Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Lottót, sorsjegyet vettél? - a pénzed több mint fele már köddé is vált

Eidenpenz József, 2012. április 03., 12:50

Az ötöslottó főnyereménye a héten 2,382 milliárd forintra emelkedett, így ismét lottólázban ég az ország. Pedig ez nagy átlagban csak a szervezőknek jó, a résztvevőknek egy kész anyagi katasztrófa. Pénzük felét- kétharmadát lenyúlja egy nagy szőrős kéz – elmegy az adókra és a költségekre. Ennél még a habókra való tőzsdézés is kifizetődőbb, ott csak a brókerjutalékot bukja az ember helyből.

Képzelje el, hogy egy baráti társaságban kis tétekben pókereznek. Ön megnyeri a játszmát, amikor már 2000 forint gyűlt össze középen, éppen besöpörné, mire kinyúl egy nagy szőrös kéz, és elvesz belőle 1200 forintot, csak a maradék 800 az Öné. Elképzelte? Nos, nagyjából ez történik akkor is, ha lottózik, csak ott ezt a pénzt már azelőtt „lenyúlják”, hogy kiderült volna, ki nyert.

Lottónyereményekre csak 46 százalékot fordítanak

Hirdetés

A Szerencsejáték Zrt. 2011 januári keltezésű ötöslottó-szabályzata szerint ugyanis „a nyereményalap  46 százaléka a bruttó (SZJA-t is tartalmazó) nyereményekre fordítandó összeg”. Ez azt jelenti, hogy minden, lottószelvényekre fordított száz forintból 54 forintot azonnal levonnak a költségekre, a társaság hasznára, bizonyos adókra, és csak a maradék 46 forintot fordítják nyereményekre. De az sem teljes egészében a játékosoké, mert a társaság abból még kifizeti az SZJA-t is, ami tavaly januártól az egységes 16 százalékos kulcs szerinti érték, azelőtt viszont 25 százalékos volt.

Így aztán a kétféle kulccsal 46/1,25, illetve 46/1,16, azaz 36,8, illetve 39,7 forint kifizetés adódik, becslésünk szerint körülbelül ennyi maradt meg 2010-ben, illetve 2011-ben minden száz forintból a nyereményekre. A lottó nyereményhányada egyébként úgy tűnik, évente változik, 2010-ben internetes források szerint 45 százalék volt, 2005-ben pedig például 48 százalék.

Az államé volt minden száz forintból 34

Ami az összes, államilag monopolizált játékot illeti, a Szerencsejáték Zrt. mérlege szerint 2010-ben 168,5 milliárd forint szerencsejátékokból származó árbevételből 95,5 milliárd forint volt a nyereményráfordítás, ez 56,7 százalékos arány, valamivel jobb, mint a lottó 45-46 százaléka. A többi pénzből a cég kifizetett ötmilliárd forint osztalékot (2009-ben hétmilliárdot), 28,9 milliárd forint játékadót, 3,3 milliárdnyi iparűzési adót, 1,5 milliárd forint társasági adót.

A Szerencsejáték Zrt.  egyes adatai




2007 2008 2009 2010
Szerencsejátékok árbevétele (mrd. Ft.) 144,2 158,0 153,9 168,5
Ebből nyereményráfordítás (mrd. Ft.) 79,3 86,1 85,7 95,5
Nyereményráford./árbev. (%) 55,0 54,5 55,7 56,7
Osztalékfizetés (milliárd forint) 2,0 5,9 7,0 5,0
Forrás: Éves beszámolók.



Ha ezekhez hozzáadjuk az általunk becsült szja-t, 57,8 milliárd forintot kapunk, ami a szerencsejátékból származó bevételek 34 százaléka volt. Azaz, a játékosok minden száz forintjából 34-et vitt el az állam 2010-ben – ez egyébként információink szerint nemzetközi összehasonlításban nem különösebben magas, de nem is alacsony. (Mivel állami vállalatról van szó, mindegy, hogy osztalékkal vagy adóval hízlalja a költségvetést. Mint ahogy az is, hogy a kultúrát játékadóból, vagy más költségvetési forrásból támogatják az országban.)

Kaphatsz 9900 forintért 1500 forint nyereményélményt

A társaságnak ezen kívül nyilván számos más költsége van, mint a dolgozók bére (8,7 milliárd forint), anyagjellegű ráfordítások (22,1 milliárd), értékcsökkenési leírás (mintegy kétmilliárd). Az értékesítési hálózat fenntartása, illetve a viszonteladóknak fizetett jutalékok jelentős tételt jelenthetnek a ráfordításokban.

Ám a játék matematikáján is jól látszik, hogy mennyire kevés az esélye a játékosok összességének nyertesként kikerülnie a dologból. Az ötöslottónál például az öttalálatos esélye a valószínűségszámítás alapján majdnem egy a negyvennégymillióhoz – egészen minimális. Ez azt jelenti, hogy 44 millió szelvényt kell vennünk a nyeréshez és mindegyiket másképp kitöltenünk. Ez 9,9 milliárd forintba kerülne, ennyiért lenne száz százalékos esélyünk megnyerni a 2,4 milliárdot. (Azt is csak akkor, ha más nem találja el az ominózus öt számot.) Valahogy nem a legjobb üzlet, de az állam és a rendező cég örülne a bevételnek.

