A következő 15 évben várható folyamatokat feltérképező úgynevezett nyugdíjbiztosítási jelentés, a jelenlegi tendenciákat mérlegelve úgy véli, hogy 2016-ig a nyugati tartományokban 8,27 százalékkal, a keleti tartományokban pedig 11,01 százalékkal emelkedik az állami nyugdíj összege. A vizsgált időszak végéig, 2026-ig az ország egészét tekintve 36 százalékkal - évente átlagosan 2,4 százalékkal - nőhetnek a nyugdíjak a jelenlegi szinthez képest.
Jövőre az egykori NDK területén lakó idősek nyugdíja 3,49 százalékkal, 1997 óta a legnagyobb mértékben emelkedik a jelentésben felvázolt prognózis szerint. Nyugaton lényegesen kisebb, 1 százalékos nyugdíjemelés várható, 2015-ben viszont jelentős, 2,55 százalékos emelésre van kilátás. Az úgynevezett standard-, vagy saroknyugdíj - az az összeg, amelyre az átlagos keresetű, 45 évi munkaviszony után nyugdíjba vonuló munkavállaló számíthat - 1276 euró lesz jövőre, ami a nettó átlagkereset 48,9 százalékának felel meg.
A német nyugdíjbiztosítók szövetsége szerint a kormányzati prognózis ugyan reálisnak tűnik, de csak tavasszal lehet majd pontosan látni, hogy mekkora a biztosítók mozgástere. A nyugdíjasok, tartós ellátásra szorulók és fogyatékkal élők országos érdekképviselete szerint a jelentős nyugdíjemelést valószínűsítő jelentés nem ad okot örömre, mert a szükséges korrekciókat az utóbbi években nem hajtották végre, a nyugdíjak vásárlóértéke így 2004 óta 10 százalékkal csökkent.
Ezt maga a miniszterelnök posztolta ki a Facebook-oldalára. 
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
Korábban soha nem látott elköteleződés kell a magyar euróhoz – Interjú
Eljött a nők ideje az egyik legférfiasabb szakmában
