Ma a legtöbb közmű esetében a fogyasztó átalányt fizet: a villamos energiánál például az átalány évente egyszer kerül korrigálásra, így a ma működő rendszer nem segíti elő a takarékos és tudatos fogyasztást

Ma a legtöbb közmű esetében a fogyasztó átalányt fizet: a villamos energiánál például az átalány évente egyszer kerül korrigálásra a tényleges és az előző évi fogyasztás különbözete alapján, így a ma működő rendszer nem segíti elő a takarékos és tudatos fogyasztást. A spórolásra megoldás lehetne, ha a havonta ténylegesen elfogyasztott energiáért fizethetnénk, méghozzá úgy, hogy akár két egymást követő nap fogyasztása is összehasonlítható lenne. A gáz és a villamosenergia-piacon a nagyfogyasztók esetében már most megvalósult az okos (fogyasztás)mérőkre épülő rendszer – a lakossági fogyasztóknál is reális lehetőség van rá, az unió néhány országában már be is vált.

A fogyasztói környezettudatosság növelését célzó uniós irányelv, amely az energia-végfelhasználás hatékonyságáról szól, Magyarország fogyasztóit is érinti.

Az Európai Parlament és Tanács direktívája azt is előírja, hogy a rendszer arra is legyen képes, hogy az eddigi gyakorlattal szemben ne csak az elfogyasztott energia mennyiségét, hanem a költségeket és a szén-dioxid kibocsátást is mutassa a fogyasztónak és a szolgáltatónak egyaránt.

Az uniós direktíva azt nem határozza meg, hogy milyen technológiát kell alkalmazni és azt sem, hogy ezt ki biztosítsa – viszont világosan fogalmaz: az átállás kötelező érvényű az unió tagországainak.

Az EU előírásai szerint a közműcégek ajánlatai között 2010-ig az okos mérésnek is szerepelnie kell, 2011-ig pedig a napszakfüggő, váltózó díjszabásnak is - derül ki a Cason Mérnöki Zrt. közleményéből.

Itthon is készülünk a megvalósításra

Svédországban 2009-re minden fogyasztónál okos mérőt szereltek fel, Olaszország 2011-ig, Portugália 2015-ig építi ki ezt a rendszert. Hollandia és Ausztria még a felmérés időszakában tart, Magyarországhoz hasonlóan. A kormányzat itthon megkezdte a rendszer bevezetési lehetőségeinek feltárását: a Magyar Energia Hivatal tenderén az AT. Kearney tanácsadó cég nyerte el az okos méréssel kapcsolatos szabályzás megvalósítására kiírt tanulmány elkészítését. A kutatómunka 2010 júniusában zárul, 2009 novemberében elkészült az első tanulmány, amely a célokat és a megvizsgálandó modelleket tartalmazza.

Az „okosabb” rendszer megvalósítása minden érintettnek érdeke: a szolgáltatónál jobban tervezhető lesz a fogyasztás, nyilvánvalóvá válik az eddig esetleg titokban maradt veszteség, csökkennek az adminisztratív költségek. A fogyasztó ráadásul előre tervezheti, és ha kell, kordában tarthatja költségeit, hiszen saját fogyasztását befolyásolhatja: például a nagyfogyasztású mosógép használatát egy kedvezőbb tarifaidőszakra teszi.

Hamarosan az új fénycsöveket is lecserélhetjük

„Ha pontosan látjuk, mennyi energiát fogyasztunk, és össze tudjuk hasonlítani az átlagos fogyasztásunkkal, tudatosabban cselekszünk. Ebben az is segíthet, hogy például figyelmeztetést kapunk, ha az aktuális fogyasztásunk magasabb, mint az elmúlt időszak átlaga” – magyarázza Sándor Attila, a Cason DIWICON-U termékcsaládjának menedzsere.

Hatékony adatátvitel

A mérőórák által továbbítani kívánt adatot többféle módon is el lehet juttatni a szolgáltatóhoz és természetesen vissza a fogyasztóhoz is. Mobilhálózaton, internet-kapcsolaton vagy az elektromos távvezetéken keresztüli adattovábbítás is lehetséges, a Cason megoldása kombinálja a szabad frekvenciasávban működő vezeték nélküli kommunikációt a GSM és vezetékes hálózati kommunikációval: a mérési adatok vezeték nélküli hálózaton gyűjthetőek be, amely a wifihez vagy a Bluetooth-hoz hasonlóan a 2,4 GHz-es frekvencián működik. A leolvasott mérőórák adatai routereken keresztül jutnak el a kollektorokig, amelyek mobil- vagy vezetékes hálózaton küldik tovább a szolgáltatónak. Az egyes adatcsomagok mérete nem haladja meg a 100 byte-ot, és ez az adatmennyiség is csak óránként kerül továbbításra, így az ingyenes, szabad felhasználású, limitált energiát használó, ám intelligens rendszer megfelelően működhet bárhol a világon.

Megtérülés

A nagyfogyasztókhoz viszonyítva a lakossági fogyasztóknál a megtérülés hosszabb ideig tart, mert a technológiai váltáshoz le kell cserélni a mérőórát, telepíteni kell az merőórát leolvasó eszközt, ki kell alakítani valamilyen adatátviteli közeget, meg kell oldani az adatok tárolását és feldolgozását, illetve alapvetően ki kell alakítani azokat a szabályozásokat, amik alapján ezek az adatok felhasználásra kerülnek, és valóban növelik a felhasználás hatékonyságát.

Magyarországon a villamosenergia-ipar már ma is készül erre, pilot programok már működnek, ám a nagyszámú fogyasztó rendszerbe való bekapcsolásához mindenképpen iparági összefogás és kormányzati/önkormányzati támogatás szükséges.

Ki spórolhat még?

A rendszer elterjedése egyelőre várat magára. „Az ipari fogyasztók mellett a folyamatnak mára már el kellett volna érnie az önkormányzati intézményeket, hiszen ezek igényeinek összesítésével már egy kisebb település is nagyfogyasztóként léphetne fel, tervezhetővé válna a fogyasztása – a beruházás pedig rövidtávon megtérülhetne” – magyarázza a magyar tendenciákat a Sándor Attila.

Nem érdemes gázmező után kutatni Magyarországon
Szigeteléssel lehet a legtöbbet spórolni
Az EBRD beszáll a magyar villamosenergia szektorba
Kicsúszott a kezünkből a klíma

Privátbankár