De nézzük a ketteseket, itt már egy a negyvennégyhez az esély, azaz minten 44. szelvény kettes találat. (De csak nagy átlagban.) Átlagosan ennyi darab 225 forintos szelvényt kell vennünk, hogy kettes találatot érjünk el, 44 szelvény pedig 9900 forintba kerül. A nyereményük viszont legutóbb csak 1500 forint volt szelvényenként. (Az egyes nyereményféleségek között külön szabály szerint osztják fel a nyereményalapot.) Szintén nem egy főnyeremény.

Inkább tőzsdézz, ott a legalacsonyabb a költség

Míg tehát a lottóból az ügyfelek összessége csak a pénzének kevesebb, mint 40 százalékát látja viszont, vannak ennél sokkal jobb esélyekkel kecsegtető, avagy jóval kevésbé költséges szerencsejátékok is. A rulettnél például csak 2,8 százalék körüli a rendezőknek a rendszerbe – a nulla segítségével – automatikusan beépített haszna. (Azaz 37/36, mert harminchat normál szám van plusz a nulla. Amerikában vannak két nullát használó kaszinók is). A nyereményt pedig a játékos itt is nettó jövedelemként veheti fel, az adókat a kaszinó fizeti.

Még alacsonyabb a rendszerszintű költség a tőzsdénél, amely sokak szerint szintén szerencsejátékkal egyenértékű, legalábbis a hozzá nem értő kisbefektetők számára. Ha valaki teljesen találomra vásárol részvényeket, azok ára vagy felmegy, vagy nem, ez esetben nincs sok különbség a kaszinóval összehasonlítva. A brókerjutalékot, számlavezetést pedig meg lehet úszni a befektetett összeg 2-3 ezrelékével is. Persze nem fogunk milliárdokat nyerni egyetlen szelvénnyel – de nem is hízlaljuk ész nélkül az államkasszát, jellemzően az eleve már súlyosan leadózott pénzünkből.

Aki többre vágyik, még próbálkozhat határidős, egyéb származékos ügyletekkel is a tőzsdén, de azok nagyon veszélyesek is lehetnek. A bankbetét, államkötvény sok szempontból még jobb, ott - nem túl rövid távon - a hozamok biztosan meghaladják a költségeket, persze a nyereség is szerény.

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés
Hozzászólások : 7 db Hozzászólok »
Szóljon hozzá - számít a véleménye!

Címlapon

Mégsem lesz egy dollár egy euró? – Európába ömlik a tőke, mehet a BUX is

Mégsem lesz egy dollár egy euró? – Európába ömlik a tőke, mehet a BUX is

Kifulladni látszik a dollár erősödése, amit az európai részvénypiacra áramló hatalmas összegekkel magyaráznak, mások szerint viszont legalább annyi tőke megy ki az európai kötvénypiacokról. A sok pénzből mintha a magyar tőzsdének is jutna. Az amerikai kamatemelés kitolódhat, de aligha végleg, így valamikor a dollárerősödés is új erőre kaphat.

További cikkek

Hirdetés

Utánajártunk

Hirdetés

A nap kommentárja

Ajánlatunk

Ajánlatunk

  • Hova tegyem a pénzemet?

    Az elmúlt időszak eseményei rámutattak, mennyire fontos megbízható szolgáltatót választani megtakarításaink kezeléséhez. A tőzsdei és nem tőzsdei befektetésekről Barlai Róbertet, az OTP Bank regionális Treasury Igazgatóságának ügyvezető igazgatóját kérdeztük.

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Hirdetés

Facebook

  • BUX22591.89+0.76%
    DAX11956.3+1.23%
    EUR/HUF301.7-0.57%
    EUR/USD1.0839-0.27%
    Arany1186.95+0.63%

Heti várható események, adatok

  • április 27
    15:45 Beszerzési menedzser index (BMI)
    április 28
    11:30 3 hónapos diszkont kincstárjegy aukció
    10:30 GDP
    április 29
    09:00 Foglalkoztatási és munkanélküliség, 2015. január–március
    14:00 Fogyasztói árak
    14:30 GDP
    20:00 Fed kamatdöntés
    április 30
    09:00 Ipari termelői árak, 2015. március
    11:30 3 éves államkötvény aukció
    11:30 5 éves államkötvény aukció
    11:30 10 éves államkötvény aukció
    09:55 Munkanélküliségi ráta
    11:00 Fogyasztói árak
    11:00 Munkanélküliségi ráta
    14:30 Friss munkanélküli-segély kérelmek
    május 1
    15:45 Feldolgozóipari beszerzési menedzser index
    16:00 Michigani Egyetem fogyasztói bizalmi index

Szavazás

Ön szerint hogyan fogják hívni a 2017-es költségvetést?