A fogyasztóvédelemre helyezi a hangsúlyt a PSZÁF, mely fogyasztóbarát szolgáltatókkal tartaná fenn a hazai pénzpiac stabilitását. De ki fizet meg mindezért?

Szeptember 1-jén lépett hatályba a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) új szervezeti és működési szabályzata (szmsz), melynek vonzata a szerkezeti átalakításon túl az is, hogy a felügyelet fealdatait kiszélesíti, elsősorban a fogyasztóvédelem területén - az új feladatokról és a PSZÁF jövőbeni kihívásairól tartott sajtótájékoztatót ma Budapesten a felügyelet vezetősége.

A fogyasztóvédelem sokkal fajsúlyosabb területté fog válni a jövőben, ez ugyan eddig is megtalálható volt a felügyelet munkájában, de nem olyan hangsúlyosan, mint ahogy az új vezetés tervezi - mondta el bevezetőjében a felügyelet nyáron kinevezett régi-új elnöke, Szász Károly. A pénzügyi krízis rávilágított arra, hogy szükség van rá, hogy a PSZÁF a prudenciális vizsgálatokat kiegészítse egy erősebb fogyasztóvédelmi stratégiával.

A felügyelet valódi fogyasztóvédelemmel szeretne foglalkozni, nem látszat tevékenységet - emelte ki Szász. A PSZÁF új stratégiájához új struktúra is tartozik az új szmsz ezt is megszabja. A fogyasztóvédelem jobban elválik a többi felügyeleti területtől.

A szót Balogh László, a felügyelet alelnöke vette át, aki szintén hangsúlyozta, hogy felértékelődött a fogyasztóvédelem szerepe a krízis alatt, míg eddig a PSZÁF az intézmények tőkeerejének és stabilitásának vizsgálatára helyezte a hangsúlyt. A PSZÁF új stratégiájához hasonló "trendek" máshol is megfigyelhetőek, akár az Egyesült Államokat, akár Nagy-Britanniát nézzük: az állam erősebb intézményi hátteret biztosított a pénzügyi felügyeletek fogyasztóvédelmi tevékenységének.

A pénzügyi műveletek és termékek, a jogi háttérrel együtt egyre bonyolultabbakká váltak - a fogyasztók pedig egyre kiszolgáltatottabbá - folytatta Balogh. A prudenciális felügyelet és a fogyasztóvédelem egymást kiegészítő tevékenységek, nem pedig egymásnak ellentmondóak. Ez a felismerés paradigmaváltás a honi piaci felügyelet történetében - mondta Balogh, utalva azokra a szakmai vitákra, melyek felvetették, hogy a két feladatkört nem szerencsés egy intézmény hatókörébe vonni.

Elég könnyű minket átverni

"A szektor tőkeerejét meg kell teremteni, legyen erős a pénzpiaci szektor, de tisztességes módon. Az így kialakuló bizalom fogyasztó és pénzügyi intézmények között szintén hozzájárul a szektor stabilitásához" - mondta az alelnök.

Ennek megfelelően a PSZÁF pontos és közérthető tájékoztatást vár el a pénzügyi szolgáltatóktól, hogy az ügyfeleknek valós választási lehetőségeik legyenek, ha pénzükről van szó. A felügyelet tervei szerint a fogyasztók és a pénzintézetek közötti "asszimmetrikus" kapcsolatot egyensúlyba kell hozni. Ugyanakkor a felügyelet szeretné partnerként magam mellett tudni a szektor szereplőit, mint Balogh elmondta, "hatékony fogyasztóvédelem nem létezik fogyasztóbarát szolgáltatók nélkül".  A pénzügyi kultúra fejlesztését is központba helyezik stratégiájukban, ennek érdekében a legtöbb eszközüket be is fogják vetni (az ajánlásoktól a határozatokon át akár bizonyos döntések kikényszerítéséig). De maga a PSZÁF is fokozottan fog figyelni saját felvilágosító és tájékoztató szerepkörére. A PSZÁF továbbra is élni kíván a nyilvánosság erejével, adott esetben ugyanis nem egy kisebb bírság összege az elrettentő, hanem az arról szóló hírek, melyek rontják az adott pénzintézet reputációját.

