1. Privátbankár
  2. Cikkek
  3. Mentőterv: a bankok szerint ezt így nem!

Mentőterv: a bankok szerint ezt így nem!

2010. szeptember 10., 13:43

A Magyar Bankszövetség elnöke szerint elfogadhatatlanok és több ponton az Alkotmány szempontjából aggályosak is azok a javaslatok, amelyeket fideszes képviselők dolgoztak ki a lakáshitelesek megsegítésére

Erdei Tamás, a Magyar Bankszövetség elnöke szerint elfogadhatatlanok és több ponton az Alkotmány szempontjából aggályosak is azok a javaslatok, amelyeket Rogán Antal és Kósa Lajos fideszes képviselők dolgoztak ki a devizában eladósodott lakáshitelesek megsegítésére.

A Magyar Bankszövetség elnöke pénteken az MTI-nek nyilatkozva kiemelte: "semmilyen egyeztetés nem előzte meg a javaslatokat, mint derült égből a villámcsapás érte a szövetséget az indítványcsomag, írásban semmilyen konkrét előterjesztést nem láttak a bankszövetségnél".

Erdei Tamás szerint éppen ezért a lehető legrövidebb időn belül meg kell kezdenie a bankszövetségnek az egyeztetést mind a Fidesz-frakcióval, mind a kormánnyal, mert a fideszes honatyák javaslatai több ponton is aláássák a hatályos polgári jogi szerződések alapjait, az egész bankszakma működésére hátrányosak lehetnek, ha azokat a mostani formában fogadná el a parlament.

A konkrét javaslatokról elmondta: az indítványok nem veszik figyelembe azokat a már elfogadott, a bankok és az ügyfelek kapcsolatát körülíró pontokat,  amelyeket korábban a kormányzat a bankokkal együtt kidolgozott és azokat rögzítették a banki magatartási kódexben.

Kifejtette: a magatartási kódex  a hitelintézetek egyoldalú szerződésmódosításait már igen-igen szűk mezsgyére szűkítette, emellett olyan pontokat is magában foglal a magatartási kódex, amelyek egyértelműen a hitelfelvevők érdekeit védik.

Devizahitelem van, mit tegyek - vagy mit NE tegyek?

Egy oldal, ami összehozza a devizahiteleseket - csatlakozz a Facebookon, és segítséget is kaphatsz!
A mostani javaslatok azonban egyes pontjaikban "nonszenszek", felborítják azokat a jogi alapokat, amelyek jelenleg az ügyfelek és a pénzintézetek között fennállnak, a polgári szerződéses jogrend alapján. Példaként említette azt, ha az ügyfelek kérésére egyoldalúan és automatikusan meg lehetne hosszabbítani a jövőben a lakáshitelek futamidejét, ráadásul ez éppen olyan egyoldalú szerződésmódosításnak nyilvánulna, mint amilyeneket megtiltanak a bankoknak.

Erdei Tamás felvetette: ez azzal is járhatna, hogy tovább nőne a törlesztőrészleteiket nem fizető adósok száma, hisz ha automatikusan kérni lehet az ötéves meghosszabbítást, számos ügyfél különböző okokra hivatkozva esetleg kezdeményezné azt. További problémákat jelentene az is,  hogy a javaslatok az egész hazai jelzálogrendszert áshatják alá.

A bankszövetség elnöke kiemelte: a szövetség hivatalos álláspontja az, hogy minél előbb meg kell kezdeni a tényleges szakmai egyeztetéseket a kormány, a Fidesz-frakció és a bankszövetség között. A bankszövetség egyébként akkor fogja kialakítani végleges véleményét, amikor tételesen, írásban látja az előterjesztéseket a javaslatokról  - mondta Erdei Tamás.

A nyolc pont:

1. Megtiltanák az ügyfélnek hátrányos egyoldalú szerződésmódosítást
2. Megtiltanák az önkényes kamatemelést
3. Előírnák a középárfolyam alkalmazását
4. Előírnák az ingyenes előtörlesztés lehetőségét
5. Fizetésképtelenség esetén a bankok nem kérhetnének büntetőkamatokat és más extra díjakat
6. Az aktuális piaci értéknél többet nem követelhetnének a bankok
7. Kérelem esetén öt évvel automatikusan meghosszabbítható lenne a futamidő
8. Ezek az intézkedések nem terjedhetnek ki sem az üzleti célú befektetésekre, sem a második vagy harmadik ingatlan hitelezésére

 

Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke pénteken pártja kampánynyitó nagygyűlésén azt mondta: az, hogy a bankszövetség nem örül a javaslatnak, "teljesen rendjén való", "a bankárszövetség vezetőjét a bankárok választják, helyes, hogy ha az ő érdekeit képviseli". Az viszont szokatlan - folytatta -, hogy a szocialisták is "magukévá tették" a bankszövetség álláspontját, legalábbis úgy tűnik, "nem jutott még el az a felismerés tudatukig, hogy a bankárkormány után az ország nem azt várja, hogy most akkor alakuljanak át bankárellenzékké". Közölte, leülnek az érintettekkel tárgyalni, így a lakáshitelesek és a bankárok képviselőivel is.

Az LMP károsnak tartja, hogy ismét "bokszolás" indult a bankok és a kormány között; a Fidesz nyolcpontos tervezetét a devizahitelesek megsegítésére jó irányúnak tartják, de nehezményezik, hogy nem történt róla egyeztetés - mondta Ertsey Katalin, a párt országgyűlési képviselője. A politikus azt mondta: nem értik, miért várt a tervezettel a Fidesz a 226 forintos frank-árfolyamig és miért nem egyeztettek Matolcsy György nemzetgazdasági miniszterrel és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével.

 

Nem kötelezhetők a bankok a középárfolyam alkalmazására

A törvényjavaslat egyik pontja előírná, hogy a devizahiteleknél a forint-deviza átváltását ne vételi, illetve eladási árfolyamon, hanem középárfolyamon végezze a bank. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) elnöke, Szász Károly szerdán jelentette be, hogy jogszabály alkotását kezdeményezte a devizahitelek törlesztőrészletének középárfolyamon való elszámolásáról. Miután a hitelszerződésekben a vételi és eladási árfolyam szerepel, így az állam egy már megkötött polgári jogi szerződésbe "nyúl bele".

Török Gábor polgári jogász, egyetemi tanár úgy vélekedett, ezt az állam nem teheti meg. Véleménye szerint törvényben azt lehet előírni, hogy mekkora legyen a vételi és az eladási árfolyam közti különbség. Ez jelenleg eléri a 15 százalékot is, és ha a törvény arra kötelezi a bankokat, hogy elégedjenek meg 2 százalékos marzzsal, akkor a szerződésekhez nem kell hozzányúlni. Ekkor már csak egy probléma van: a visszamenőleges hatály - mutatott rá Török Gábor -, az új szerződésekre ugyanis akkortól ez a szabály lesz érvényes.
 
Lövétei István alkotmányjogász szerint ha az állam beavatkozik egy polgári jogi szerződésbe, és ebből bármelyik félnek kára származik, akkor azt kötelessége megtérítenie az államnak. Lövétei István a visszamenőleges hatállyal kapcsolatban elmondta, hogy az alapvető jogelv és az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint is ez csak akkor lehetséges, ha az érintettre nézve kedvezőbb az új szabály, mint a korábbi volt. Egy szerződéses kapcsolatnál azonban ez nehezen elképzelhető. A bank-ügyfél kapcsolatban a középárfolyammal ugyanis a hitelfelvevő jobban, a folyósító bank ellenben rosszabbul jár.

Lövétei István felvetett még egy lehetőséget: a körülmények lényeges változása indokolhat jogszabályváltozást, ezt azonban annyira meg kell indokolni, hogy elfogadja az Alkotmánybíróság. Felvetette azt is, hogy akinek az utólagos jogszabálymódosítás miatt kára származik, kérheti ennek megtérítését a jogalkotótól.

MTI

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés
Hozzászólások : 0 db Hozzászólok »
Szóljon hozzá - számít a véleménye!

Címlapon

A nyártól könnyebb lesz majd kirúgni a munkavállalókat?

2012. május 26., 07:30
A nyártól könnyebb lesz majd kirúgni a munkavállalókat?

Július elsejétől él a Munka Törvénykönyve, de az új jogszabálycsomaghoz még a Parlament elfogad egy átmeneti rendelkezéseket tartalmazó másik törvényt is. Ennek értelmében valószínűleg lesznek olyan passzusok, melyek csak jövőre lépnek életbe. A felmondási tilalmak köre ugyanakkor már nyártól szűkül, új fogalom a törvényben a távolléti díj, mely az átlagkeresetet váltja - ez sokak számára kevesebb pénzt jelent majd.

spanyolcsizma

Legfrissebb híreink

Ajánlatunk

Állásajánlatok

További állásajánlatok

Facebook