Matolcsy: kipateroltuk az IMF-et az országból

2011. május 03., 16:37

A nemzetgazdasági miniszter szerint az országból "kipaterolt" IMF nem engedte volna, hogy bank- és ágazati válságadókat vessen ki a kormányzat, és a magánnyugdíjpénztárakból se tudtak volna 3000 milliárdot forintnyi megtakarítást átterelni az állami rendszerbe a nyugdíjreform keretein belül. Matolcsy György szerint a "gazdasági szabadságharc" első része miatt a jövő most már nincs veszélyben, a tárcavezető azonban így is áldozatot vár mindenkitől

A nemzetgazdasági miniszter szerint az országból "kipaterolt" IMF nem engedte volna, hogy bank- és ágazati válságadókat vessen ki a kormányzat, és a magánnyugdíjpénztárakból se tudtak volna 3000 milliárdot forintnyi megtakarítást átterelni az állami rendszerbe a nyugdíjreform keretein belül. Matolcsy György szerint "gazdasági szabadságharc" első része miatt a jövő most már nincs veszélyben, a tárcavezető azonban áldozatot vár mindenkitől.

Magyarország legsúlyosabb terhét, az államadósság okozta terhet csakis az emberek összefogásával, személyes áldozatok vállalásával lehet csökkenteni – idézi a kormányzati kommunikációs portál a Matolcsy György által kedden elmondottakat.

"Kipateroltuk az IMF-et" - Ön szerint jó ötlet volt?
Igen, ne diktáljanak nekünk.
Igen, már megvagyunk nélkülük is.
Egy biztonsági hitelkeretet még elfogadhattunk volna.
Nem, mert pár év múlva újra segítségre fogunk szorulni.









A miniszter a Széchényi Klub mai ülésén rámutatott: Magyarország gazdasági szabadságharcot folytat, amelynek első lépése az volt, hogy az elmúlt év folyamán a kormány „kipaterolta” az IMF-et az országból. Ez egy igen kockázatos cselekedet volt, sokan ugyanis úgy gondolták, hogy nincs élet a Valutaalap nélkül – fogalmazott Matolcsy György, hozzátéve: enélkül a lépés nélkül nem tudtuk volna alkalmazni a bankadót, a válságadókat, nem tudtuk volna átalakítani a nyugdíjrendszert, mert az IMF nem engedte volna. A Nemzetközi Valutaalap egyetlen olyan eszközt sem engedett volna használni, melyet a magyar kormány alkalmazott az elmúlt közel egy évben, melyek a jövő veszélyeztetése nélkül segítenek a szakadékból való kijutásban.

Ki lehet-e "paterolni" az IMF-et?
Magyarország IMF-tag így a valutaalap alapokmányában leírtakat vállalva a nemzetközi szervezet évente tart rendes, tagi felülvizsgálatot Magyarországon. Erre hazánk esetében legutóbb tavaly októberben került sor. A 2008-ban többek között az IMF-fel kötött hitelszerződésben vállaltakat Magyarországnak attól függetlenül be kell tartania, hogy nem élt egy újabb, biztonsági hitelkeret elfogadásának lehetőségével, mint például Románia. Szerződésünk a valutaalappal tavaly októberben járt le. A válság kitörésekor, 2008 őszén felvett 20 milliárd eurós hitelt már idén elkezdjük törleszteni, az első 2 milliárd eurós részletet december elején kell visszafizetnünk az Európai Uniónak (az EU adta a hitel egy részét). Ehhez azonban szükségünk volt dollárkötvények kibocsátására is. 

Ezután a kormány megalkotta a Széll Kálmán Tervet (az ebben foglalt konszolidációs lépések nagy része összhangban van az IMF technikai ajánlásaival), melyben rögzítették az államadósság csökkentésének módját és ütemét, majd ezt követően Magyarország új alaptörvényébe is beépítettek az államadóssággal kapcsolatos alkotmányos féket – sorolta az elmúlt hónapok gazdaságpolitikai eredményeit a miniszter.