Az ügyfélbarát hozzáállás és az átláthatóság, a fogyasztók minél teljesebb tájékoztatása a PSZÁF szerint a szektorszereplőinek is hosszútávú érdeke.

Jogszabály-javaslatokon keresztül a PSZÁF indítványozta, hogy a szolgáltatóknál legyenek panaszkezelő biztosok, (a szolgáltatóknak ezentúl kötelezően jelenteniük kell, hányan foglalkoznak panaszkezeléssel) tovább javaslatot tettek egy pénzügyi békéltető testület létrehozására is, melynek tagjai elismert és független szaktekintélyek lennének. A már most is működő békéltető testületekkel ugyanis az a baj, hogy a pénzintézetek eddig hiányolták azok szakmai kompetenciáját, és jóformán bele sem kezdtek a tárgyalásokba. Szász Károly szerint januártól már működhetnének ezek a grémiumok, és a pénzintézeteknek kötelező lenne a tárgyalások megkezdése (a megállapodás már nem feltétlenül, de testületek ajánlásait nyilvánossá teszik, hogy ezzel is önmérsékletre kényszerítsék a szolgáltatókat).

Az eddig hiányolt szakmaiságot, mi most megadjuk - folytatta Siklósi Máté, a felügyelet ügyvezető igazgatója. a békéltető testületek kapcsán Kiemelte, hogy az új szervezeti felépítésben fontos szerepet kapott a PSZÁF ügyfélszolgálatának megerősítése. A felügyelet egyéni jogérvényesítésben továbbra sem fog tudni eljárni, hiszen ez nem is feladata, de az ügyfélszolgálat segíteni fogja a panaszosokat, bárki is fordul hozzájuk. Az információk ráadásul "egyablakos ügyintézésen keresztül" jutnak el a felügyelethez az ügyfélszolgálaton keresztül.

A felügyelet tehát, mint fogyasztóvédelmi hatóság a teljes pénzügyi szektort lefedi, ez alól csupán a pénzügyi szervezetekkel kapcsolatos tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat alapján versenyt érintő esetek képeznek kivételt, azokban továbbra is a Gazdasági Versenyhivatal lesz az illetékes.

Siklósi kiemelte, hogy az év első felében összesen 106 ezer panasz érkezett be a szolgáltatókkal kapcsolatban, a felügyelet ügyfélszolgálatára pedig 19 ezer kifogás (ebből 6000 eljárás indult). Az ügyvezető igazgató szerint ez nagyon magas szám.

Kérdésre válaszolva a sajtótájékoztató végén Szász Károly felhívta rá a figyelmet, hogy a fogyasztóknak ezek után is teljesíteniük kell majd azt, amit a szerződésükben vállaltak - és igaz ez a devizahitelesekre is. "A fogyasztók nem várhatják el, hogy a felügyelet vagy az állam, amint bajba kerülnek, azonnal megsegíti őket" - mondta Szász, de hozzá tette, megküldték a kormányzatnak a devizahitelekkel kapcsolatos javaslataikat a középárfolyamok alkalmazását illetően.  A részletekbe nem kívánt bele menni a felügyelet elnöke.

Kérdés, hogy PSZÁF által megfogalmazott elvárások majd milyen többlet terhet rónak a fogyasztókra? Így például a panaszkezelők felvétele vagy esetleg a devizahiteleseknek nyújtandó mentőöv. Balogh László szerint a szektor szereplői rá fognak jönni, hogy a fogyasztókhoz való hozzáállásban kell majd egymással versenyezniük, nem pedig csak az árban. A fogyasztóbarát hozzáállás pedig a szektor szereplőinek érdeke - az alelnök ezért nem számol megnövekedett szolgáltatói díjakkal. 

Privátbankár - Zsiborás Gergő