyan vélemény is, hogy a kockázati prémium emelkedésének hatásán nem lehet úgy áttekinteni, mint az áfa-emelkedés hatásán, mert nem lehet kiszámítani a kockázati prémium emelkedés tartósságát. Egyes tanácstagok kiemelték, hogy a a kamatlépések reálgazdasági átgyűrűzése késleltetett, ugyanakkor az azonnali piaci reakciók az ország finanszírozási helyzetét rövid távon is befolyásolhatják.

Az Elnök a vitát követően szavazásra bocsátotta a felmerült javaslatokat. Az alapkamat 25 bázispontos csökkentését 7 tag támogatta, 1 tag pedig (Bánfi Tamás)  az alapkamat 50 bázispontos csökkentésére szavazott.

Több a spórolt pénzünk, főleg devizában
Nulla helyett pluszban van a mérlegünk!
150 milliárdot félretettek a jövő évi kockázatokra 
Nem volt elég szigorú a kormány
Simor: önmagában a büdzsé nem old meg semmit
London: az MNB elfelejti a feles csökkentéseket egy időre

Privátbankár

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés
Hozzászólások : 0 db Hozzászólok »
Szóljon hozzá - számít a véleménye!

Címlapon

A nyártól könnyebb lesz majd kirúgni a munkavállalókat?

2012. május 26., 07:30
A nyártól könnyebb lesz majd kirúgni a munkavállalókat?

Július elsejétől él a Munka Törvénykönyve, de az új jogszabálycsomaghoz még a Parlament elfogad egy átmeneti rendelkezéseket tartalmazó másik törvényt is. Ennek értelmében valószínűleg lesznek olyan passzusok, melyek csak jövőre lépnek életbe. A felmondási tilalmak köre ugyanakkor már nyártól szűkül, új fogalom a törvényben a távolléti díj, mely az átlagkeresetet váltja - ez sokak számára kevesebb pénzt jelent majd.

Facebook