A politikus elmondta: most a kormány arra kérte az országgyűlést, hogy törvénnyel emelje az összefogás az államadósság ellen mozgalmat jogszabályi szintre. Matolcsy György tájékoztatta arról a jelenlévőket, hogy gazdasági elemzők előrejelzései szerint, az elkövetkezendő tíz évben összesen 30 ország lesz képes csökkenteni az államadósságát. Ha sikerülne hazánknak megvalósítani a Széll Kálmán Tervben foglaltakat, akkor Magyarország benne lenne ennek a 30 államnak az első ötös csoportjában.


 A Széchenyi Klub mai ülésén. Túl a "gazdasági szabadságharc" első felvonásán


Az első forintok
“Összefogás az Adósság Ellen Alap” címen eredetileg dr. Rédly Elemér atya indított harcot az államadósság ellen. A győr-szabadhegyi plébános idén vehette át Mádl Dalma asszonytól a "Hit pajzsa" kitüntetést, az ünnepélyes ceremónián jelentett be, hogy az általa létrehozott alapba 1 millió forintot ajánl fel saját jövedelméből. Az atya korábban úgy nyilatkozott "erkölcsi megújulás nélkül nincsen gazdasági újjászületés".
Ugyanakkor sok elemző arra is felhívta a figyelmet, hogy a kormány terveiben sok a kockázat, bár az kétségtelen, hogy a Széll Kálmán Tervben megfogalmazott tételek egyelőre megnyugtatták a nemzetközi piacokat, és növelték a hazánk felé irányuló bizalmat is - erről a szakminiszter az ülésen nem beszélt. A GKI legfrissebb havi összeállítása szerint kétséges, hogy a szükséges szerkezeti reformok a kellő mélységig megtörténnek, bár több nemzetközi hitelminősítő szerint nem is kell majd minden fájdalmas lépést végrehajtani. Az jelenleg biztosnak látszik, hogy a kormány az idei, valamint a 2012-es hiánycélt is teljesíteni tuja majd. Az irány tehát helyes. A Széll Kálmán Terv végrehajtása kapcsán a miniszter a mai ülésen maga is többször feltételes módot használt.

Magyarország megújításának a legelején vagyunk, a gazdaság ágazatainak többsége még válságban van, még nem történt meg többek között a beruházási és foglalkoztatási fordulat sem – fogalmazott a nemzetgazdasági miniszter, hozzáfűzve: ahhoz azonban, hogy megtörténhessenek ezek a változások, először szükség volt egy pénzügyi konszolidációra. Egy év alatt azonban még a legjobb pénzügyi eszközökkel sem lehet megoldani minden problémát. Ezért is gondolkozik a kormány a Széll Kálmán Tervvel több éves periódusban. A komoly változásokhoz többek között idő, erkölcs, felkészült kormány kell, de szükség van a személyes áldozatok vállalására is – szögezte le Matolcsy György.

Privátbankár - Zsiborás Gergő

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés
Hozzászólások : 0 db Hozzászólok »
Szóljon hozzá - számít a véleménye!

Címlapon

A nyártól könnyebb lesz majd kirúgni a munkavállalókat?

2012. május 26., 07:30
A nyártól könnyebb lesz majd kirúgni a munkavállalókat?

Július elsejétől él a Munka Törvénykönyve, de az új jogszabálycsomaghoz még a Parlament elfogad egy átmeneti rendelkezéseket tartalmazó másik törvényt is. Ennek értelmében valószínűleg lesznek olyan passzusok, melyek csak jövőre lépnek életbe. A felmondási tilalmak köre ugyanakkor már nyártól szűkül, új fogalom a törvényben a távolléti díj, mely az átlagkeresetet váltja - ez sokak számára kevesebb pénzt jelent majd.

Facebook